[Típp~ék & Tr~ükkök]

[Íñsp~íráló g~óñdó~látó~k]

[Á víl~ág lég~ñágý~óbb g~óñdó~lkód~óítól és~ íññó~vátór~áítól~]

[Sémmí sém íñspírál jóbbáñ ñéháñý bölcs szóñál. Á ñágý góñdólkódók, túdósók és íññóvátórók száváí á törtéñélmüñk részévé válták. Á száváíkbáñ réjlő érő ségít szémbéñézñí á sórscsápásókkál, és ézék á szávák hájtáñák míñkét, hógý élérjük á légvádább álmáíñkát. Kíválásztóttúñk ñéháñýát kédvéñc góñdólkódóíñk és íññóvátóráíñk közül, ákíktől kívétél ñélkül táñúlhátúñk válámít. Térmészétéséñ tóvábbrá ís áz á légfóñtósább, hógý híggýüñk sáját ötlétéíñk éréjébéñ. Á Gáláxý S10+ ókóstéléfóññál ézt még ís túdód válósítáñí. Kézédbéñ ézzél á készülékkél mégörökíthétéd áz ötlét mégszülétéséñék míñdéñ pílláñátát.]

[Ñíkó~lá Té~slá]

[„ Ñém érdékél, hógý éllópták áz ötlétémét, ámí víszóñt érdékél, hógý ñíñcs sájátjúk." – Ñíkólá Téslá

Míñdéñ ídők égýík légñágýóbb féltálálójá, á szérb-áméríkáí mérñök és fízíkús, Ñíkólá Téslá (1856 - 1943) á váltóárámú mótór féltálálásáról, á váltóárám élőállításáról és áz éñérgíá tóvábbításáról hírés. Míközbéñ ñépszérű és élísmért vólt, tálálmáñýáít ñém túdtá hósszútávóñ péñzügýí síkérré téññí. Sósém á péñz érdékélté, sókkál íñkább áz, hógý íñgýéñ túdjóñ éléktrómósságót ádñí á vílágñák. Téslá mégtáñítótt míñkét árrá, hógý bármí léhétségés, há kítártóáñ próbálkózúñk. Áz ő örökségé áz, ámí féñýbé bórítjá má á vílágót. Lépj Téslá ñýómdókáíbá, és légýél té ís álmáíd félfédézőjé.
]

[Héñr~ý Fór~d]

[„ Ázt fígýéltém még, hógý á síkérés émbér áz álátt áz ídő álátt hálád élőré, ámélýét másók élpázárólñák." – Héñrý Fórd

Áz íkóñíkús áméríkáí ípárós, Héñrý Fórd (1863 - 1947) álápítóttá á Fórd Mótór Cómpáñý-t, és álkóttá még á Fórd T-módéllt. Mégépítétté áz élső sáját, lóvák ñélkülí, béñzíññél hájtótt székérét, á pájtájábáñ, á házá mögött, míközbéñ áz Édísóñ Íllúmíñátíñg Cómpáñý mérñökékéñt dólgózótt Détróítbáñ. 1903-rá kíféjlésztétté á fútószálágós gýártósórt á Fórd Mótór Cómpáñý-vál, áméllýél jéléñtős hátást gýákórólt áz ípárósódótt vílágrá. Héñrý Fórd mégtáñítóttá ñéküñk, hógý bármít élérhétüñk, míñdáddíg, ámíg áz érőfórrásáíñkát mégfélélőéñ hászñáljúk kí.


]

[Márí~é Cúr~íé]

[„ Áz élétbéñ sémmí félélmétés ñíñcséñ. Csák még kéll próbálñúñk mégértéñí. Há többét értéñéñk bélőlé, márís ñém léññé áññýí félñíválóñk." – Máríé Cúríé

Á léñgýél szülétésű fízíkús és kémíkús, Máríé Cúríé (1867 - 1934) úttörő vólt á rádíóáktívítás kútátásábáñ –, és mágát á térmíñúst ís ő jégýzí. Máríé vólt áz élső ñő, ákí Ñóbél-díját ñýért, áz élső és égýétléñ ñő, ákí kétszér ís élñýérté ézt á díját, és áz égýétléñ ñő, ákíñék két külöñböző kátégóríábáñ – fízíkábáñ és kémíábáñ – ís síkérült ñýérñí. Ólýáñ kórbáñ élt, ámíkór á ñők léhétőségéí á túdómáñýós vílágbáñ mégléhétőséñ kórlátózótták vólták. Máríé Cúríé szémbészállt áz égýéñlőtléñséggél, és á Párízsí Égýétém élső ñőí prófésszórá létt. Ñém méglépő, hógý gýákráñ útálñák rá, míñt á légbéfólýásósább ñőré á túdómáñýós vílágbáñ.]

[Álbé~rt Éí~ñsté~íñ]

[„ Csák kétféléképpéñ élhétéd áz élétéd. Vágý ábbáñ híszél, hógý ñíñcséñék csódák. Vágý pédíg ábbáñ, hógý á vílágóñ míñdéñ égý csódá." – Álbért Éíñstéíñ

Á ñémét szülétésű Álbért Éíñstéíñ (1879 - 1955) á 20. százád légbéfólýásósább fízíkúsá vólt, és térmészétéséñ á váláhá élt léghírésébb túdós. 1905-béñ, álíg 26 évéséñ ñégý ólýáñ túdómáñýós cíkkét públíkált, ámélý félvílláñýóztá á fízíká vílágát. Áltáláñós rélátívításélmélétévél vált vílágszérté ñépszérűvé, 1921-béñ pédíg Ñóbél-díját kápótt á kváñtúmélmélét kídólgózásáért. Hírés égýéñlété (É = mc²) bébízóñýítóttá, hógý áz áñýág éñérgíává álákíthátó. Éíñstéíñ bölcsésségé, íñtélléktúsá túlmútát á túdómáñýós vílágóñ, és félfédí ázt áz émbért, ákí őszíñtéñ szérétí áz émbéríségét.

]

[Örökíts~d még~ áz ötl~ét mé~gszül~étéséñ~ék pí~lláñ~átáí~t áz S~10+ ókós~télé~fóññ~ál¡]

[Írd lé~, fédé~zd fé~l és ós~zd mé~g ötlé~téíd~ útközb~éñ ís~ áz S10+ ó~kóst~éléf~óññá~l¡]

[Ólvá~sd él~ á kövé~tkéz~ő törtéñ~éték~ét]