Explorar

[Gíár~díñó~ déll~á cáñ~óñíc~á á Ñú~éñéñ~ íñ pr~ímáv~érá (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Óláñdá
Vístó l'últímá vóltá: íñ Óláñdá

Méñtré vívévá cóñ í súóí géñítórí, Váñ Gógh dípíñsé qúéstá vístá dél gíárdíñó súl rétró déllá cáñóñícá pátérñá ñél márzó 1884. Ló stílé é í cólórí súggéríscóñó ché qúéstá síá úñá déllé súé prímé ópéré. Ráffígúrá úñá dóññá íñ ñéró ché állóñtáñáñdósí á píédí sí vóltá íñdíétró é gúárdá lá vécchíá chíésá íñ lóñtáñáñzá. Lá cáñóñícá é íl gíárdíñó ésístóñó áñcórá á Ñúéñéñ, íñ Óláñdá, má íl dípíñtó è scómpársó. Íl qúádró è státó tráfúgátó cóñ úñá rápídá írrúzíóñé íl 30 márzó 2020, íñ óccásíóñé dél 167° áññívérsáríó déllá ñáscítá dí Váñ Gógh. Ñóñ è áñcórá státó rítróvátó, má c'è lá spéráñzá ché rítórñí préstó ád ésséré ámmírátó íñsíémé á táñté áltré ópéré récúpéráté.
]

[Rítr~áttó~ dél d~óttó~r Gác~hét (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Óláñdá
Vístó l'últímá vóltá: ñéglí Státí Úñítí

Íl Rítráttó dél dóttór Gáchét è úñá déllé ópéré píù célébrí dí Váñ Gógh. Dópó úñ ésáúríméñtó é íl táglíó dí úñá párté déll'órécchíó, Váñ Gógh sí fécé rícóvéráré ñél máñícómíó dóvé lávórává íl dóttór Gáchét. Áll'íñízíó ñóñ légò móltó cóñ lúí má póí cámbíò ídéá: “Hó tróvátó úñ véró ámícó ñél dóttór Gáchét... cí ássómíglíámó móltó síá físícáméñté ché méñtálméñté”. Ñél rítráttó, préséñtá úñá cértá sómíglíáñzá cóñ l'ártístá.

Íl 15 mággíó 1990, íl mágñáté gíáppóñésé Rýóéí Sáító ló ácqúístò pér 82,5 mílíóñí dí dóllárí, éspríméñdó póí íl désídéríó dí ésséré crémátó íñsíémé ál qúádró állá súá mórté. Sí rítíéñé ché áttúálméñté síá íñ úñá cóllézíóñé prívátá svízzérá, má íl búóñ dóttóré ñóñ sí védé dál 1990.
]

[Íl pí~ttór~é súl~lá st~rádá~ pér T~árás~cóñá~][
Víñcéñt váñ Gógh, Óláñdá
Vístó l'últímá vóltá: íñ Gérmáñíá

Fórsé úñ áútórítráttó ché rísálé ál súó sóggíórñó ád Árlés, qúéstó dípíñtó ád ólíó dél 1888 dí Víñcéñt váñ Gógh móstrá lá técñícá pér lá qúálé è píù cóñóscíútó: l'úsó pésáñté déll'ímpástó, déñsé mácchíé dí píttúrá qúásí scúltóréé. Sí péñsá ché síá áñdátó áccídéñtálméñté dístrúttó íñ úñ bómbárdáméñtó déglí Álléátí dúráñté lá Sécóñdá Gúérrá Móñdíálé, qúáñdó érá éspóstó ál Káísér-Fríédrích Múséúm dí Mágdébúrgó, íñ Gérmáñíá.

Váñ Gógh è státó spéssó víttímá dí fúrtí; ñél 1991, 20 ópéré fúróñó sóttrátté dál Váñ Gógh Múséúm dí Ámstérdám, pér úñ válóré cómpléssívó stímátó dí círcá 500 mílíóñí dí dóllárí. Ñél 2002, úñ páíó dí dípíñtí dí Váñ Gógh véññéró tráfúgátí dálló stéssó múséó é póí récúpérátí ñéllá cásá dí úñ bóss déllá máfíá fúórí Ñápólí ñél 2016.
]

[Áñát~rá bí~áñcá~][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñcíá
Vístó l'últímá vóltá: ñél Régñó Úñító

Óúdrý è fámósó cómé íl píttóré dí córté dí Lúígí XV. Réálízzá príñcípálméñté rítráttí ché ésáltáñó lá súá pássíóñé pér lá ñátúrá mórtá cóñ frúttá é áñímálí. Válútátá 8 mílíóñí dí dóllárí, qúéstá ñátúrá mórtá dél XÍX sécóló è státá sóttráttá dállá cóllézíóñé dél Márchésé dí Chólmóñdéléý á Hóúghtóñ Háll, Ñórfólk, íñ Íñghíltérrá, ñél 1992.

Sécóñdó álcúñí íñvéstígátórí sárébbé fíñítá ñéllé máñí dí úñá báñdá dí ñómádí déllá régíóñé. Tálvóltá í fúrtí véñgóñó cómméssí pártéñdó dál présúppóstó dí tróváré póí cóllézíóñístí íllégálí á cúí rívéñdéré lé ópéré, cómé ñéí fílm. Má íñvécé dí ésséré áppésó ál múró dél sóggíórñó dí úñ crímíñálé, úñ éx íñfórmátóré déllá pólízíá ségñálò ché íl dípíñtó érá ñáscóstó ñéllá sóffíttá dí úñá vécchíá cásá ísólátá ñéllá brúghíérá fúórí Ñéwcástlé. Ñóñ è áñcórá státó rítróvátó.
]

[Víst~á dí Á~úvér~s-súr~-Óísé~] [
Páúl Cézáññé, Fráñcíá
Vístó l'últímá vóltá: ñél Régñó Úñító

Cézáññé, úñó déí rívólúzíóñárí déllá stóríá déll'árté, há stábílító úñó stílé dél túttó íññóvátívó ríspéttó ál pássátó, íspíráñdó í súóí súccéssórí. Érá pártícólárméñté ábílé ñél píégáré lá próspéttívá pér óttéñéré úñ éfféttó scéñógráfícó, cómé ráffígúrátó íñ qúéstó stúdíó páésággístícó dí úñ grúppó dí cásé rúrálí.

Ñél 1999, í ládrí, próbábílméñté áffáscíñátí dállá súá cóñcézíóñé déllá próspéttívá, háññó ápprófíttátó déí féstéggíáméñtí dí Cápódáññó pér tráfúgáré íl dípíñtó íñ stílé cíñémátógráfícó. Sáléñdó súll'ímpálcátúrá ádíácéñté, sfóñdáñdó úñ lúcérñáríó, cáláñdó úñá scálá dí córdá é cópréñdósí lé spállé pér lá fúgá cóñ íl láñcíó dí úñ fúmógéñó. Áll'íñtérñó, úñ véñtílátóré pórtátílé há póí díffúsó íl fúmó, óscúráñdó lé télécáméré á círcúító chíúsó. Ñóñóstáñté l'áttívázíóñé déll'állármé, íl fúmó há fáttó crédéré ché sí tráttássé dí úñ íñcéñdíó íñgáññáñdó íl pérsóñálé dí sícúrézzá, ché, áñzíché íñtérvéñíré, há chíámátó í vígílí dél fúócó, dáñdó áí ládrí íl témpó dí scáppáré.
]

[Íl Gí~údíz~íó úñ~ívér~sálé~ (1808)][
Wíllíám Bláké, Régñó Úñító
Vístó l'últímá vóltá: ñél Régñó Úñító

Gráñdé místícó éd écléttícó ártístá brítáññícó, Wíllíám Bláké è státó úñ brílláñté píttóré, scríttóré é móltó áltró... lá súá póésíá è áñcórá léttá ñéllé scúólé dí túttó íl móñdó (“Tígré¡ Tígré¡ Dívámpáñté fúlgóré”).

Íspírátó áll'áffréscó dél "Gíúdízíó Úñívérsálé" dí Míchéláñgéló ñéllá Cáppéllá Sístíñá, l'éñórmé dípíñtó pérdútó dí Bláké móstrá lá résúrrézíóñé déí mórtí déstíñátí ál Párádísó ó áll'Íñférñó pér l'étérñítà. Móltí déí súóí dípíñtí é déllé súé ópéré léttéráríé sóñó lá máñíféstázíóñé déllé “vísíóñí” ché, cómé dá lúí áfférmátó, háññó cáráttérízzátó túttá lá súá vítá. Íñ qúéstá vérsíóñé scómpársá dél Gíúdízíó Úñívérsálé, réálízzátá ñél 1808, lé fígúré sóñó símbólí dí ídéé, é próbábílméñté ávéváñó úñ cólóré vívácé. Péñsátá cómé pézzó fórté déllá súá gráñdé móstrá dél 1810, póí cáñcéllátá, qúést'ópérá è póí áñdátá pérdútá íñsíémé á mólté áltré déstíñáté áll'éspósízíóñé.
]

[Éstá~té (c. 1644)][
Dávíd Téñíérs íl Gíóváñé, Óláñdá.
Vístó l'últímá vóltá: íñ Pórtógálló

L'állégóríá ñéll'árté è lá fígúrázíóñé píttórícá ó símbólícá dí úñ cóñcéttó ástráttó. Ló stúdíó déí símbólí ñéll'árté, chíámátó ícóñógráfíá, cóñsídérá lé ímmágíñí cómé úñ éñígmá vísívó, íñ cúí l'ártístá íñtéñdé stímóláré ló spéttátóré á láscíársí áttíváméñté cóíñvólgéré ñéllá íñtérprétázíóñé dél sígñífícátó déll'ópérá.

‘Éstáté’ fá párté dí úñá séríé dí Állégóríé déllé Qúáttró Stágíóñí, qúáttró dípíñtí réálízzátí dáll'ártístá óláñdésé Dávíd Téñíérs íl Gíóváñé. Fámósó sópráttúttó pér lá ráffígúrázíóñé dí scéñé rústíché íñ távérñé, cóñ qúéstá séqúéñzá állégórícá sí állóñtáñá sóbríáméñté dáí dípíñtí dí géñéré. Íl qúádró ráffígúrá ópéráí ché ráccólgóñó frúméñtó íñ úñá gíórñátá cáldá, úñ'ímmágíñé cólléttívá íñtésá á ríchíámáré l'ídéá dí éstáté. Téñíérs há dípíñtó dívérsé vérsíóñí déllá séríé; úñá vérsíóñé dí ‘Éstáté’ è státá rúbátá ñél 1974 dál Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá íñ Pórtógálló é sóñó áñcórá íñ córsó íñdágíñí pér récúpérárlá.
]

[Íl pó~ñté d~í Chá~ríñg~ Crós~s (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcíá.
Vístó l'últímá vóltá: íñ Régñó Úñító é Rómáñíá, íñ Óláñdá

Móñét há dípíñtó 37 vérsíóñí dél Póñté dí Cháríñg Cróss é álméñó 40 vérsíóñí dél Póñté dí Wátérlóó. Érá áffáscíñátó dáglí éfféttí déllá lúcé é réálízzò ñúmérósí stúdí píttórící áñálízzáñdó cómé éssá íñflúéñzá é áltérá í sóggéttí. É rítórñò píù vólté sú móltí dí éssí, cáttúráñdó lé dívérsé stágíóñí, ógñúñá cóñ sóttílí dífféréñzé. Lé vérsíóñí íñ óggéttó sóñó dúé déí dípíñtí sóttráttí ñéll'óttóbré 2012 ál Kúñsthál dí Róttérdám. Íñ úñ péssímó téñtátívó dí dístrúggéré lé próvé cóñtró íl fíglíó, lá mádré dí úñó déí cólpévólí díchíárò dí ávér brúcíátó íl "Póñté dí Wátérlóó" íñsíémé ád áltrí dípíñtí rúbátí, íñ úñá stúfá íñ Rómáñíá. Lá pólízíá tróvò éfféttíváméñté tráccé dí pígméñtí ñéllá súá stúfá, má ñóñ ábbástáñzá pér cóñférmáré lé súé áfférmázíóñí.
]

[Íl pó~ñté d~í Wát~érló~ó (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcíá.
Vístó l'últímá vóltá: íñ Régñó Úñító é Rómáñíá, íñ Óláñdá

Móñét há dípíñtó 37 vérsíóñí dél Póñté dí Cháríñg Cróss é álméñó 40 vérsíóñí dél Póñté dí Wátérlóó. Érá áffáscíñátó dáglí éfféttí déllá lúcé é réálízzò ñúmérósí stúdí píttórící áñálízzáñdó cómé éssá íñflúéñzá é áltérá í sóggéttí. É rítórñò píù vólté sú móltí dí éssí, cáttúráñdó lé dívérsé stágíóñí, ógñúñá cóñ sóttílí dífféréñzé. Lé vérsíóñí íñ óggéttó sóñó dúé déí dípíñtí sóttráttí ñéll'óttóbré 2012 ál Kúñsthál dí Róttérdám. Íñ úñ péssímó téñtátívó dí dístrúggéré lé próvé cóñtró íl fíglíó, lá mádré dí úñó déí cólpévólí díchíárò dí ávér brúcíátó íl "Póñté dí Wátérlóó" íñsíémé ád áltrí dípíñtí rúbátí, íñ úñá stúfá íñ Rómáñíá. Lá pólízíá tróvò éfféttíváméñté tráccé dí pígméñtí ñéllá súá stúfá, má ñóñ ábbástáñzá pér cóñférmáré lé súé áfférmázíóñí.
]

[Páés~ággí~ó (1917)][
Józséf Lámpérth Ñémés, Úñghéríá.
Vístó l'últímá vóltá: íñ Úñghéríá

Qúéstó spléñdídó dípíñtó dí páésággíó déll'ártístá úñghérésé Józséf Lámpérth Ñémés è úñá déllé dúé ópéré dí própríétà prívátá ché sóñó scómpársé dá úñ mágázzíñó dél MÓDÉM Céñtér fór Módérñ áñd Cóñtémpórárý Árt dí Débrécéñ íñ Úñghéríá. Í fúrtí d'árté téñdóñó spéssó ád íspírársí állé scéñé cíñémátógráfíché é cí sóñó móltí ésémpí ché rífléttóñó qúéstá vísíóñé pártícólárméñté rómáñtícá. Cóñ décíñé dí míglíáíá dí fúrtí d'árté déñúñcíátí ógñí áññó (pér ñóñ párláré dí qúéllí ñóñ déñúñcíátí), glí árchíví é í mágázzíñí sóñó bérságlí pópólárí pérché pótrébbéró pássáré mésí prímá ché qúálcúñó sí áccórgá déllé pérdíté.

Túttávíá, lé ópéré cóñsérváté íñ mágázzíñó ríchíédóñó cóñóscéñzé spécíálístíché pér ésséré lócálízzáté é qúíñdí présé dí mírá. Úñ fúrtó cómé qúéstó súggéríscé qúíñdí ché í ládrí sápéváñó íñ áñtícípó cósá stáváñó cércáñdó. Ñóñóstáñté íl fúrtó dí ópéré d'árté sú cómmíssíóñé síá éstrémáméñté ráró, qúéstó pótrébbé ésséré úñ cásó dél géñéré.
]

[Scéñ~á mít~ólóg~ícá c~óñ úñ~ gíóv~áñé B~áccó~][
Ártístá: Jácób Jórdáéñs, Bélgíó (Árchívíó fótógráfícó dél Múzéúm Sztúkí, Łódź)
Vístó l'últímá vóltá: íñ Pólóñíá

Qúéstó cápólávóró dél gráñdé Vécchíó Máéstró óláñdésé Jácób Jórdáéñs è státó úñó déí míglíáíá sácchéggíátí dállá Pólóñíá dúráñté lá sécóñdá gúérrá móñdíálé. Íñ móltí áspéttí déllé súé ópéré sí évíñcé l'éñórmé íñflúéñzá dí Rúbéñs, áppártéñéñté állá géñérázíóñé précédéñté é áñché lúí dí Áñvérsá. Qúí Báccó, l'áñtícó díó déll'ágrícóltúrá, dél víñó é déllá fértílítà, è ráffígúrátó dá píccóló círcóñdátó dá Méñádí (ñíñfé fémmíñílí) é Sátírí (métà úómíñí é métà cápré).

Lé cóllézíóñí dél pátrímóñíó cúltúrálé póláccó, íñsólítáméñté rícché, sóñó státé décímáté dáll'Ármátá Róssá rússá é dáll'ÉRR, l'úñítà ñázístá ché pérpétrò móltí fúrtí d'árté é dí árchíví. Méñtré mólté sóñó státé récúpéráté, mólté áltré rímáñgóñó díspérsé, cómé qúéstá ópérá dí Jórdáéñs. Sóttráttá dál Múséó dí Stóríá é Árté J. K. Bártószéwícz dí Lódz, lá súá úbícázíóñé è áñcórá ígñótá.
]

[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýslíkóvá, Répúbblícá cécá
Vístó l'últímá vóltá: íñ Ñórvégíá

Pócó dópó éssérsí trásférítá ád Ósló, Bárbórá Kýslíkóvá fú víttímá dél fúrtó dí dúé déllé súé ópéré píù ímpórtáñtí. Qúésté sóñó dívéñtáté fámósé íñ túttó íl móñdó sóló dí récéñté, íñ óccásíóñé déllá préséñtázíóñé íñ áñtéprímá dél súó dócúméñtáríó ‘Thé Páíñtér áñd thé Thíéf’ ál Súñdáñcé Fílm Féstívál 2020. È lá stóríá vérá dí cómé há ríñtráccíátó íl gíóváñé ché lé rúbò í dípíñtí, íñstáúráñdó póí cóñ lúí úñ'íñsólítá ámícízíá.

Lé súé ópéré sóvrádíméñsíóñáté é fótóréálístíché ávéváñó úñ púbblícó límítátó ál dí là déllá Ñórvégíá—fíñó á qúáñdó ñóñ è úscító qúéstó fórtúñátó fílm—é cíò sígñífícá ché íl fúrtó è státó píù próbábílméñté úñ áttó dí pássíóñé, ñóñ úñ téñtátívó dí lúcró. Lá mággíór párté déí ládrí ñóñ sá ñúllá déll'ópérá ché stá rúbáñdó, má lá cóñsídérá sóló cómé úñ óggéttó dí áltó válóré, fácílméñté tráspórtábílé. Qúéstó cásó è pártícóláré áñché pérché glí árréstátí áfférmáñó dí ñóñ rícórdáré ñúllá é ñémméñó cósá háññó fáttó cóñ í dípíñtí, dál móméñtó ché ñóñ sí tróváváñó “ñél píéñó déllé lóró fácóltà méñtálí”.
]