[Ñú jé médéwérkérs stééds míñdér óp káñtóór wérkéñ, zwérméñ óók jé dátá úít ñáár állé úíthóékéñ váñ hét láñd. Méér ááñdácht vóór cýbérvéílíghéíd, dáñ¿ Zékér¡ Máár mét wélké gróté rísícó’s wórdéñ órgáñísátíés váñdáág gécóñfróñtéérd¿ Éñ hóé díjk jé díé íñ¿ Dát óñtdék jé íñ dít ártíkél.]

[Cýbércrímíñálítéít ís bóómíñg búsíñéss. Hét ís ééñ – wélíswáár crímíñélé – séctór díé stééds próféssíóñélér éñ ómváñgríjkér wórdt. Cýbércrímé rícht zích bóvéñdíéñ stééds méér óp bédríjvéñ. Állééñ ál íñ Bélgíë bétáléñ bédríjvéñ íédér jáár zó’ñ 100 míljóéñ éúró ááñ háckérs díé cómpútérñétwérkéñ bésméttéñ éñ gíjzéléñ mét ráñsómwáré. Dát ér véél géld té rápéñ vált íñ dé cýbércrímé, vérkláréñ óók dé gróéícíjférs: íñ 2019 stéég dé búsíñéss mét máár líéfst 30%.

Ñéém dáárbíj hét féít dát cýbércrímíñéléñ dóór córóñá húñ káñs zíéñ óm té míkkéñ óp thúíswérkérs. Éñ jé wéét dát hét tíjd ís vóór áctíé.]

[30% váñ dé fráúdúléúzé é-máíls wórdt géópéñd. Dát ááñdéél káñ zélfs ñóg stíjgéñ, ñú cýbércrímíñéléñ prófítéréñ váñ dé plótsé ópmárs váñ thúíswérk: médéwérkérs zíjñ thúís méér áfgéléíd, míñdér wáákzáám éñ dús vátbáárdér vóór phíshíñg éñ málwáré. Húñ móbíélé tóéstélléñ éñ dé dátá díé éróp stááñ, zíjñ dáñ íñ géváár.

Bóvéñdíéñ blíjkt úít dé véílíghéídsbárómétér váñ Víás Íñstítúté, hét Bélgísché kéññíscéñtrúm vóór véílíghéíd, dát 43 prócéñt váñ dé Bélgísché bédríjvéñ íñ 2018 hét sláchtóffér wérd váñ cýbércrímé. Ééñ tréñd díé íñ stíjgéñdé líjñ ís.]

[Cýbércrímíñéléñ wórdéñ slímmér éñ íñvéñtíévér. Máár dé gróótsté óórzáák váñ dátálékkéñ zíjñ jé médéwérkérs zélf. Mééstál dóór óñvóórzíchtíghéíd éñ ñálátíghéíd. Médéwérkérs díé éróp rékéñéñ dát dé ÍT-áfdélíñg állés wél zál óplósséñ, zíjñ dááróm hét gróótsté géváár.

Hét rísícó wórdt ñóg grótér áls:
• Jé órgáñísátíé óñvóldóéñdé íñzét óp gégévéñsbéschérmíñg;
• Méér méñséñ éñ (móbíélé) áppárátéñ tóégáñg hébbéñ tót gévóélígé gégévéñs;
• Ér méér clóúd-ápps wórdéñ gébrúíkt.

Dát rísícó díjk jé bést íñ. Métééñ, éñ sáméñ mét állé médéwérkérs. Zódát dátálékkéñ gééñ káñs kríjgéñ. Jé sécúrítýbéléíd móét dáñ vóórál ááñdácht hébbéñ vóór:

• Stérk béwústzíjñ, váñ médéwérkérs díé íñzíéñ dát ér géváréñ zíjñ éñ dát zíj óók ééñ véráñtwóórdélíjkhéíd hébbéñ;
• Héldéré áfsprákéñ, zóáls ‘vérñíétíg béstáñdéñ áls zé ñíét méér ñódíg zíjñ’ éñ ‘zét gévóélígé béstáñdéñ ñíét óp jé prívé-áppárátéñ’;
• Cóñcrété típs óvér hóé médéwérkérs méé kúññéñ bóúwéñ ááñ dátásécúrítý.]

[Háckérs hóúdéñ váñ ééñ úítdágíñg. Máár zé víñdéñ hét óók fíjñ áls hét gémákkélíjk gáát. Zwákké wáchtwóórdéñ, zóáls ‘123456’, zíjñ ñóg áltíjd ímméñs pópúláír.

Bóvéñdíéñ gébrúíkéñ héél wát méñséñ hétzélfdé wáchtwóórd óp vérschílléñdé áccóúñts. Wórdt hét prívéáccóúñt váñ ééñ médéwérkér géháckt, dáñ lígt dé wég ñáár hét bédríjfsáccóúñt, dé dígítálé sáméñwérkíñgsplátfórméñ éñ dé gévóélígé dátá wágéñwíjd ópéñ.

Máák dááróm wérk váñ ééñ wáchtwóórdpólícý. Dát ís ééñ sét váñ régéls, zóáls:

• Gébrúík míñstéñs X ááñtál tékéñs;
• Kíés X hóófdléttérs, X cíjférs, X spécíálé tékéñs;
• Stél vóór íédér áccóúñt ééñ ñíéúw wáchtwóórd íñ;
• Úpdáté jé wáchtwóórd íédéré X wékéñ.

Dé vólgéñdé stáp ís óm té wérkéñ mét múltí-fáctór áúthéñtícátíé. Dáárméé stél jé míñstéñs twéé bévéílígíñgslágéñ íñ. Dé éérsté láág ís mééstál ééñ wáchtwóórd. Dé twéédé ééñ bíómétrísché scáñ (váñ víñgér óf gézícht) óf ééñ áútómátísch gégéñéréérdé códé óp ééñ áñdér gévérífíéérd áppáráát.]

[Hét ñétwérk óp káñtóór ís – áls hét góéd ís – véílíg, vérsléútéld éñ vérbórgéñ vóór éxtérñéñ. Máár áls jé médéwérkérs éldérs wérkéñ (thúís, kóffíébár, tréíñ, có-wórkíñgspácé) mákéñ zé vérbíñdíñg mét állérháñdé Wí-Fí-ñétwérkéñ.

Ópéñbáré Wí-Fí-ñétwérkéñ zíjñ éxtrá rískáñt, ómdát zé gévóélígé dátá mákkélíjkér blóótléggéñ vóór cýbércrímíñéléñ. Zélfs áls jé ééñ wáchtwóórd móét íñgévéñ vóór ééñ Wí-Fí-ñétwérk, béñ jé ñíét zékér váñ jé véílíghéíd. Háckérs kúññéñ zó vólgéñ wát jé médéwérkérs óñlíñé dóéñ, wáchtwóórdéñ óñdérschéppéñ éñ íñfórmátíé vérzáméléñ vóór ééñ gróótschéépsé ááñvál óp jé bédríjf.]

[Ééñ éxtérñé hárdé schíjf káñ háñdíg zíjñ vóór médéwérkérs óm sñél (gróté) béstáñdéñ té tráñspórtéréñ váñ hét éñé ñáár hét áñdéré áppáráát. Máár wát gébéúrt ér áls dé hárdé schíjf ñáást hét légé látté-glás blíjft líggéñ éñ ééñ áñdéré kláñt hém mééñéémt¿

Kíés dááróm vóór éxtérñé ópslág mét íñgébákkéñ bévéílígíñg. Wát ér óp dé SSD stáát, dát kúññéñ állééñ jóúw wérkñémérs zíéñ éñ gébrúíkéñ.]

[Ééñ véílígé dígítálé ómgévíñg óñtstáát állééñ áls íédérééñ zích méé véráñtwóórdélíjk vóélt. Éñ dát hóéft dé pródúctívítéít éñ créátívítéít íñ jé órgáñísátíé ñíét té bélémméréñ. Ééñ héldér béléíd éñ dúídélíjké áfsprákéñ zíjñ jé bésté vérzékéríñg tégéñ dátávérlíés éñ háckérs.

Móbílé dévícé máñágéméñt, ís dáárñáást hét últíém míddél óm móbíélé tóéstélléñ óp áfstáñd té béhéréñ éñ cóñfígúréréñ, sécúrítý-úpdátés dóór té vóéréñ éñ bíjvóórbééld íñ té stélléñ mét wélké ñétwérkéñ dé zé vérbíñdíñg mógéñ mákéñ.

Hóé jé mét óñzé óplóssíñgéñ dé últíémé dátásécúrítý bóúwt¿ Béspréék hét mét óñzé éxpért.]