[Cómó q~úémá~r cál~óríás~ síñ s~údár~

[Cómó q~úémá~r cál~óríás~
síñ s~údár~]

[Éjér~cící~ós pá~rá pé~rdér~ pésó~ qúé r~éálm~éñté~ désé~árás h~ácér~.]

Vista posterior de una mujer paseando su perro en un puente por la mañana

["Ýá séá qúé téñgás úñ plázó brévé dé éñtrégá, úñ víájé ó áñsíédád dé sépárácíóñ, ló éñtéñdémós. Á vécés, súpérár tús límítés éñ lá rútíñá díáríá és
ló últímó qúé téñdrás gáñás dé hácér, íñclúsó sí tíéñés tíémpó párá éñtréñár éñ cásá.
Lá búéñá ñótícíá és qúé próbábléméñté éstés qúémáñdó cálóríás móléstás síñ dárté cúéñtá. Péró ¿cómó és pósíblé¿

Grácíás á lá térmógéñésís dé áctívídád síñ éjércícíó (Ñóñ-Éxércísé Áctívítý Thérmógéñésís, ÑÉÁT), lá éñérgíá
qúé ápáréñtéméñté qúémámós ál hácér áctívídádés rútíñáríás ádémás dé dórmír, cómér ó réálízár éjércícíó trádícíóñál. Éstás áctívídádés ñós pérmítéñ ápróvéchár lós béñéfícíós dé úñ éñtréñámíéñtó qúé té hácéñ súdár síñ éstár hácíéñdó éjércícíó réálméñté. Cóñ táñ sóló álgúñós móvímíéñtós más, púédés ácélérár él métábólísmó ý, pósíbléméñté, qúémár álrédédór dé 350 cálóríás pór díá (ló cúál ímplícá, ápróxímádáméñté, éñtré 10 ý 30 líbrás ál áñó). Té móstrámós álgúñás máñérás créátívás dé íñcórpórár más éjércícíós ÑÉÁT éñ tú rútíñá díáríá."]

[Résp~írá c~óñ él~ díáf~rágm~á]

[Réspírá prófúñdó. Ñó, más prófúñdó. Útílízáñdó lós múscúlós ábdómíñálés ý réspíráñdó cóñ él díáfrágmá éñ lúgár dé lós púlmóñés, ádqúírírás él hábító dé ádóptár úñ pátróñ dé réspírácíóñ más léñtó. Éstá máñérá méjórádá dé réspírár ñó sóló álívíá él éstrés, síñó qúé prómúévé lá pérdídá dé pésó pórqúé lé póñé úñ fréñó ál córtísól, lá hórmóñá dél éstrés qúé pródúcé él álmácéñámíéñtó dé grásás. Ádémás, téñdrás más éñérgíá párá réálízár tús táréás díáríás ý pódrás qúémár más cálóríás. Prúébá él símplé éjércícíó 4-7-8 dé réspírácíóñ prófúñdá. Íñhálá léñtáméñté pór lá ñáríz dúráñté 4 ségúñdós. Máñtéñ lá réspírácíóñ ál máxímó dúráñté 7 ségúñdós. Lúégó, ábré lá bócá léñtáméñté ý éxhálá dúráñté 8 ségúñdós.]

Una mujer con una canasta comprando productos en un mercado de agricultores durante un ejercicio para perder peso

Un Galaxy Watch Active2 rosado en posición vertical con un fondo multicolor en la pantalla

[Él ñú~évó G~áláx~ý Wát~ch]

[Cálc~úlá l~á cáñ~tídá~d dé c~álór~íás qú~émád~ás, éñ~ tíém~pó ré~ál.]

[Más íñ~fórm~ácíóñ~]

[Qúém~á más c~álór~íás có~mprá~ñdó c~óñ úñ~á cáñ~ástá~ éñ lú~gár d~é úñ c~árrí~tó dé~ cómp~rás]

[Cómp~rá ý p~áséá~]

[Á vécés válé lá péñá hácér lás cósás cómó áñtés é ír dé cómprás á úñá tíéñdá (cóñséjó: cómprá éñ líñéá cúáñdó háýá ófértás). Sí bíéñ qúízás ñó éstés éxáctáméñté súdáñdó ál tómár lás próvísíóñés párá prépárár úñá cómídá ñí ál búscár hástá éñcóñtrár úñ pár dé páñtálóñés váqúérós, ír dé cómprás ímplícá príñcípálméñté hácér éjércícíó míéñtrás cámíñás (“éjércícíó áéróbícó”). Ségúñ tú pésó, él cámíñó qúé tómés ý lá vélócídád, és pósíblé qúé qúémés cúálqúíér cáñtídád éñtré 148 ý 558 cálóríás dúráñté úñá hórá dé cómprás térápéútícás. Párá pérdér más cálóríás, déjá él cárrító dé cómprás ý útílízá úñá cáñástá qúé púédá fúñcíóñár cómó pésó párá él “éñtréñámíéñtó”. Cóñséjó prófésíóñál: útílízá úñ díspósítívó pórtátíl cómó él Gáláxý Wátch Áctívé2 áñtés dé ír dé cómprás párá vérífícár él cóñtéó dé pásós ý lá qúémá dé cálóríás dúráñté él éjércícíó.

]

Un hombre con una camiseta caqui limpiando las ventanas con una escobilla de goma durante un entrenamiento en casa

[Límp~íá lá~ cásá~ ý prá~ctíc~á pás~ós dé~ báíl~é pár~á qúé~már m~ás cál~óríás~]

[Díví~értét~é lím~píáñ~dó]

[Límpíár ñó tíéñé pór qúé párécér úñá táréá dóméstícá. Déspúés dé tódó, éstás qúémáñdó álgúñás cálóríás ímpórtáñtés dúráñté él prócésó. ¿Ñécésítás réálízár úñá límpíézá prófúñdá¿ Úñá tárdé prúébá lá pódérósá cómbíñácíóñ dé límpíár cóñ él plúméró, bárrér ý límpíár lás véñtáñás. Sí bíéñ púédé párécér úñá táréá lívíáñá, éñ réálídád, éstárás qúémáñdó más cálóríás qúé sí éstúvíésés córríéñdó ó práctícáñdó kíckbóxíñg dúráñté úñá hórá (más dé 650 cálóríás). Púñtós ádícíóñálés: sí úsás áúrícúlárés cóñ Blúétóóth, cómó lós Gáláxý Búds, pódrás répródúcír tús cáñcíóñés fávórítás, cóñ lás máñós líbrés, míéñtrás lé dás úñ cámbíó dé ímágéñ á tú sálá.]

Acelera el metabolismo de pie en el tren durante el viaje al trabajo

[Qúédá~té dé~ píé d~úráñ~té él~ víáj~é ál t~rábá~jó ý q~úémá~ cáló~ríás]

[Cédé~ él ás~íéñt~ó]

[Ádémás dé sér úñ géstó dé córtésíá párá lós démás pásájérós, pásár dé éstár séñtádó á qúédárté dé píé dúráñté él víájé ál trábájó pódríá áýúdárté á qúémár dé 20 á 50 cálóríás más pór hórá (síñ méñcíóñár qúé cóñtríbúýé á méjórár lá sálúd ý él bíéñéstár). Sí bíéñ lá cáñtídád pódríá ñó sér sígñífícátívá á prímérá vístá, cóñsídérá cúáñtó tíémpó éñ úñ díá, tódós lós díás, víájás éñ tráñspórté públícó. Crééñós, tódó súmá. Púñtós ádícíóñálés: éjércítá lós múscúlós céñtrálés ý désáfíá tú éqúílíbríó ál cómpróbár cúáñtó tíémpó púédés ágúáñtár síñ sújétárté (péró, récúérdá, lá ségúrídád áñté tódó).]