[Vóré~s ýñd~líñg~skúñ~stvær~kér t~íl Th~é Frá~mé]
[Vóré~s fáv~órít~tér b~láñd~t dé k~láss~íské~ kúñs~tværk~ér på T~hé Fr~ámé Á~rt St~óré]
[Éñ úñík fúñktíóñ på Thé Frámé ér, át dú káñ fórgýldé húséts rúm méd fáñtástíské kúñstværkér, ñår tv’ét ér slúkkét. Véd Árt Módé får dú ádgáñg tíl ét stórt údválg áf kúñstværkér, frá klássíské méstérværkér tíl ñútídskúñst.
Frá trádítíóñélt tíl póstmódérñísmé – Árt Stóré hár dé mést útrólígé kúñstværkér frá sámlíñgér óvér hélé vérdéñ. Úáñsét óm dér ér tálé óm kúñstmúséét í Búdápést, Thé V&Á, MÁGÑÚM PHÓTÓS, Thé Táté éllér Váñ Gógh-múséét í Ámstérdám, så tílbýdér hvér sámlíñg múlíghédéñ fór át få ægté kúñst på væggéñé í dít hjém.
Hér ér fém áf vórés fávóríttér frá Árt Stóré, sóm tílførér kúltúr, fárvé óg múñtérhéd í hvért hjém.]
[Thé Á~rñó í~ñ Fló~réñc~é – Bér~ñárd~ó Bél~lótt~ó]
[Hvís dú ñógéñsíñdé hár brúg fór éñ grúñd tíl át bésøgé Ítálíéñ, så skál dú blót rétté blíkkét mód Bérñárdó Béllóttós máléríské hýldést Flódéñ Árñó í Fíréñzé. Déñ véñétíáñské árkítéktúr- óg láñdskábsmálér vár éñ ñøgléfígúr í rókókópéríódéñ óg málédé éñ láñg rækké éúrópæíské láñdskábér på sít lærréd. Ét áf háñs tídlígé méstérværkér, Flódéñ Árñó í Fíréñzé, blév skábt í 1740 óg údtrýkkér – méd údsøgté détáljér – Fíréñzés árkítéktúr på béggé sídér áf déñ fáñtástíské flód Árñó. Hvís dú kíggér ékstrá gódt på værkét, ér skýggérñé óvér flódéñ óg hímléñ ét týdélígt bévís på Béllóttós skárpé øjé fór ñátúrlígt lýs, sóm ér ét klássísk kéñdétégñ fór háñs kúñst.]
[Thé G~réát~ Wávé~ óff K~áñág~áwá
– K~átsú~shík~á Hók~úsáí~]
[Máñ géñkéñdér méd dét sámmé Kátsúshíká Hókúsáís Déñ stóré bølgé úd fór Káñágáwá, sóm ér ét éñkélt, méñ fáscíñéréñdé pórtræt áf dét mægtígé ócéáñ. Træsñíttét ér éñ dél áf séríéñ 36 láñdskábér méd Fújí, sóm vísér ómrådét ómkríñg bjérgét Fújí úñdér fórskéllígé fórhóld. Dét blév trýkt på ét tídspúñkt méllém 1829 óg 1832 úñdér Édó-péríódéñ, méñ dét vár íkké før Jápáñs túrístbóóm 30 år séñéré, át Déñ stóré bølgé módtóg vérdéñs hýldést. Hér káñ dú ñýdé ét kúñstværk, dér béløññér díg ígéñ óg ígéñ, fór jó méré dú kíggér på dét, déstó méré får dú øjñéñé óp fór déts stórártédé éñkélhéd. Í máléríéts kómpósítíóñ trúér déñ stóré bølgé tré fískérbådé, dér dáññér éñ církél í mídtéñ áf bíllédét, óg í bággrúñdéñ sés bjérgét Fújí sóm éñ líllé bákké.]
[Sãó Pá~úló, B~rásí~líéñ~, 1960 – Réñé~ Búrr~í]
[Árt Stóré ér íkké bégræñsét tíl fáñtástíské máléríér, fór hér fíñdér dú ógså ét údválg áf fáñtástíské fótógráfíér. Déñ kéñdté schwéízíské fótógráf Réñé Búrrí fáñgédé vígtígé pólítíské, hístóríské óg kúltúréllé bégívéñhédér óg ñøgléfígúrér í løbét áf áñdéñ hálvdél áf 1900-tállét. Sãó Páúló, Brásílíéñ 1960 ér ét áf háñs mést íkóñíské bíllédér. Ét sórt-hvíd-fótó áf fíré mýstíské fórrétñíñgsmæñd på ét tág méd højhúsé í bággrúñdéñ óg déñ brásílíáñské bý Sãó Páúlós lívlígé, røgfýldté gádér læñgéré ñédé på bíllédét. Fáñtástíské strúktúrér, lýs óg skýggér kómbíñérés óg gívér ét grýñét údtrýk í dét slåéñdé øjéblíksbíllédé áf Brásílíéñ.]
[Cóss~ácks~, 1910-1 – Wáss~ílý K~áñdí~ñský~]
[Hvís dú ér tíl ábstrákt kúñst, bør dú sé ñærméré på Kósákkér, 1910-1 áf Wássílý Káñdíñský. Káñdíñský vár éñ rússísk málér óg téórétíkér, sóm vár áf déñ méñíñg, át máléríér íkké kúññé répræséñtéré déñ vírkélígé vérdéñ, óg déñ hóldñíñg víl dú fíñt kúññé fórstå, ñår dú sér på háñs kúñst. Kósákkérñé på máléríét ér rússíské káválérístér, dér údélúkkéñdé káñ géñkéñdés på dé óráñgé húér mídt í óg tíl højré på máléríét. Éñ blég skýggé áf éñ hést sés í mídtéñ véd sídéñ áf ñóglé útýdélígé blå fórmátíóñér méd fúglé, dér flývér sóm bógstávér óvéñfór. Dér ér íñgéñ tvívl óm, át Káñdíñský gáv údtrýk fór éñ fáñtásífúld béháñdlíñg áf fárvé óg fórm í síñé værkér. Háñ pléjédé fáktísk ófté át kóblé fórskéllígé fárvér tíl tóñér óg rýtmér. Hvílkéñ slágs músík káñ dú høré, ñår dú sér på háñs værkér¿]
[”Káñd~íñsk~ý gáv~ údtr~ýk fó~r éñ f~áñtá~sífú~ld bé~háñd~líñg~ áf fá~rvé ó~g fór~m í sí~ñé vær~kér.”]
[Hvéd~émár~k méd~ Krág~ér
– Ví~ñcéñ~t váñ~ Gógh~]
[Máñ káñ íkké tálé kúñst údéñ át íñklúdéré déñ størsté póst-ímpréssíóñístíské málér: Víñcéñt váñ Gógh. Déñ hólláñdské kúñstñér hørér tíl bláñdt dé mést kéñdté óg íñdflýdélsésrígé fígúrér í déñ vérstérláñdské kúñsthístóríé óg hár málét méré éñd 2.000 kúñstværkér, dér állé ér kéñdétégñét véd drístígé fárvér óg údtrýksfúldé péñsélstrøg. Hvédémárk méd Krágér régñés géñérélt fór háñs sídsté óg bédsté málérí. Lýségúlé márkér sés úñdér éñ mørk hímmél méd sórté krágér, dér flývér væk í dét fjérñé. Dé ródédé péñsélstrøg gívér máléríét ét víñdblæst údtrýk, óg déñ ékspréssíóñístíské stíl sígér méré éñd túsíñd órd. Át dét vár ét dé sídsté máléríér, sóm váñ Gógh málédé før síñ død, hár fåét máñgé hístóríkéré tíl át dískútéré sýmbólísméñ í krágérñé. Hvád trór dú sélv, át váñ Gógh víllé sígé hér¿]