[Dés t~ráck~érs f~ítñé~ss pó~úr ré~ñfór~cér v~ótré~ mótí~vátí~óñ ét~ rédúí~ré vó~tré á~ñxíét~é

[Dés t~ráck~érs f~ítñé~ss pó~úr ré~ñfór~cér
v~ótré~ mótí~vátí~óñ ét~ rédúí~ré vó~tré á~ñxíét~é]

[Próg~réss~éz vé~rs vó~s óbj~éctí~fs fí~tñés~s éñ r~éíñvé~ñtáñ~t lá f~áçóñ d~óñt v~óús ú~tílí~séz l~és mó~ñíté~úrs d~’áctí~víté.]

Trois femmes dans un studio de yoga. Elles portent des tenues d’entraînement et se tiennent debout avec les mains en position de prière.

[Sí vós résólútíóñs dé cétté ñóúvéllé áññéé sóñt áxéés súr lá fórmé phýsíqúé, vóús ávéz cértáíñéméñt éñtéñdú párlér dés tráckérs fítñéss. Máís éñ súíváñt vós prógrès dé máñíèré óbséssívé ét ávéc dés ráppéls íñtémpéstífs, íl ést fácílé dé vóús démótívér ét dé vóús stréssér lórs dé vós jóúrñéés móíñs áctívés.

Bóññé ñóúvéllé : íl éxísté dé ñómbréúsés fáçóñs d’útílísér dés móñítéúrs d’áctívíté tóút éñ tróúváñt l’éqúílíbré párfáít éñtré súrvéílláñcé ét íñdúlgéñcé. Vóící qúélqúés éxémplés.]

Une femme assise et souriante dans un studio d’entraînement.

[Réfó~rmúl~éz vó~s óbj~éctí~fs pé~rsóñ~ñéls~]

[Lá báláñcé ét vótré ñómbré dé pás péúvéñt êtré dés óútíls íñtéréssáñts, máís qúéls sóñt vós óbjéctífs áú-délà dé cés chíffrés ¿ Régárdéz éñ íñtérñé plútôt qú’éñ éxtérñé póúr ídéñtífíér l’órígíñé dé vós óbjéctífs fítñéss ét póúrqúóí íls sóñt ímpórtáñts póúr vóús. Sí vóús vóúléz pérdré dú póíds, pár éxémplé, éssáýéz d’állér áú-délà dés ñórmés sócíétálés dé l’ímágé córpóréllé ét cóñcéñtréz-vóús súr cé qúí cómpté lé plús dáñs vótré víé. Célá péút sé trádúíré éñ áppréñáñt à áímér vótré córps ét à rédúíré vótré stréss óú éñ réjóígñáñt vós ámís póúr úñé cóúrsé à píéd óú úñ cóúrs dé fítñéss. Éñ réfléchíssáñt à vótré mótívátíóñ plús prófóñdé, vóús cómméñcéréz à vóír lés chíffrés sóús úñ ñóúvéáú jóúr áú-délà dé lá méñtálíté dé réússíté/d’échéc póúr áttéíñdré vótré óbjéctíf.]

Une femme posant à l’extérieur sur un vélo. Elle porte un casque et des lunettes de soleil. On peut voir des montagnes enneigées en arrière-plan.

[Tróú~véz ú~ñé ác~tíví~té phý~síqú~é qúé~ vóús~ áímé~z]

[Vóús ñ’áíméz pás fáíré dés tráctíóñs à lá sállé dé spórt óú vóús fórcér à spríñtér lé dérñíér kílómètré dé vótré cóúrsé ¿ Vóús ávéz l’ímpréssíóñ dé dévóír fáíré 20 pómpés pár jóúr, mêmé lórsqúé vóús ñé vóús séñtéz pás áú míéúx dé vótré fórmé ¿ Ñóús láíssóñs sóúvéñt lés áttéñtés défíñír ñós éñtráîñéméñts ét ñóús ñóús cóñcéñtróñs súr cé qúé ñóús péñsóñs dévóír fáíré plútôt qúé súr cé qúé ñóús vóúlóñs fáíré. Ávéc lá váríété dé prógrámmés fítñéss díspóñíblés dáñs l’ápplícátíóñ Sámsúñg Héálth, vóús póúvéz éxpéríméñtér júsqú’à cé qúé vóús tróúvíéz qúélqúé chósé qúé vóús ápprécíéz vráíméñt¹. Qú’íl s’ágíssé d’étíréméñt, dé kíckbóxíñg óú dé véló, vóús póúvéz súívré máñúélléméñt júsqú’à 90 éñtráîñéméñts súr vótré Gáláxý Wátch4 póúr vóús áídér à áttéíñdré vós óbjéctífs.]

Une femme faisant du yoga chez elle, debout en posture de l’arbre.

[Súív~éz vó~s víc~tóír~és]

[Útíl~íséz~ l’ápp~lícá~tíóñ~ Sáms~úñg H~éált~h súr~ vótr~é Gál~áxý W~átch~4 póúr~ détéc~tér á~útóm~átíq~úémé~ñt lé~s éñt~ráîñé~méñt~s, réc~évóí~r dés~ cómm~éñtá~írés~ d’úñ é~ñtrá~îñéúr~ dé có~úrsé~ vírt~úél é~t céléb~rér c~háqú~é étáp~é.]

Aprende más

[Évíté~z lá s~úrch~árgé~ ávéc~ dés ó~bjéc~tífs~ SMÁR~T]

[Lés géñs óñt sóúvéñt dú mál à áttéíñdré léúrs óbjéctífs (fítñéss óú áútré) cár íls ñé sóñt pás súffísámméñt spécífíqúés.

Décóúvréz lés óbjéctífs SMÁRT. SMÁRT sígñífíé spécífíqúé, mésúráblé, áttéígñáblé, pértíñéñt ét óppórtúñ. Cétté méthódé épróúvéé vóús áídé à défíñír úñ óbjéctíf cláír ét à híérárchísér lés étápés qúé vóús dévéz súívré. Pár éxémplé, vóús sóúháítéz réñfórcér vótré sáñté. Vóící cómméñt vóús póúrríéz vóús fíxér úñ óbjéctíf SMÁRT ádápté.

Spécífíc : chóísísséz úñé fáçóñ d’ábórdér vótré óbjéctíf, pár éxémplé, dé vóús éñtráîñér plús régúlíèréméñt.

Méásúráblé : qúáñtífíéz vótré óbjéctíf éñ défíñíssáñt úñ ñómbré cíblé qúí vóús áídé à réstér cóñcéñtré(é), pár éxémplé, cíñq kílómètrés dé cóúrsé pár sémáíñé.

Áttáíñáblé : vóýéz plús lóíñ ét réfléchísséz à dés fáçóñs réálístés d’áttéíñdré vótré óbjéctíf. Fíxéz dés óbjéctífs plús fácílés (cómmé cóúrír úñ kílómètré déúx jóúrs pár sémáíñé) ét prógrésséz júsqú’à áttéíñdré vótré óbjéctíf glóbál.

Réléváñt : répéñséz vótré mótívátíóñ dérríèré vótré óbjéctíf. Vóús vóúléz péút-êtré réñfórcér vótré éñdúráñcé póúr póúvóír cóúrír úñé cóúrsé dé 10 km ávéc vós ámís.

Tímélý : fíxéz-vóús úñé échéáñcé póúr réstér mótívé(é). Ñ’óúblíéz pás d’êtré réálísté ét hóññêté ávéc vóús-mêmé. Íl ést égáléméñt ímpórtáñt dé gárdér à l’ésprít qúé vós óbjéctífs péúvéñt cháñgér, ét c’ést très bíéñ. Vóús póúvéz lés ájústér à tóút móméñt.]

Deux personnes faisant de l’exercice ensemble sur des marches recouvertes de neige. L’homme fait des pompes pendant que la femme est assise à côté de lui et compte sur sa Galaxy Watch4.

[Mótí~véz-v~óús é~ñtré~ ámís~]

[Íl éxísté dé ñómbréúx áváñtágés à s’éñtráîñér ávéc dés ámís. Vóús póúvéz vóús mótívér ét órgáñísér dés cómpétítíóñs ámícálés póúr sórtír dé vótré róútíñé qúótídíéññé. Póúr créér vótré própré éqúípé dé fítñéss, útílíséz lá fóñctíóñ Éñsémblé² dáñs l’ápplícátíóñ Sámsúñg Héálth áfíñ dé créér dés défís d’éqúípé póúr áttéíñdré úñ ñómbré défíñí dé pás ávéc ét cóñtré vós ámís. Vóús póúvéz mêmé pártícípér à dés défís méñsúéls móñdíáúx hébérgés pár Sámsúñg Héálth póúr áttéíñdré dé ñóúvéáúx pálíérs.]

Un homme assis sur un canapé écrit dans son journal.

[Óffr~éz-vó~ús dé~s jóú~rs « óf~f »
(vóú~s ávé~z lé d~róít~)]

[Éñtré lé tráváíl, l’écólé ét l’éqúílíbré dé vós áútrés réspóñsábílítés, íl ést írréálísté dé péñsér qúé vóús ñé máñqúéréz jámáís úñé jóúrñéé d’éñtráîñéméñt. C’ést póúrqúóí íl ést ésséñtíél dé péñsér à désáctívér vótré móñítéúr d’áctívíté ét sés ñótífícátíóñs. Sí vóús sávéz qúé vóús ñé márchéréz pás, ñé féréz pás d’éxércícé óú ñé bóúgéréz pás béáúcóúp (pár éxémplé, sí vóús êtés éñ tráíñ dé révísér póúr úñ éxáméñ óú qúé vóús ñé vóús séñtéz pás bíéñ), désáctívéz tóútés lés ñótífícátíóñs prógrámméés súr vótré Gáláxý Wátch4 póúr évítér lés ráppéls dé márché óú d’éxércícé. Áíñsí, vóús póúvéz vóús cóñcéñtrér súr lé plús ímpórtáñt : vótré bíéñ-êtré.]

Un homme méditant avec les yeux fermés et les jambes croisées sur le sol de sa chambre.

[Rést~éz pr~éséñt~(é)]

[Úñé j~óúrñ~éé dé r~épós~ ést ú~ñé éx~céll~éñté~ óccá~síóñ~ dé fá~íré l~é póí~ñt áv~éc vó~ús-mêm~é. Éss~áýéz~ úñé m~édítá~tíóñ~ gúíd~éé¹ dáñ~s l’áp~plíc~átíó~ñ Sám~súñg~ Héál~th.]

Aprende más

[Pláñ~ífíé~z áús~sí dé~s jóú~rs dé~ répó~s]

[Éñ plús dés jóúrs « óff », lá pláñífícátíóñ dés jóúrs dé répós súr vótré cáléñdríér péút êtré grátífíáñté ét mótíváñté, cómmé sí vóús áttéñdíéz ávéc ímpátíéñcé dés vácáñcés óú úñ gráñd évéñéméñt. Vóýéz lés jóúrs dé répós cómmé úñé pártíé ñécéssáíré dé vótré éñtráîñéméñt, qúí pérmét à vótré córps dé récúpérér áprès tóús sés éffórts. Réñdéz vótré jóúrñéé dé répós óffícíéllé éñ lá blóqúáñt dáñs vótré cáléñdríér súr vótré áppáréíl Gáláxý ét éñ cóñfígúráñt úñ ráppél áfíñ dé vóús pérméttré dé pláñífíér éñ cóñséqúéñcé.]

[¹ Cért~áíñs~ cóñt~éñús~ tíér~s dís~póñí~blés~ súr S~ámsú~ñg Hé~álth~ péúv~éñt ñ~écéss~ítér~ úñ áb~óññé~méñt~ páýá~ñt.]
[² Cóññ~éxíó~ñ à úñ S~ámsú~ñg Ác~cóúñ~t ét à ú~ñ résé~áú dé~ dóññ~éés (Wí~-Fí óú~ dóññ~éés cé~llúl~áíré~s) réq~úísé~.]