Explorar

[Dér P~fárr~gárt~éñ vó~ñ Ñúé~ñéñ í~m Früh~jáhr~ (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñíédérláñdé
Zúlétzt géséhéñ: Ñíédérláñdé

Váñ Gógh málté díésés Bíld, währéñd ér béí séíñéñ Éltérñ lébté. És zéígt díé Áússícht áúf déñ Híñtérgártéñ dés Pfárrhófs séíñés Vátérs ím März 1884. Stíl úñd Fárbwáhl déútéñ dáráúf híñ, dáss és sích úm éíñés séíñér frühéréñ Wérké háñdélt. Íñ dér Éñtférñúñg íst éíñé álté Kírché zú séhéñ, wéítér vórñé stéht éíñé Fráú íñ Schwárz gékléídét. Síé vérlässt gérádé déñ Gártéñ úñd blíckt dábéí zúrück zúm Pfárrhóf.

Dér Pfárrhóf úñd dér Gártéñ hábéñ díé Jáhrzéhñté íñ Ñúéñéñ übérdáúért, ñúr dás bérühmté Gémäldé íst vérschwúñdéñ. Währéñd éíñés Éíñbrúchs ám 30. März 2020, dém 167. Gébúrtstág vóñ Víñcéñt váñ Gógh, wúrdé dás Gémäldé géstóhléñ. Díé Hóffñúñg íst gróß, dáss és báld wíédérgéfúñdéñ wírd.]

[Pórt~rät dé~s Dr. G~áché~t (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñíédérláñdé
Zúlétzt géséhéñ: ÚSÁ

Dás „Pórträt dés Dr. Gáchét“ íst éíñés dér bérühmtéstéñ Wérké vóñ Víñcéñt váñ Gógh. Ñáchdém sích dér Málér ñách éíñém Zúsámméñbrúch éíñéñ Téíl dés Óhrés ábgéschñíttéñ hát úñd sích fréíwíllíg íñ éíñé Kráñkéñáñstált éíñwéíséñ líéß, lérñté ér séíñéñ Árzt Dr. Gáchét kéññéñ. Áñfáñgs émpfáñd Váñ Gógh kéíñé Sýmpáthíé für íhñ, dóch dás äñdérté sích schñéll: „Íñ Dr. Gáchét hábé ích éíñéñ wáhréñ Fréúñd géfúñdéñ ... wír ähñélñ úñs dérmáßéñ, phýsísch úñd méñtál.“ Díés wírd áúch íñ díésém Pórträt síchtbár, dás éíñé kláré Ähñlíchkéít mít dém Küñstlér zéígt.

Ám 15. Máí 1990 érstéígérté dér jápáñísché Úñtérñéhmér Rýóéí Sáító dás Gémäldé úm 82,5 Míllíóñéñ Dóllár úñd bát éíñígé Jáhré spätér, dáss dás Bíld ím Fállé séíñés Áblébéñs íñ séíñ Gráb gélégt wérdéñ sóllté. Éíñígé Éxpértéñ vérmútéñ, dáss dás Pórträt míttlérwéílé ím Bésítz éíñér prívátéñ Schwéízér Sámmlúñg séí. Séít 1990 íst dás Gémäldé jédéñfálls spúrlós vérschwúñdéñ.]

[Dér M~álér~ áúf d~ém Wé~g zúr~ Árbé~ít][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñíédérláñdé
Zúlétzt géséhéñ: Déútschláñd

Díésé Ölmáléréí vóñ Víñcéñt váñ Gógh áús dém Jáhr 1888 köññté möglíchérwéísé éíñ Sélbstpórträt séíñ, dás währéñd séíñés Áúféñthálts íñ Árlés éñtstáñdéñ íst. És trägt séíñé úñvérkéññbáré Háñdschríft: dér stárké Éíñsátz pástósér, díck áúfgétrágéñér Fárbschíchtéñ, díé séíñér Kúñst mítúñtér étwás Skúlptúrálés vérléíhéñ. És wírd vérmútét, dáss díésé Árbéít währéñd dés Zwéítéñ Wéltkríégs zérstört wúrdé. Zúm dámálígéñ Zéítpúñkt béfáñd sích dás Gémäldé ím Káísér Fríédrích Múséúm íñ Mágdébúrg, dás währéñd éíñés Lúftáñgríffs dér Állííértéñ fälschlíchérwéísé gétrófféñ wúrdé.

Víélé Wérké vóñ Váñ Gógh fíéléñ Kúñsträúbérñ béréíts zúm Ópfér. 1991 wúrdéñ áús dém Váñ Gógh Múséúm íñ Ámstérdám 20 Váñ-Gógh-Órígíñálé ím Wért vóñ rúñd 500 Míllíóñéñ Dóllár géstóhléñ. 2002 wúrdéñ zwéí Bíldér dés ñíédérläñdíschéñ Málérs áús démsélbéñ Múséúm éñtwéñdét úñd 2016 íñ éíñém Háús éíñés Máfíá-Bóssés íñ dér Ñähé vóñ Ñéápél wíédérgéfúñdéñ.]

[Díé W~éíßé É~ñté][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñkréích
Zúlétzt géséhéñ: Gróßbrítáññíéñ

Óúdrý wúrdé áls Hófmálér vóñ Lóúís XV. békáññt. Íñ díésér Zéít fértígté ér háúptsächlích Pórträts áñ úñd wídmété sích mít Vórlíébé Stílllébéñ mít Óbst úñd Tíéréñ. Dás Stílllébéñ „Díé Wéíßé Éñté“ áús dém 19. Jáhrhúñdért ím Wért vóñ rúñd 8 Míllíóñéñ Éúró wúrdé 1992 áús dér Sámmlúñg dés Márqúís vóñ Chólmóñdéléý íñ dér Hóúghtóñ Háll íñ Ñórfólk (Éñgláñd) géstóhléñ.

Éíñígé Érmíttlér vérmútéñ, dáss díésés Gémäldé áñ éíñé régíóñálé Vérbréchérbáñdé wéítérgéréícht wúrdé. Kúñstdíébé stéhléñ óft íñ dér Áññáhmé, dáss síé éíñéñ krímíñélléñ Kúñstsámmlér fíñdéñ, dér íhñéñ dás Díébésgút ábkáúft – só wíé máñ és áús Hóllýwóód Fílméñ kéññt. Dóch áñdérs áls áñ dér Wóhñzímmérwáñd éíñés réíchéñ Böséwíchts, béháúptét éíñ éhémálígér Pólízéíspítzél, dáss dás wértvóllé Kúñstwérk áúf dém Dáchbódéñ éíñés hérúñtérgékómméñéñ Háúsés íñ déñ Móóréñ áúßérhálb vóñ Ñéwcástlé vérstéckt séí.]

[Díé Á~ñsíc~ht vó~ñ Áúv~érs-s~úr-Óí~sé][
Páúl Cézáññé, Fráñkréích
Zúlétzt géséhéñ: Gróßbrítáññíéñ

Cézáññé gílt íñ dér Kúñstgéschíchté áls Révólútíóñär. Mít séíñéñ Wérkéñ étáblíérté ér éíñéñ béwússtséíñsäñdérñdéñ Stíl, dér sích máßgéblích vóñ dém ábhébt, wás máñ dávór káññté, úñd állés bééíñflússté, wás dáñách fólgéñ sóllté. Dér fráñzösísché Málér vérstáñd és méístérháft, Pérspéktívéñ zúr Érhöhúñg éíñés drámátíschéñ Éffékts zú ádáptíéréñ, gáñz só wíé íñ díésér Láñdscháftsstúdíé éíñér Áñsámmlúñg vóñ Láñdhäúsérñ zú séhéñ íst.

Dás bérühmté Gémäldé wúrdé íñ éíñér fílmréíféñ Széñé áús dém Áshmóléáñ Múséúm íñ Óxfórd géstóhléñ. Díé Éíñbréchér ñútztéñ díé Jáhrtáúséñdféíérlíchkéítéñ dér Sílvéstérñácht 1999, kléttértéñ übér éíñ áñgréñzéñdés Gérüst áúf dás Dách dés Múséúms, zérbráchéñ éíñ gläsérñés Óbérlícht, líéßéñ éíñé Stríckléítér híñúñtér úñd vérñébéltéñ íhréñ Ábstíég mít éíñér Ráúchbómbé. Dríññéñ vértéíltéñ síé déñ Ráúch mít éíñém pórtábléñ Véñtílátór úñd kóññtéñ áúf díésé Wéísé díé Übérwáchúñgskámérás täúschéñ. Díé Álármsíréñéñ héúltéñ áúf, dóch dás Síchérhéítspérsóñál gíñg, gétäúscht dúrch déñ Ráúch, vóñ éíñém Bráñd áús úñd ríéf díé Féúérwéhr áñstátt sélbst éíñzúgréíféñ. Dádúrch háttéñ díé Díébé géñügéñd Zéít, úm mít dém wértvólléñ Kúñstwérk zú éñtkómméñ.]

[Dás J~üñgst~é Gér~ícht~ (1808)][
Wíllíám Bláké, Gróßbrítáññíéñ
Zúlétzt géséhéñ: Gróßbrítáññíéñ

Wíllíám Bláké gílt áls gróßér víélséítíg táléñtíértér Mýstíkér dér brítíschéñ Küñsté, áls brílláñtér Málér, Héráúsgébér úñd méhr. Séíñé Gédíchté wérdéñ ñách wíé vór vóñ Schúlkíñdérñ áúf dér gáñzéñ Wélt géléséñ (Tígér, Tígér búrñíñg bríght).

Íñspíríért vóñ Míchéláñgélós Fréskó „Dás Jüñgsté Gérícht“ íñ dér Síxtíñíschéñ Kápéllé zéígt dás ríésígé Gémäldé vóñ Wíllíám Bláké díé Tótéñ, díé áúférstéhéñ, úm für díé Éwígkéít íñ déñ Hímmél ódér íñ díé Hímmél géschíckt zú wérdéñ. Ér béháúptété, dáss íhñ séíñ gáñzés Lébéñ láñg „Vísíóñéñ“ bégléítétéñ. Díésé máñíféstíérté ér íñ séíñéñ Kúñstwérkéñ úñd íñ séíñéñ Gédíchtéñ. Íñ díésér vérschwúñdéñéñ Vérsíóñ vóñ „Dás Jüñgsté Gérícht“, díé ér 1808 málté, stéhéñ díé Fígúréñ sýmbólísch für Ídééñ, díé ér vérmútlích ñóch lébháft kólóríéréñ wóllté. Dás Gémäldé sóllté dás Háúptwérk éíñér gróßéñ Áússtéllúñg 1810 wérdéñ, dóch ñáchdém díésé ábgéságt wúrdé, gíñgéñ víélé Máléréíéñ géméíñsám mít díésém Méístérwérk vérlóréñ.]

[Sómm~ér (c. 1644)][
Dávíd Téñíérs dér Jüñgéré, Ñíédérláñdé
Zúlétzt géséhéñ: Pórtúgál

Íñ dér bíldéñdéñ Kúñst bézéíchñét máñ díé Dárstéllúñg éíñés ábstráktéñ Bégríffs ódér éíñés Sáchvérhálts dúrch kóñkrété Fígúréñ ódér Sýmbólé áls Állégóríé. Dás Stúdíúm díésér Fígúréñ úñd Sýmbólé, áúch Íkóñógráphíé géñáññt, béháñdélt Bíldér áls vísúéllé Rätsél. Áúsgéhéñd dávóñ, dáss dér Küñstlér déñ Bétráchtér dázú áúffórdért, sích próáktív mít séíñém Kúñstwérk áúséíñáñdérzúsétzéñ úñd séíñé Bédéútúñg zú éñtschlüssélñ.

„Sómmér" stámmt áús dér Séríé "Éíñé Állégóríé dér Víér Jáhrészéítéñ", éíñés vóñ víér Bíldérñ dés flämíschéñ Küñstlérs Dávíd Téñíérs dér Jüñgéré. Dér Málér, dér úñtér áñdérém für séíñé Géñrémáléréí mít Schlägéréíéñ úñd Wírtsháússzéñéñ békáññt íst, zéígt íñ díésér állégóríschéñ Séqúéñz éíñéñ ñüchtérñéñ Áúfbrúch. Máñ síéht Árbéítér béí dér Wéízéñérñté áñ éíñém héíßéñ Sómmértág – éíñ týpíschér Áñblíck, dér dás Géfühl vóñ Sómmér vérmíttélt. Téñíérs málté méhréré Vérsíóñéñ díésér Séríé. Éíñé dávóñ wúrdé 1974 áús dém Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá íñ Pórtúgál géstóhléñ. Díé Súché ñách dém Sómmér läúft ñóch ímmér héíß.]

[Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñkréích
Zúlétzt géséhéñ: Gróßbrítáññíéñ úñd Rúmäñíéñ, Ñíédérláñdé

Móñét málté 37 Vérsíóñéñ dér Cháríñg Cróss Brídgé úñd míñdéstéñs 40 Vérsíóñéñ dér Wátérlóó Brídgé. Dás Stúdíúm éíñzélñér Mótívé ím wéchsélñdéñ Lícht úñd dér sích dámít äñdérñdéñ Átmósphäré, fászíñíértéñ íhñ. Dáhér kéhrté ér ímmér wíédér zú déñsélbéñ Mótívéñ zúrück, díé ér zú úñtérschíédlíchéñ Jáhrészéítéñ fésthíélt, jédés Mál mít ñéúéñ Détáíls.

Díé Bíldér, úm díé és sích béí díésém Kúñstráúb háñdélt, wúrdéñ ím Óktóbér 2012 áús dér Kúñsthál íñ Róttérdám géstóhléñ. Díé Múttér vóñ éíñér dér Díébé béháúptét, dáss síé dás Gémäldé „Wátérlóó Brídgé“ íñ íhrém Kámíñ íñ Rúmäñíéñ vérbráññt hábé. Síé wóllté só díé Spúréñ dés Vérbréchéñs vérwíschéñ úñd íhréñ Sóhñ schützéñ. Díé Pólízéí fáñd Spúréñ vóñ Pígméñtíérúñg íñ íhrém Kámíñ, ábér ñícht géñúg, úm íhré Béháúptúñgéñ zú béstätígéñ.]

[Wáté~rlóó~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñkréích
Zúlétzt géséhéñ: Gróßbrítáññíéñ úñd Rúmäñíéñ, Ñíédérláñdé

Móñét málté 37 Vérsíóñéñ dér Cháríñg Cróss Brídgé úñd míñdéstéñs 40 Vérsíóñéñ dér Wátérlóó Brídgé. Dás Stúdíúm éíñzélñér Mótívé ím wéchsélñdéñ Lícht úñd dér sích dámít äñdérñdéñ Átmósphäré fászíñíértéñ déñ fráñzösíschéñ Ímpréssíóñístéñ. Dáhér kéhrté ér ímmér wíédér zú déñsélbéñ Mótívéñ zúrück, díé ér zú úñtérschíédlíchéñ Jáhrészéítéñ fésthíélt, jédés Mál mít ñéúéñ Détáíls.

Díé Bíldér, úm díé és sích béí díésém Kúñstráúb háñdélt, wúrdéñ ím Óktóbér 2012 áús dér Kúñsthál íñ Róttérdám géstóhléñ. Díé Múttér vóñ éíñér dér Díébé béháúptét, dáss síé dás Gémäldé „Wátérlóó Brídgé“ íñ íhrém Kámíñ íñ Rúmäñíéñ vérbráññt hábé. Síé wóllté só díé Spúréñ dés Vérbréchéñs vérwíschéñ úñd íhréñ Sóhñ schützéñ. Díé Pólízéí fáñd Spúréñ vóñ Pígméñtíérúñg íñ íhrém Kámíñ, ábér ñícht géñúg, úm íhré Béháúptúñgéñ zú béstätígéñ.]

[Láñd~schá~ft (1917)][
Józséf Lámpérth Ñémés, Úñgárñ
Zúlétzt géséhéñ: Úñgárñ

Díésés wúñdérschöñé Láñdscháftsgémäldé dés úñgáríschéñ Küñstlérs Józséf Lámpérth Ñémés wár éíñés vóñ zwéí Wérkéñ áús Prívátbésítz, díé íñ éíñém Lágérháús dés MÓDÉM (Zéñtrúm für módérñé úñd zéítgéñössísché Kúñst) ím úñgáríschéñ Débrécéñ vérschwúñdéñ síñd. Úñtér Kúñstdíébstählé stéllt máñ sích óft fílmréífé Cóúps vór, úñd tátsächlích gíbt és víélé Béíspíélé, díé zú díésém éhér rómáñtíschéñ Éíñdrúck pásséñ. Jédés Jáhr wérdéñ rúñd zéhñtáúséñdé Kúñstdíébstählé géméldét (gáñz zú schwéígéñ vóñ déñéñ, díé ñícht géméldét wérdéñ). Kúñstárchívé úñd -lágér géltéñ híérbéí áls gáñz bésóñdérs bélíébté Zíélé úñtér Krímíñélléñ, dá és Móñáté dáúérñ káññ, bís jémáñd déñ Díébstáhl bémérkt.

És érfórdért állérdíñgs gáñz bésóñdéré Kéññtñíssé, úm Kúñstwérké áús éíñém Árchív ódér Lágér zú stéhléñ, dá máñ síé zúérst übérháúpt fíñdéñ múss. Éíñ Díébstáhl wíé díésér déútét dáhér dáráúf híñ, dáss ér vóñ láñgér Háñd gépláñt wúrdé. Óbwóhl Kúñstdíébstáhl áúf Kómmíssíóñ éhér séltéñ vórkómmt, wéíséñ íñ díésém Fáll állé Íñdízíéñ dáráúf híñ.]

[Éíñé~ mýth~ólóg~ísch~é Szé~ñé mí~t éíñ~ém jú~ñgéñ~ Bácc~hús][
Jácób Jórdáéñs, Bélgíéñ (Fótóárchív dés Múséúms Sztúkí, Łódź)
Zúlétzt géséhéñ: Póléñ

Díésés Gémäldé dés ñíédérläñdíschéñ Áltméístérs Jácób Jórdáéñs wár éíñés vóñ táúséñdéñ Kúñstwérkéñ, díé währéñd dés Zwéítéñ Wéltkríégs áús Póléñ géráúbt wúrdéñ. Íñ Jórdáéñs Árbéítéñ zéígéñ sích stárké Éíñflüssé vóñ Rúbéñs, dér ñúr éíñé Géñérátíóñ ältér áls Jórdáéñs, ébéñfálls áús Áñtwérpéñ stámmté. Bácchús, dér Gótt dés Áckérbáús, dés Wéíñs úñd dér Frúchtbárkéít, stéllt dér Málér áls júñgés Kíñd úmgébéñ vóñ Mäñádéñ (wéíblíché Ñýmphé) úñd Sátýrñ (hálb Méñsch úñd hálb Zíégé) dár.

Póléñs úñgéwöhñlích gróßé Kúñstschätzé wúrdéñ vóñ dér rússíschéñ Rótéñ Árméé úñd dér ñátíóñálsózíálístíschéñ Ráúbórgáñísátíóñ für Kúltúrgütér (dér ÉRR) géplüñdért. Währéñd víélé Kúñstwérké wíédérgéfúñdéñ wúrdéñ, bléíbéñ víélé áñdéré für ímmér vérschólléñ, só áúch díésés Wérk vóñ Jácób Jórdáéñs. És stámmt úrsprüñglích áús dém J. K. Bártószéwícz Múséúm für Géschíchté úñd Kúñst íñ Łódź úñd séíñ Vérbléíb bléíbt ñóch ímmér éíñ Rätsél.]

[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýslíkóvá, Tschéchísché Répúblík
Zúlétzt géséhéñ: Ñórwégéñ

Kúrz ñáchdém Bárbórá Kýslíkóvá ñách Ósló gézógéñ wár, wúrdéñ zwéí íhrér wíchtígstéñ Kúñstwérké géstóhléñ. Tátsächlích érláñgtéñ íhré Bíldér érst kürzlích Wéltrúhm úñd zwár gáñz kóñkrét ñách dér Prémíéré íhrés Dókúméñtárfílms „Dér Málér úñd dér Díéb“ béí dém Súñdáñcé Fílm Féstívál 2020. Dér Fílm zéígt díé wáhré Géschíchté dér Küñstléríñ, díé déñ júñgéñ Máññ áúfspürté, dér íhré Bíldér stáhl. Áús díésér Bégégñúñg éñtwíckélté sích éíñé úñgéwöhñlíché Fréúñdscháft.

Díé übérdíméñsíóñáléñ, fótóréálístíschéñ Máléréíéñ vóñ Bárbórá Kýslíkóvá wáréñ láñgé Zéít ñúr íñ dér Kúñstszéñé íñ Ñórwégéñ békáññt. Dás äñdérté sích ñách dém bérühmtéñ Kúñstráúb, dér ñách dér Vérfílmúñg dér Géschíchté áls Ákt dér Léídéñscháft úñd wéñígér áls krímíñéllé Tát géwértét wúrdé. Dás íst dúrcháús úñgéwöhñlích, déññ díé méístéñ Kúñstwérké wérdéñ vóñ Méñschéñ géstóhléñ, díé kéíñé Áhñúñg vóñ Kúñst hábéñ úñd dás Díébésgút ñúr áls pórtábléñ, wértvólléñ Gégéñstáñd bétráchtéñ. Dér Fáll vóñ „Chlóé & Émmá“ íst áús éíñém wéítéréñ Grúñd bémérkéñswért. Díé Díébé síñd zwár géstäñdíg, wísséñ állérdíñgs ñícht, wó dás Kúñstwérk vérblíébéñ íst. Íhré Bégrüñdúñg: Zúm Zéítpúñkt dér Tát wáréñ síé áñgéblích ñícht „vóll géístésgégéñwärtíg“.]