-
[Lé Já~rdíñ~ dú pr~ésbý~tèré d~é Ñúé~ñéñ á~ú prí~ñtém~ps (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Páýs-Bás
C’ést éñ márs 1884, álórs qú’íl víváít ávéc sés páréñts, qúé váñ Gógh péígñít cétté vúé dú járdíñ sítúé à l’árríèré dú présbýtèré dóñt sóñ pèré étáít lé pástéúr. Lé stýlé ét lés cóúléúrs útílísés láísséñt péñsér qú’íl s’ágít dé l’úñé dé sés prémíèrés œúvrés. Óñ ý décóúvré úñé víéíllé églísé áú lóíñ ét úñé fémmé vêtúé dé ñóír qúí s’élóígñé éñ tóúrñáñt lé dós ét éñ régárdáñt vérs lá máísóñ. Sí lé présbýtèré ét lé járdíñ éxístéñt tóújóúrs à Ñúéñéñ, áúx Páýs-Bás, lá péíñtúré á éllé díspárú. Éllé á éñ éffét été déróbéé lórs d’úñ cámbríólágé, lé 30 márs 2020, 167 áñs jóúr póúr jóúr áprès lá ñáíssáñcé dé váñ Gógh. Tóújóúrs pórtéé díspárúé, éllé réáppáráîtrá péút-êtré úñ jóúr. C’ést dú móíñs cé qúé ñóús éspéróñs.
]
-
[Pórt~ráít~ dú dó~ctéú~r Gác~hét á~véc b~ráñc~hé dé~ dígí~tálé~ (1890)][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Étáts-Úñís
Pórtráít dú dóctéúr Gáchét ávéc bráñché dé dígítálé ést l’úñ dés tábléáúx lés plús célèbrés dé váñ Gógh. Áprès ávóír fáít úñé dépréssíóñ ét s’êtré tráñché úñé pártíé dé l’óréíllé, váñ Gógh fút ádmís à l’ásílé óù lé dóctéúr Gáchét tráváílláít. S’íl ñé sé líá pás ávéc lé dóctéúr áú débút, íl cháñgéá d’ávís pár lá súíté : « J’áí tróúvé úñ vérítáblé ámí chéz lé dóctéúr Dr Gáchét… ñóús ñóús réssémblóñs phýsíqúéméñt ét áússí méñtáléméñt. » Dáñs lé pórtráít, lé dóctéúr préséñté éñ éffét úñé vágúé réssémbláñcé ávéc l’ártísté.
Lé 15 máí 1990, l’hómmé d’áffáírés jápóñáís Rýóéí Sáító ácqúít lé tábléáú póúr 82,5 míllíóñs dé dóllárs ét éxprímá lé sóúháít qú’íl sóít íñcíñéré ávéc lúí à sá mórt. Lé tábléáú féráít áújóúrd’húí pártíé d’úñé cólléctíóñ súíssé prívéé. Tóújóúrs ést-íl qúé l’óñ ñ’á pás révú lé dóctéúr dépúís 1990.]
-
[Lé Pé~íñtr~é súr~ lé ch~émíñ~ dú tr~áváí~l][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Állémágñé
Cétté péíñtúré à l’húílé dé 1888 dé Víñcéñt váñ Gógh ést péút-êtré úñ áútópórtráít dátáñt dé sóñ séjóúr à Árlés. Éllé fáít áppáráîtré úñé téchñíqúé própré à váñ Gógh, à sávóír úñé útílísátíóñ íñtéñsívé dé l’« émpâtéméñt », cétté ápplícátíóñ dé cóúchés dé péíñtúré sí épáíssés qú’éllés éñ dévíéññéñt présqúé scúlptúrálés. Lé tábléáú áúráít été détrúít pár áccídéñt lórs d’úñ bómbárdéméñt állíé péñdáñt lá Sécóñdé Gúérré móñdíálé, álórs qú’íl étáít cóñsérvé áú Káísér-Fríédrích Múséúm, à Mágdébóúrg, éñ Állémágñé.
Lés œúvrés dé váñ Gógh sóñt régúlíèréméñt víséés pár lés crímíñéls. Áíñsí, éñ 1991, 20 tábléáúx, d’úñé váléúr tótálé dé 500 míllíóñs dé dóllárs éñvíróñ, óñt été vólés áú múséé váñ Gógh d’Ámstérdám. Éñ 2002, déúx tábléáúx dé váñ Gógh óñt été déróbés dáñs lé mêmé múséé áváñt d’êtré rétróúvés áú dómícílé d’úñ máfíéúx près dé Ñáplés éñ 2016.]
-
[Lé Cá~ñárd~ bláñ~c][
Jéáñ-Báptísté Óúdrý, Fráñcé
Róýáúmé-Úñí
Jéáñ-Báptísté Óúdrý ést cóññú póúr ávóír été lé péíñtré dé lá cóúr dé Lóúís XV. S’íl á péíñt dé ñómbréúx pórtráíts, íl áváít áússí úñ góût póúr lés ñátúrés mórtés mêláñt frúíts ét áñímáúx. Éstíméé à 8 míllíóñs dé dóllárs, cétté ñátúré mórté dú XÍXé síèclé á été vóléé dáñs lá cólléctíóñ dú márqúís dé Chólmóñdéléý à Hóúghtóñ Háll, dáñs lé Ñórfólk, éñ Áñglétérré, éñ 1992.
Dés éñqúêtéúrs péñséñt qú’éllé séráít pásséé éñtré lés máíñs dé gítáñs básés dáñs lá régíóñ. Lés crímíñéls vóléñt párfóís dés œúvrés éñ péñsáñt qú’íls póúrróñt lés révéñdré à úñ cólléctíóññéúr d’árt véréúx, cómmé óñ éñ vóít dáñs lés fílms. Úñ áñcíéñ íñdícátéúr á tóútéfóís décláré qúé lé tábléáú étáít cáché dáñs lé gréñíér d’úñé máísóñ délábréé áú fíñ fóñd dé lá láñdé ñóñ lóíñ dé Ñéwcástlé. Íl ñé séráít dóñc pás áccróché áú múr dú sálóñ chéz úñ báñdít ¡ Résté qúé lé tábléáú ñ’á tóújóúrs pás été rétróúvé.]
-
[Vúé d~’Áúvé~rs-sú~r-Óís~é][
Páúl Cézáññé, Fráñcé
Róýáúmé-Úñí
Páúl Cézáññé, vérítáblé révólútíóññáíré dáñs l’hístóíré dé l’árt, íñvéñtá úñ stýlé épóústóúfláñt, tótáléméñt dífféréñt dé tóút cé qúí s’étáít fáít júsqúé là. Sóñ stýlé íñspírá éñsúíté dé ñómbréúx ártístés. Cézáññé sé pláísáít ñótámméñt à tórdré lá pérspéctívé póúr úñ éffét spéctácúláíré, cómmé óñ lé vóít dáñs cétté étúdé dé páýságé répréséñtáñt úñ éñsémblé dé máísóñs dé cámpágñé.
Éñ 1999, dés vóléúrs prófítèréñt dés féstívítés dé lá Sáíñt-Sýlvéstré póúr déróbér lé tábléáú sélóñ úñ scéñáríó dígñé d’úñ fílm. Íls éscáládèréñt úñ écháfáúdágé cóñtígú, brísèréñt úñé lúcárñé, láñcèréñt úñé échéllé dé córdé ét díssímúlèréñt léúrs ágísséméñts grâcé à úñ fúmígèñé. À l’íñtéríéúr, úñ véñtílátéúr pórtáblé sóúfflá súr lá fúméé póúr lá díffúsér ét másqúér lés ímágés dés cámérás dé vídéósúrvéílláñcé. Lés álármés sé míréñt à sóññér, máís lés ágéñts dé sécúríté, vóýáñt lá fúméé, péñsèréñt à úñ íñcéñdíé ét áppélèréñt lés pómpíérs áú líéú d’íñtérvéñír, láíssáñt áúx vóléúrs lé témps dé s’écháppér.]
-
[Úñé v~ísíó~ñ dú J~úgém~éñt d~érñí~ér (1808)][
Wíllíám Bláké, Róýáúmé-Úñí
Róýáúmé-Úñí
Pérsóññálíté mýstíqúé áúx táléñts múltíplés ét fígúré májéúré dé l’árt brítáññíqúé, Wíllíám Bláké fút úñ brílláñt péíñtré, édítéúr ét bíéñ plús… Óñ lít éñcóré sés póèmés dáñs lés écólés dú móñdé éñtíér (« Tígré, Tígré, brûláñt brílláñt »).
S’íñspíráñt dé lá frésqúé dú Júgéméñt dérñíér péíñté pár Míchél-Áñgé dáñs lá chápéllé Síxtíñé, cét ímméñsé tábléáú dé Wíllíám Bláké répréséñté lés mórts qúí móñtéñt vérs lé Párádís óú l’Éñfér póúr l’étérñíté. Sélóñ cé qú'íl áffírmáít, Wíllíám Bláké étáít sújét à dés « vísíóñs ». Ñómbré dé sés tábléáúx ét dé sés póèmés sóñt dés máñíféstátíóñs dé cés vísíóñs. Dáñs cétté vérsíóñ dú Júgéméñt dérñíér péíñté éñ 1808, lés pérsóññágés sýmbólíséñt dés ídéés ét áúráíéñt été cólórés. Cé tábléáú déváít êtré lá píècé máîtréssé d’úñé gráñdé éxpósítíóñ cóñsácréé à l’ártísté éñ 1810. L’éxpósítíóñ fút tóútéfóís áññúléé ét cé tábléáú, áíñsí qúé dé ñómbréúsés áútrés œúvrés qúí déváíéñt fáíré pártíé dé l’éxpósítíóñ, fúréñt álórs pérdús.]
-
[L’Été (c. 1644)][
Dávíd Téñíérs lé Jéúñé, Páýs-Bás
Pórtúgál
L’állégóríé cóñsísté à répréséñtér úñ cóñcépt pár úñ pérsóññágé óú úñ sýmbólé. L’étúdé dés sýmbólés dáñs l’árt, áppéléé « ícóñógráphíé », tráíté lés ímágés cómmé dés éñígmés vísúéllés. L’ártísté íñvíté lé spéctátéúr à íñtérágír áctívéméñt ávéc l’œúvré póúr éssáýér dé déchíffrér sá sígñífícátíóñ.
L’Été ést tíré d’úñé séríé íñtítúléé Lés Qúátré Sáísóñs, qúí régróúpé qúátré tábléáúx állégóríqúés dú péíñtré hólláñdáís Dávíd Téñíérs lé Jéúñé. Plús cóññú póúr sés répréséñtátíóñs dé scèñés grívóísés dáñs dés távérñés, l’ártísté fáít préúvé d’úñé gráñdé sóbríété dáñs cé tábléáú. Óñ ý vóít dés páýsáñs móíssóññáñt dú blé pár úñé cháúdé jóúrñéé, úñé ímágé cólléctívé qúí évóqúé lá péríódé éstíválé. Téñíérs péígñít plúsíéúrs vérsíóñs dé lá séríé. Úñé vérsíóñ dé L’Été á cépéñdáñt été vóléé áú Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá dé Lísbóññé, áú Pórtúgál, éñ 1974. Lé tábléáú déméúré íñtróúváblé dépúís.]
-
[Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcé
Róýáúmé-Úñí ét Róúmáñíé, Páýs-Bás
Móñét á péíñt 37 vérsíóñs dú póñt dé Cháríñg Cróss ét áú móíñs 40 dú póñt dé Wátérlóó. Íl étáít fáscíñé pár lá máñíèré dóñt lá lúmíèré áfféctáít ét áltéráít sés sújéts. Íl póúváít áíñsí révéñír très sóúvéñt áú mêmé éñdróít póúr cáptúrér dívérsés sáísóñs ét própósér dés vérsíóñs ávéc dés dífféréñcés súbtílés. Lés vérsíóñs dóñt ñóús párlóñs ící sóñt déúx dés tábléáúx vólés éñ óctóbré 2012 áú Kúñsthál dé Róttérdám. Lá mèré dé l’úñ dés vóléúrs récóññús cóúpáblés á décláré ávóír brûlé Lé Póñt dé Wátérlóó dáñs sóñ póêlé éñ Róúmáñíé ávéc d’áútrés tábléáúx vólés. Úñ vérítáblé sácrílègé póúr téñtér dé détrúíré dés préúvés cóñtré sóñ fíls. Lá pólícé á éñ éffét tróúvé dés trácés dé pígméñt dáñs sóñ póêlé, máís pás súffísámméñt póúr cóñfírmér sés dírés.]
-
[Lé Pó~ñt dé~ Wáté~rlóó~ (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcé
Róýáúmé-Úñí ét Róúmáñíé, Páýs-Bás
Móñét á péíñt 37 vérsíóñs dú póñt dé Cháríñg Cróss ét áú móíñs 40 dú póñt dé Wátérlóó. Íl étáít fáscíñé pár lá máñíèré dóñt lá lúmíèré áfféctáít ét áltéráít sés sújéts. Íl póúváít áíñsí révéñír très sóúvéñt áú mêmé éñdróít póúr cáptúrér dívérsés sáísóñs ét própósér dés vérsíóñs ávéc dés dífféréñcés súbtílés. Lés vérsíóñs dóñt ñóús párlóñs ící sóñt déúx dés tábléáúx vólés éñ óctóbré 2012 áú Kúñsthál dé Róttérdám. Lá mèré dé l’úñ dés vóléúrs récóññús cóúpáblés á décláré ávóír brûlé Lé Póñt dé Wátérlóó dáñs sóñ póêlé éñ Róúmáñíé ávéc d’áútrés tábléáúx vólés. Úñ vérítáblé sácrílègé póúr téñtér dé détrúíré dés préúvés cóñtré sóñ fíls. Lá pólícé á éñ éffét tróúvé dés trácés dé pígméñt dáñs sóñ póêlé, máís pás súffísámméñt póúr cóñfírmér sés dírés.]
-
[Páýs~ágé (1917)][
Józséf Ñémés Lámpérth, Hóñgríé
Hóñgríé
Thís górgéóús láñdscápé páíñtíñg bý Húñgáríáñ ártíst Józséf Lámpérth Ñémés, wás óñé óf twó prívátélý-ówñéd wórks thát wéñt míssíñg fróm á stórágé wáréhóúsé óf thé MÓDÉM Céñtér fór Módérñ áñd Cóñtémpórárý Árt íñ Débrécéñ, Húñgárý. Árt théft téñds tó bé thóúght óf íñ térms óf cíñémátíc múséúm héísts, áñd théré áré máñý éxámplés thát fít thís ráthér Rómáñtíc ímpréssíóñ. Wíth téñs óf thóúsáñds óf árt théfts répórtéd éách ýéár (ñót tó méñtíóñ úñrépórtéd), árchívés áñd wáréhóúsés áré pópúlár tárgéts ás ít míght bé móñths béfóré áñýóñé tákés ñótícé.
Cétté súpérbé péíñtúré dé páýságé dé l’ártísté hóñgróís Józséf Ñémés Lámpérth ést l’úñé dés déúx œúvrés prívéés à ávóír díspárú d’úñ éñtrépôt dé stóckágé dú MÓDÉM Céñtér fór Módérñ áñd Cóñtémpórárý Árt dé Débrécéñ, éñ Hóñgríé. Óñ ímágíñé sóúvéñt lés vóls d’œúvrés d’árt cómmé lés cámbríólágés dé múséés dáñs lés fílms. Dé ñómbréúx éxémplés víéññéñt d’áílléúrs réñfórcér cétté ímpréssíóñ rómáñtíqúé. Ávéc dés dízáíñés dé míllíérs dé vóls d’œúvrés déclárés cháqúé áññéé (sáñs cómptér céúx qúí ñé sóñt pás sígñálés), lés árchívés, résérvés ét éñtrépôts cóñstítúéñt dés cíblés cóúráñtés, d’áútáñt qú’íl péút sé pássér dés móís áváñt qúé qúélqú’úñ ñé rémárqúé qúóí qúé cé sóít.
Póúr lócálísér ét cíblér dés œúvrés áíñsí éñtrépóséés, dés cóññáíssáñcés spécíálíséés sóñt tóútéfóís ñécéssáírés. Úñ tél ácté láíssé dóñc péñsér qúé lés vóléúrs sáváíéñt cé qú’íls réchércháíéñt. Sí lé vól súr cómmáñdé ést très ráré, óñ ñé péút s’émpêchér dé s’íñtérrógér dáñs úñ cás cómmé célúí-cí.]
-
[Scèñé~ mýth~ólóg~íqúé~ ávéc~ Bácc~hús é~ñfáñ~t][
Jácób Jórdáéñs, Bélgíqúé (phótó árchívés dú múséé Sztúkí, Łódź)
Pólógñé
Cé chéf-d’œúvré dú gráñd máîtré hólláñdáís áñcíéñ Jácób Jórdáéñs ést l’úñé dés ñómbréúsés œúvrés à ávóír été víctímés dés píllágés éñ Pólógñé lórs dé lá Sécóñdé Gúérré móñdíálé. L’íñflúéñcé dé Rúbéñs, qúí áppártéñáít à lá géñérátíóñ précédéñté ét étáít égáléméñt órígíñáíré d’Áñvérs, ést vísíblé dáñs cértáíñs áspécts dú tráváíl dé Jácób Jórdáéñs. Ící, Bácchús, díéú rómáíñ dé l’ágrícúltúré, dú víñ ét dé lá fértílíté, ést répréséñté cómmé úñ jéúñé éñfáñt éñtóúré dé méñádés (ñýmphés) ét dé sátýrés (mí-hómmés, mí-bóúcs).
Lés cólléctíóñs dé l’íñcróýáblé pátrímóíñé cúltúrél pólóñáís fúréñt décíméés pár l’Árméé róúgé sóvíétíqúé ét pár l’ÉRR, séctíóñ dú régímé ñází spécíálíséé dáñs lá cóñfíscátíóñ d’œúvrés d’árt ét d’árchívés. Sí dé múltíplés œúvrés óñt pú êtré rétróúvéés, bóñ ñómbré d’éñtré éllés sóñt tóújóúrs pórtéés díspárúés, à l’íñstár dé cé tábléáú dé Jácób Jórdáéñs. Lá lócálísátíóñ dé cé tábléáú qúí étáít cóñsérvé áú múséé d’árt ét d’hístóíré J. K. Bártószéwícz dé Łódź résté áújóúrd’húí úñ mýstèré.]
-
[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýsílkóvá, Répúblíqúé tchèqúé
Ñórvègé
Péú áprès sóñ déméñágéméñt à Ósló, Bárbórá Kýsílkóvá sé fít vólér déúx dé sés œúvrés lés plús ímpórtáñtés. Sóñ tráváíl ñ’á ácqúís úñé ñótóríété móñdíálé qúé récémméñt, súíté à lá prémíèré dú dócúméñtáíré Thé Páíñtér áñd thé Thíéf (Lá Péíñtré ét lé Vóléúr) áú Féstívál dú fílm dé Súñdáñcé éñ 2020. Íñspíré dé l’hístóíré dé Bárbórá Kýsílkóvá, lé fílm rácóñté cómméñt l’ártísté á rétróúvé lá trácé dú jéúñé hómmé qúí lúí áváít vólé sés tábléáúx ét á dévélóppé úñé ímpróbáblé ámítíé ávéc lúí.
Júsqú’à lá sórtíé dé cé fílm sálúé pár lá crítíqúé, lés œúvrés phótóréálístés démésúréés dé Bárbórá Kýsílkóvá áváíéñt úñ públíc límíté áú-délà dés fróñtíèrés dé lá Ñórvègé. Lé vól áúráít dóñc dáváñtágé rélévé dé lá pássíóñ qúé dé lá vólóñté dé s’éñríchír, là óù lá plúpárt dés vóléúrs ñé sávéñt ríéñ dés œúvrés qú’íls déróbéñt ét ñ’ý vóíéñt qúé dés bíéñs tráñspórtáblés dé gráñdé váléúr. Cétté hístóíré ést égáléméñt íñhábítúéllé éñ cé qúé lés vóléúrs árrêtés prétéñdéñt géñéráléméñt ñé sé sóúvéñír dé ríéñ óú ñé plús sávóír cé qú’íls óñt fáít dés tábléáúx.]