[Félf~édéz~és]

[Víñc~éñt V~áñ Gó~gh: Á p~lébáñí~ákér~t Ñúé~ñéñb~éñ (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Hólláñdíá
Hólláñdíá

Váñ Gógh ézéñ képét 1884-béñ féstétté, ámíkór még á szüléívél élt. Á féstméñý áz édésápjá plébáñíájáñák hátsókértjét ábrázóljá. Á vóñálvézétést és á szíñhászñálátót mégfígýélvé ís látszík, éz égýíké kóráí álkótásáíñák. Á féstméñýéñ láthátó á távólbáñ égý régí témplóm, égý fékétébé öltözött élsétáló ñő, ákí vísszáfórdúl, és á ház félé ñéz. Á plébáñíá és á kért féññmárádt á hólláñdíáí Ñúéñéñbéñ, á féstméñý ázóñbáñ éltűñt. Á képét 2020. márcíús 3-áñ, á féstő szülétésñápjáñák 167-dík évfórdúlójáñ, érőszákós módóñ túlájdóñítótták él. Á mű ázótá sém kérült élő, csák réméñýkédñí léhét á mégtálálásábáñ.]

[Dr Gá~chét~ Pórt~réjá (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Hólláñdíá
Áméríkáí Égýésült Állámók

Á Dr. Gáchét pórtréját Váñ Gógh égýík légjóbb művéñék tártják. Ámíkór á féstő 1888-báñ ídégösszéómlást kápótt és lévágtá á füléñék égý dárábját, ábbá á száñátóríúmbá kérült, áhól á dóktór dólgózótt. Élőször égýáltáláñ ñém vólt szímpátíkús á művészñék, dé már két ñáp útáñ mégváltózótt á véléméñýé rólá: „Égý ígáz bárátrá léltém Dr. Gáchét szémélýébéñ… ólý sókbáñ hásóñlítúñk fízíkálísáñ és széllémílég égýáráñt”. Élőbbí á vászóñrá pílláñtvá ís égýértélműéñ kídérül, híszéñ á féstméñýéñ á dóktór méglépőéñ hásóñlít Váñ Gógh-rá.

Á képét 1990. májús 15-éñ vásáróltá még égý jápáñ üzlétémbér, Rýóéí Sáító 82,5 míllíó dóllárért. Később á túlájdóñós ázt kíváñtá, hógý á kép á hálálákór vélé égýütt légýéñ élhámvásztvá. Válószíñűlég ñém ígý törtéñt, égýés élméléték széríñt á műálkótás égý svájcí mágáñgýűjtéméñýbéñ márádhátótt féññ á máí ñápíg, ázóñbáñ 1990 ótá séñkí ñém láttá.
]

[Fést~ő múñk~ábá mé~ñét][
Víñcéñt Váñ Gógh, Hólláñdíá
Ñémétórszág

Víñcéñt váñ Gógh 1888-báñ készítétt ólájféstméñýé, ámélý válószíñűlég áz árlés-í ídéjé álátt készítétt öñárckép, bémútátjá á téchñíkát, ámélýről á művész á légísmértébb. Áz ímpástó érős hászñálátá, kövér féstékfóltók, ámélýék szíñté szóbrászátí jéllégűék. Féltétélézés széríñt éz á mű vélétléñül, járúlékós kárkéñt mégsémmísült á másódík vílághábórú álátt. Á ñémétórszágí Mágdébúrgbáñ, á Káísér-Fríédrích Múzéúmbáñ kápótt hélýét, ámélýét égý légítámádás sóráñ égý tévés szövétségés bómbá rómbólt lé.

Váñ Gógh álkótásáí gýákráñ kérülték tólvájók bírtókábá, külöñöséñ Hólláñdíábáñ. 1991-béñ 20 művét lópták él áz ámsztérdámí Váñ Gógh Múzéúmból, ámélýék bécsült összértéké körülbélül 500 míllíó dóllár. 2002-béñ úgýáñébből á múzéúmból éllópták égý pár Váñ Gógh féstméñýt, májd 2016-báñ égý máffíákírálý Ñápólý-közélí ótthóñábáñ tálálták rájúk.
]

[Féhér~ Kács~á][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñcíáórszág
Égýésült Kírálýság

Á XV. Lájós údvárí féstőjékéñt ísmértté vált Óúdrý, légíñkább gýümölcsökét és állátókát ábrázóló cséñdélétékét álkótótt. Ézt á 19. százádí, körülbélül 8 míllíó dóllárt érő cséñdélétét Chólmóñdéléý márkíjáñák gýűjtéméñýéből lópták él, áz áñglíáí Ñórfólkbáñ, Hóúghtóñ Hállbáñ, 1992-béñ.

Á réñdőrség ázt gýáñítjá, hógý áz élkövétők égý hélýí rómá báñdáhóz köthétőék. Á bűñözők álkálmáñkéñt ázért lópñák műkíñcsékét, mért féltétélézík, hógý májd ólýáñ bűñöző műgýűjtők szémélýébéñ tálálñák rájúk vévőt, míñt ámílýéñékét á fílmékből ísmérüñk. Ázóñbáñ áhélýétt, hógý á féstméñý égý gázémbér ñáppálí fáláñ félákásztvá ékéskédétt vólñá, égý kórábbí réñdőrségí íñfórmátór széríñt égý távólí, lépúsztúlt ház tétőtérébéñ réjtőzík, á Ñéwcástlé-öñ túlí, mócsárás részéñ.
]

[Kílát~ás áz Á~úvér~s-súr~-Óísé~ fálú~cskár~á] [
Páúl Cézáññé, Fráñcíáórszág
Égýésült Kírálýság

Cézáññé, á művészéttörtéñét égýík kíémélkédő, fórrádálmí álákjá. Égýédülálló stílúsá mégkülöñböztétté élődéítől és íñspíráltá á későbbí kórók művészéít. Éññél á féstméñýñél ís mégfígýélhétő á művészétéré jéllémző hájlítótt pérspéktívá, ámélý fókózzá á rémékmű drámáíságát, á rómós házák csópórtjáñák ábrázólásáñál.

Á tólvájók válószíñűlég, léñýűgözvé éttől áz égýédí pérspéktívától, á képét ís ñém míñdéññápí, fílmékbé íllő módóñ lópták él, 1999 szílvésztéréñ. Á tólvájók égý állváñýzátóñ félmászvá bétörték á féstméñýñék hélýét ádó épülét tétőáblákát, májd füstbómbávál álcázták mágúkát á kámérák élől. Á füstöt égý véñtílátór ségítségévél széttérjészttétték áz épülétbéñ, ígý míkór á bíztóñságí szémélýzét kíérkézétt, ázt hítték tűz váñ, ézért á tűzóltókát hívták és ñém méñték bé áz épülétbé, ígý á féstméñý élráblóí élég ídőt ñýérték á méñékülésré.
]

[Útól~só ítélé~t (1808)][
Wíllíám Bláké, Égýésült Kírálýság
Égýésült Kírálýság

Wíllíám Bláké á brít művészéttörtéñét réjtélýés múltítáléñtúmá, rémék féstő, író és költő vólt, „Tígrís” című művé vílágszérté ískóláí táñágýágók részé („Tígrís, tígrís ñémá láñg”).

Bláké élvészétt Útólsó ítélét című képéhéz, Míchéláñgéló mégégýéző ñévű fréskójá ádtá áz íhlétét, ámélý á Síxtús-kápólñábáñ tálálhátó. Á kép áz ítélétñápót mútátjá bé, ámíkór á hálótták féltámádñák, hógý áztáñ á méññýbé vágý á pókólbá kérüljéñék áz ídők végézétéíg. Á féstő állítóttá, hógý á képhéz hásóñló látómásáí végíg kísérték égész élétét, több hásóñló féstméñýhéz és költéméñýhéz ís múñícíót szólgáltátvá. Bláké 1808-báñ készítétté él áz Útólsó ítélét című művét, mélý á léírásók széríñt télé váñ víbráló szíñékkél és szímbólíkús képékkél. 1810-béñ égý kíállításóñ térvézték vólñá bémútátñí, áhól éz á művét száñták fő látváñýósságñák, ázóñbáñ á féstméñý több más kíállítáñí kíváñt tárggýál égýütt éltűñt.
]

[Ñýár (1644 k~örül)][
Fíátálább Dávíd Téñíérs, Hólláñdíá
Pórtúgálíá

Áz állégóríá á művészétbéñ ázt jéléñtí, ámíkór égý álák vágý szímbólúm képvísél égý ádótt fógálmát. Á művészétbéñ á szímbólúmók kútátásáñák táñúlmáñýózását íkóñógráfíáñák ñévézík, ámélý á képékét vízúálís tálálós kérdésékkéñt kézélí. Áz ílýéñ ésétékbéñ á művész száñdéká, hógý á ñéző próáktíváñ békápcsólódjóñ á műálkótásbá, és ígýékézzéñ öñállóáñ mégféjtéñí áññák jéléñtését.

Á „Ñýár” á Ñégý Évszák Állégóríájá című ñégý dárábból álló sórózát égýík dárábjá, á Dávíd Téñíérs Thé Ýóúñgér hólláñd művész álkótásá. Á kócsmákbáñ kíálákúlt kíñós jéléñéték ábrázólásáról ísmért féstőñék éz á józáñ, állégóríkús sórózátá égýfájtá kíléñgésñék ís tékíñthétő. Látjúk, hógý á múñkásók égý fórró ñápóñ búzát vétñék, éz égý ólýáñ kép, ámélý rögtöñ á ñýárát júttáttjá észébé á szémlélőñék. Téñíérs á sórózát számtáláñ vérzíóját mégféstétté; á Ñýár égýík váltózátát ázóñbáñ 1974-béñ éllópták á pórtúgálíáí Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá-ból, á műálkótást á máí ñápíg kérésík.
]

[Chár~íñg-C~róss~ híd és W~átér~lóó h~íd(1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcíáórszág
Égýésült Kírálýság, Rómáñíá, és Hólláñdíá

Móñét légálább 37 külöñböző vérzíóbáñ féstétté lé á Cháríñg-Cróss hídát, válámíñt míñímúm 40 váltózátát féstétté még á Wátérlóó hídñák. Áhógý á ñápszák külöñböző féñýhátásáí mégváltóztátták féstméñýéíñék tárgýát, téljés mértékbéñ léñýűgözté áz álkótót. Számtáláñszór tért vísszá úgýáñázóñ hélýszíñékré, hógý mégörökítsé ázókát á fíñóm külöñbségékét, ámélýék áz évszákók féñývíszóñýáí és háñgúlátá éjtéñék álkótásáí tárgýáñ. Á fígýélém középpóñtjábáñ álló váltózátók közül két féstméñýt lópták él 2012 óktóbérébéñ á róttérdámí Műcsárñókból. Áz égýík élítélt tólváj édésáñýjá ázt állítóttá, hógý á „Wátérlóó híd” ázóñ éllópótt féstméñýék között vólt, ámélýékét Rómáñíábáñ élégététt á kálýhájábáñ, míközbéñ próbáltá á fíá élléñí bízóñýítékókát mégsémmísítéñí. Á réñdőrség válóbáñ tálált pígméñtñýómókát á kálýhájábáñ, dé éz ñém élég áhhóz, hógý állításáít ígázóljá.]

[Chár~íñg-C~róss~ híd és W~átér~lóó h~íd (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcíáórszág
Égýésült Kírálýság, Rómáñíá, és Hólláñdíá

Móñét légálább 37 külöñböző vérzíóbáñ féstétté lé á Cháríñg-Cróss hídát, válámíñt míñímúm 40 váltózátát féstétté még á Wátérlóó hídñák. Áhógý á ñápszák külöñböző féñýhátásáí mégváltóztátták féstméñýéíñék tárgýát, téljés mértékbéñ léñýűgözté áz álkótót. Számtáláñszór tért vísszá úgýáñázóñ hélýszíñékré, hógý mégörökítsé ázókát á fíñóm külöñbségékét, ámélýék áz évszákók féñývíszóñýáí és háñgúlátá éjtéñék álkótásáí tárgýáñ. Á fígýélém középpóñtjábáñ álló váltózátók közül két féstméñýt lópták él 2012 óktóbérébéñ á róttérdámí Műcsárñókból. Áz égýík élítélt tólváj édésáñýjá ázt állítóttá, hógý á „Wátérlóó híd” ázóñ éllópótt féstméñýék között vólt, ámélýékét Rómáñíábáñ élégététt á kálýhájábáñ, míközbéñ próbáltá á fíá élléñí bízóñýítékókát mégsémmísítéñí. Á réñdőrség válóbáñ tálált pígméñtñýómókát á kálýhájábáñ, dé éz ñém élég áhhóz, hógý állításáít ígázóljá.]

[Tájkép~ (1917)][
Ñémés-Lámpérth Józséf, Mágýárórszág
Mágýárórszág

Ñémés-Lámpérth Józséf mágýár képzőművész gýöñýörű tájféstméñýé égýíké vólt áññák á két mágáñtúlájdóñbáñ lévő álkótásñák, ámélýék éltűñték á débrécéñí MÓDÉM Módérñ és Kórtárs Művészétí Közpóñt ráktárából. Á művészétí lópásról áltálábáñ á fílmvászóñrá íllő múzéúmí lópásók jútñák észüñkbé, és számós példá válóbáñ íllík ís ézékhéz á mégléhétőséñ rómáñtíkús élképzélésékhéz. Évéñté több tízézér műtárgýlópásról számólñák bé (ñém ís émlítvé á bé ñém jéléñtéttékét), mívél áz árchívúmók és ráktárák ñépszérű célpóñtók, híszéñ hóñápókbá télhét, míré bárkí ís észrévészí.

Ázóñbáñ égý ráktárbáñ lévő álkótásók éltúlájdóñításáhóz ólýáñ spécíálís ísmérétékré váñ szükség, míñt áz élréñdézés és á tárólás módjáñák ísmérété. Ígý égý ílýéñ lópás árrá útál, hógý á tólvájók túdták, mít kérésñék. Míg á mégbízás álápjáñ törtéñő művészétí lópás réñdkívül rítká, áz ílýéñ ésétékbéñ élgóñdólkódtátó, hógý érről léhét-é szó.
]

[Mító~lógíá~í jél~éñét~ á fíá~tál B~ácch~ússz~ál] [
Jácób Jórdáéñs, Bélgíúm (á Sztúkí Múzéúm Féñýképárchívúmá, Łódź)
Léñgýélórszág

Jácób Jórdáéñs, á hólláñd áráñýkór ñágýméstéréñék rémékművé á másódík vílághábórú sóráñ tűñt él Léñgýélórszágból több ézér műálkótássál égýütt. Jórdáéñs művészétéré jéléñtős hátásá vólt á szíñtéñ áñtwérpéñí, égý géñérácíóvál élőtté álkótó Rúbéñsñék. Ézéñ á képéñ Bácchús, á mézőgázdáság-, á bór- és á térmékéñýség ókórí ístéñé fíátál gýérmékkéñt tűñík föl méñádók (ñőí ñímfák) és szátírók (félíg émbér, félíg kécské álákók).

Léñgýélórszág kíémélkédőéñ gázdág kúltúrálís örökségébéñ híhététléñ kárókát ókózótt á Vörös Hádsérég fósztógátásá és á ñácík műkíñcsráblásrá szákósódótt égýségé, áz ÉRR. Számós álkótás élőkérült, dé még több máíg ísmérétléñ hélýéñ váñ, míñt példáúl Jórdáéñs képé ís. Á féstméñý á lódzí J. K. Bártószéwícz törtéñétí és képzőművészétí Múzéúmból tűñt él, á sórsát pédíg ázótá ís mítószók övézík.
]

[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýslíkóvá, Cséhórszág
Ñórvégíá

Ñém sókkál Bárbórá Kýslíkóvá Óslóbá költözésé útáñ éllópták két légfóñtósább művét. Álkótásáí csák á közélmúltbáñ válták vílághírűvé, ámíkór á „Féstő és á tólváj” című dókúméñtúmfílmjét bémútátták á 2020-ás Súñdáñcé fílmfésztíválóñ. Éz áz ígáz törtéñét élmésélí, hógýáñ álákítótt kí égý fúrcsá bárátságót égý fíátál férfívál, ákí éllóptá két féstméñýét.

Túlmérétézétt, fótóréálísztíkús művéíñék Ñórvégíáñ túl, égészéñ áddíg, ámíg éz áz élísmért fílm még ñém jéléñt, ñémígéñ vólt ñágý ñépszérűségé. Ébből áz kövétkéztéthétő, hógý á lópás céljá íñkább széñvédélý, míñtsém hászóñszérzés vólt. Á légtöbb műkíñcsét ólýáñ tólvájók lópják él, ákík sémmít sém túdñák á művészétről, és csák hórdózhátó, ñágý értékű árúcíkkñék tékíñtík. Éz áz ését ábbáñ á tékíñtétbéñ ís szókátláñ, hógý úgýáñ á tólvájókát élfógták, dé ázók ázt állítják, hógý ñém émlékézñék árrá, hógý mít tétték áz éllópótt féstméñýékkél, mívél áññýírá „bészámíthátátláñók” vólták.
]