Explorar

[Síñds ÝóúTúbé íñ 2005 hét lícht zág, zíjñ thúmbñáíls ééñ ésséñtíéél áspéct váñ hét plátfórm géwórdéñ. Máár zé hébbéñ íñ dé lóóp dér járéñ ééñ wáré tráñsfórmátíé óñdérgááñ.
Íñ ÝóúTúbé’s kíñdérjáréñ wáréñ thúmbñáíls ñíéts méér dáñ áútómátísch gégéñéréérdé stílls úít dé vídéó. Váák lúkráák gékózéñ, gávéñ zé ñíét áltíjd dé ésséñtíé váñ dé vídéó wéér, wát résúltéérdé íñ gémísté káñséñ óp bétrókkéñhéíd. Mét dé íñtródúctíé váñ dé óptíé vóór ááñgépásté thúmbñáíls, ópéñdé ÝóúTúbé dé déúréñ ñáár ééñ ñíéúw tíjdpérk váñ créátívítéít éñ cóñcúrréñtíé.

Ñíét véél látér wérd dé wéréld óvérspóéld mét thúmbñáíls mét kñálléñdé kléúréñ, vétgédrúkté léttértýpés éñ úítvérgróté gézíchtsémótíés, állémáál bédóéld óm óp té válléñ tússéñ dé álsmáár gróéíéñdé zéé váñ vídéó's. Dézé 'clíckbáít'-thúmbñáíls spééldéñ íñ óp ñíéúwsgíéríghéíd, sóms téñ kósté váñ dé échté vídéó-íñhóúd. Tégéñ dé láté járéñ 2010 éñ vróégé járéñ 2020, wérd dé thúmbñáíl-stíjl méér vérfíjñd éñ mérkgérícht. Lógó's, cóñsístéñté kléúréñschémá's éñ hérkéñbáré vísúáls wérdéñ máíñstréám. Créátórs zágéñ íñ dát thúmbñáíls ñíét állééñ móéstéñ ópválléñ, máár óók hét mérk éñ dé cóñtéñtkwálítéít móéstéñ bélícháméñ.

Ñú stáát ér ééñ évéñwícht tússéñ ááñtrékkélíjké ésthétíék éñ échthéíd céñtráál íñ hét thúmbñáíl-óñtwérp. Hóéwél ópválléñdé vísúáls ñóg stééds ééñ ról spéléñ, ís ér ééñ grótéré fócús óp áúthéñtícítéít éñ réléváñtíé. Thúmbñáíls díé dé íñhóúd váñ dé vídéó éérlíjk répréséñtéréñ, kríjgéñ ñú dé vóórkéúr bóvéñ púré clíckbáít.]

[Dé créátíé váñ ééñ óñdérschéídéñdé thúmbñáíl bégíñt váák bíj dé básís váñ góédé fótógráfíé. Óf jé ñú ééñ spíégélréfléxcámérá óf ééñ Sámsúñg Gáláxý S23 Últrá gébrúíkt, ééñ páár tíjdlózé príñcípés kúññéñ jé hélpéñ óm dé bést mógélíjké fótó té mákéñ. Dé máñíér wááróp vérschílléñdé éléméñtéñ íñ jé fótó zíjñ gépláátst, káñ hét vérschíl mákéñ tússéñ ééñ gémíddéldé éñ ééñ úítstékéñdé thúmbñáíl.

- Régél váñ dérdéñ: Vérdéél jé áfbééldíñg mét twéé hórízóñtálé éñ twéé vértícálé líjñéñ, zódát jé ñégéñ gélíjké déléñ kríjgt. Plááts béláñgríjké éléméñtéñ váñ jé fótó óp óf ñábíj dé krúíspúñtéñ váñ dézé líjñéñ. Dít zórgt vóór ‘báláñs’ íñ dé fótó (óf thúmbñáíl) ómdát jé vísúélé éléméñtéñ vérdéélt.

- Fócúspúñt: Bépáál wát hét béláñgríjksté óñdérdéél váñ jé fótó ís éñ zórg érvóór dát dít dé méésté ááñdácht kríjgt. Dít káñ ééñ pérsóóñ, óbjéct óf spécífíéké áctíé zíjñ. Ééñ héldér fócúspúñt trékt dé kíjkér sñéllér ááñ.
]

[Léér hóé jé mét jé smártphóñé dé pérfécté fótó váñ jézélf máákt vóór jé thúmbñáíl.

- Hóék: Dé hóék wááróñdér jé jézélf fótógráféért, káñ drástísch vérschílléñ íñ dé úítéíñdélíjké úítstrálíñg váñ dé fótó. Ééñ íéts hógéré hóék, wáárbíj jé jé téléfóóñ lícht bóvéñ óóghóógté hóúdt, káñ dé kááklíjñ vérstérkéñ, dé ñék vérléñgéñ éñ dé ógéñ prómíñéñtér mákéñ, wáárdóór hét óvér hét álgémééñ áls fláttéréñd wórdt béschóúwd. Tégélíjkértíjd káñ ééñ réchté hóék óp óóghóógté vóór ééñ ñéútrálér éñ díréctér bééld zórgéñ.

- Áchtérgróñd: Óók ál wíl jé dé áchtérgróñd wégkñíppéñ, dáñ ñóg ís hét béláñgríjk óm ááñdácht té béstédéñ ááñ dé dírécté ómgévíñg. Ééñ ééñvóúdígé, cóñtrástríjké áchtérgróñd káñ hét úítsñíjdprócés vérgémákkélíjkéñ. Dít zórgt ér ñámélíjk vóór dát ér gééñ stóréñdé éléméñtéñ, zóáls schádúwéñ óf réfléctíés, ááñ jé vástzíttéñ. Kíés ééñ ómgévíñg wáárbíj jé dúídélíjk áfstéékt. Dít béspáárt jé látér véél béwérkíñgstíjd éñ zórgt vóór ééñ cléáñér résúltáát.

- Úítdrúkkíñg: Ééñ éñthóúsíásté glímlách káñ pérféct zíjñ vóór ééñ vrólíjké vlóg, térwíjl ééñ séríéúzé blík bétér pást bíj ééñ méér íñfórmátíévé óf díépgááñdé vídéó. Óéféñ vóór dé spíégél óm vérschílléñdé úítdrúkkíñgéñ té víñdéñ díé zówél áúthéñtíék áls ááñtrékkélíjk zíjñ.

- Stábílítéít: Stábílítéít spéélt ééñ crúcíálé ról bíj hét vástléggéñ váñ ééñ háárschérpé fótó, ésséñtíéél vóór ééñ próféssíóñélé úítstrálíñg. Áls jé ééñ sélfíé máákt, hóúd jé árm zó stíl mógélíjk éñ gébrúík évéñtúéél jé áñdéré árm vóór éxtrá stábílítéít. Áls áltérñátíéf kúñ jé jé téléfóóñ tégéñ ééñ stévíg óppérvlák, zóáls ééñ táfélráñd óf múúr, látéñ léúñéñ. Wíl jé ééñ stápjé vérdér gááñ¿ Óvérwéég dáñ ééñ cómpáct, ópvóúwbáár státíéf spécíáál vóór smártphóñés. Ér zíjñ óók sélfíé-stícks mét ééñ íñgébóúwdé stáñdáárd, wáárméé jé dé stíck úítklápt, jé smártphóñé éróp móñtéért éñ mét ééñ tímér ééñ háñdsfréé sélfíé máákt. Hét láátsté áltérñátíéf: ééñ góédé flíp phóñé zóáls dé Sámsúñg Gáláxý Z Flíp 5. Dézé téléfóóñ káñ zóñdér húlp váñ ééñ státíéf óf sélfíéstíck íñ dé pérfécté hóúdíñg gépláátst wórdéñ.
]

[Ééñ scrééñshót íñ ééñ gámé ís méér dáñ állééñ ééñ vísúélé ópñámé; hét ís ééñ móméñtópñámé váñ ééñ érváríñg, ééñ émótíé óf ééñ béláñgríjk vérhááléléméñt. Híér zíjñ éñkélé típs óm dé bést mógélíjké scrééñshóts té mákéñ:

- Kéúzémóméñt: Hét kíézéñ váñ hét júísté móméñt ís crúcíáál. Gá vóór ééñ móméñt dát répréséñtátíéf ís vóór dé vídéó: ééñ épísché éíñdbáás, ééñ móéílíjk lévél, ééñ móóí dóélpúñt. Vértél hét vérháál íñ ééñ bééld.

- Pérspéctíéf: Spéél mét dé cáméráhóékéñ íñ jé gámé. Ñét áls íñ trádítíóñélé fótógráfíé káñ ééñ véráñdéríñg íñ pérspéctíéf ééñ állédáágs bééld tráñsfórméréñ tót íéts spéctácúláírs.

- Éléméñtéñ: Véél gámés hébbéñ ééñ óptíé óm dé HÚD (Héáds-Úp Díspláý) úít té schákéléñ. Dít vérwíjdért zákéñ zóáls jé gézóñdhéídsbálk, ámmúñítíé éñ áñdéré óñ-scrééñ íñdícátóréñ. Áls dé gámé óók ééñ 'phótó módé' hééft, máák dáár dáñ zékér gébrúík váñ, ómdát hét váák éxtrá tóóls bíédt óm jé shót té pérféctíóñéréñ.

Dóór ááñdácht té béstédéñ ááñ dézé détáíls, kúñ jé érvóór zórgéñ dát jé gámé-scrééñshóts ñíét állééñ dé ésséñtíé váñ jé vídéó vástléggéñ, máár óók ésthétísch ááñtrékkélíjk zíjñ éñ dé ááñdácht váñ dé kíjkér trékkéñ.
]

[Gééf jé thúmbñáíl dé láátsté tóúch mét fótóbéwérkíñgssóftwáré.

- Úítkñíppéñ: Bégíñ mét hét ñáúwkéúríg ísóléréñ váñ hét hóófd éñ dé schóúdérs úít dé sélfíé. Híérvóór kúñ jé précísíégéréédscháppéñ zóáls hét péñ-géréédscháp óf dé mágñétísché lássó íñ prógrámmá's áls Phótóshóp gébrúíkéñ. Béstééd éxtrá ááñdácht ááñ hét béhóúdéñ váñ détáíls zóáls háár, óréñ éñ klédíñg vóór ééñ réálístísché úítstrálíñg.

- Sáméñvóégéñ: Plááts hét úítgékñípté pórtrét óp jóúw gémáákté scrééñshót. Pás dé scháál éñ pósítíé váñ hét pórtrét ááñ óm ééñ móóíé cómpósítíé té créëréñ, éñ déñk híér óók wéér ááñ dé régél váñ dérdéñ. Áls jé twéé óñdérwérpéñ góéd íñ bééld wílt bréñgéñ (jóúw gézícht éñ dé gámé íñ jóúw scrééñshót), dáñ ís hét vérstáñdíg óm dézé góéd té vérdéléñ vólgéñs dé régél váñ dérdéñ.

- Kléúr- éñ líchtááñpássíñgéñ: Óm érvóór té zórgéñ dát hét úítgékñípté pórtrét ñáádlóós óvérgáát íñ dé gámé-áchtérgróñd, pás jé dé kléúrtóñéñ éñ bélíchtíñg ááñ. Dít zórgt érvóór dát lícht éñ schádúw óp hét gézícht cóñsístéñt zíjñ mét dé gámé-scrééñshót. Áls jóúw scrééñshót bíjvóórbééld ééñ lává-ómgévíñg bévát, dáñ kúñ jé dé thúmbñáíl lévéñdígér mákéñ dóór jóúw gézícht ééñ óráñjé glóéd té gévéñ álsóf jíj zélf íñ hét lévél stáát.

- Éfféctéñ: Óvérwéég óm éfféctéñ tóé té vóégéñ zóáls schádúwéñ áchtér hét úítgékñípté pórtrét vóór díépté, óf gláñséfféctéñ íñ dé ógéñ vóór éxtrá ááñdácht. Ráñdéñ éñ cóñtóúréñ kúññéñ wórdéñ vérstérkt óf vérzácht vóór ééñ dýñámíschér óf júíst súbtíélér éfféct.

Dóór dézé stáppéñ té vólgéñ éñ dé ñúáñcés váñ gámér-thúmbñáíls té bégríjpéñ, kúñ jé ééñ pákkéñdé, próféssíóñélé thúmbñáíl créëréñ díé zówél jóúw pérsóóñlíjkhéíd áls dé ésséñtíé váñ dé gámé vástlégt.
]

[Hét mákéñ váñ ééñ góédé thúmbñáíl véréíst ñíét állééñ téchñísché kéññís, máár óók ééñ flíñké dósís créátívítéít éñ strátégísch íñzícht. Dé kéúzés díé jé máákt tíjdéñs hét créëréñ váñ ééñ thúmbñáíl kúññéñ díréct íñvlóéd hébbéñ óp hét ááñtál klíks éñ víéws. Híér zíjñ éñkélé práktísché tóépássíñgéñ éñ típs óm jé té hélpéñ jé thúmbñáíl ñáár ééñ hógér ñívéáú té tílléñ.

á. Ééñvóúd ís krácht:
Térwíjl jé wéllícht íñ dé vérléídíñg kómt óm jé thúmbñáíl vól té stóppéñ mét zóvéél mógélíjk íñfórmátíé, géldt híér váák: léss ís móré. Té véél éléméñtéñ kúññéñ jé thúmbñáíl rómmélíg mákéñ éñ pótéñtíëlé kíjkérs áfléídéñ. Hóúd jé óñtwérp zó símpél éñ géstróómlíjñd mógélíjk.

b. Tést vérschílléñdé thúmbñáíls:
Hét ís ééñ góéd ídéé óm vérschílléñdé thúmbñáíls té óñtwérpéñ éñ té téstéñ wélké hét bésté préstéért. Dít kúñ jé dóéñ dóór bíjvóórbééld Á/B-tésts úít té vóéréñ, wáárbíj jé twéé váríáñtéñ váñ ééñ thúmbñáíl vérgélíjkt óp básís váñ hét ááñtál klíks.

c. Lét óp tékstúélé éléméñtéñ:
Áls jé tékst íñ jé thúmbñáíl gébrúíkt, zórg ér dáñ vóór dát dézé kórt éñ bóñdíg ís. Gróté, vétgédrúkté léttérs zíjñ hét méést éfféctíéf. Vérmíjd láñgé zíññéñ; dé méésté kíjkérs scáññéñ thúmbñáíls sñél.

d. Wéés cóñsístéñt:
Cóñsístéñtíé íñ jé thúmbñáíls káñ jé hélpéñ ééñ hérkéñbáré stíjl éñ mérkídéñtítéít té créëréñ. Óvérwéég óm ééñ cóñsístéñt kléúréñpálét, léttértýpé óf lógó té gébrúíkéñ íñ ál jé thúmbñáíls.

é. Vérmíjd clíckbáít:
Hóéwél vérléídélíjké óf séñsátíóñélé thúmbñáíls mógélíjk méér klíks kúññéñ géñéréréñ, kúññéñ zé óók léídéñ tót ééñ hógér pércéñtágé kíjkérs dát sñél wéér áfháákt. Dít káñ úítéíñdélíjk schádélíjk zíjñ vóór jé kíjkérsbétrókkéñhéíd éñ jé répútátíé.

f. Vértróúw óp féédbáck:
Tóóñ jé thúmbñáíls ááñ cóllégá's, vríéñdéñ óf jé dóélgróép éñ vráág óm féédbáck. Sóms káñ ééñ búítéñstááñdér íéts ópmérkéñ dát jé zélf óvér hét hóófd hébt gézíéñ.

g. Blíjf úp-tó-dáté:
Tréñds íñ óñtwérp éñ fótógráfíé évólúéréñ vóórtdúréñd. Blíjf óp dé hóógté váñ dé ñíéúwsté tréñds éñ pás jé thúmbñáíls ááñ wáár ñódíg.

Mét dézé práktísché típs éñ tóépássíñgéñ íñ gédáchtéñ, béñ jé góéd úítgérúst óm éfféctíévé éñ ááñtrékkélíjké thúmbñáíls té créëréñ díé jé vídéó's íñ dé kíjkér zéttéñ éñ jé públíék bétrékkéñ.
]

[Hét créëréñ váñ ééñ éfféctíévé thúmbñáíl ís véél méér dáñ állééñ hét kíézéñ váñ ééñ ááñtrékkélíjk bééld; hét ís ééñ kúñst óp zích. Kíjkérs wórdéñ dágélíjks óvérspóéld mét cóñtéñt, dús jóúw thúmbñáíl ís jóúw éérsté éñ váák éñígé káñs óm húñ ááñdácht té trékkéñ. Váñ hét bégríjpéñ váñ dé príñcípés váñ góédé fótógráfíé tót hét táctísch íñtégréréñ váñ zélfpórtréttéñ éñ gámé-scrééñshóts, dé kléíñé ñúáñcés kúññéñ hét vérschíl mákéñ tússéñ ééñ vóórbíjgááñdé blík éñ ééñ dáádwérkélíjké klík. Mét dé júísté tóóls éñ téchñíékéñ íñ háñdéñ - zówél téléfóóñcámérá's áls géáváñcéérdé béwérkíñgssóftwáré - kúñ jé thúmbñáíls mákéñ díé ñíét állééñ jé cóñtéñt cómplíméñtéréñ, máár óók hét vérháál éráchtér vérstérkéñ. Dús, óf jé ñú ééñ bégíññéñdé ÝóúTúbér béñt óf ééñ érváréñ cóñtéñtmákér, íñvéstéér íñ hét vérfíjñéñ váñ jé thúmbñáíl-strátégíé. Hét káñ wél ééñs dé sléútél zíjñ tót hét vérgrótéñ váñ jé béréík éñ hét vérstérkéñ váñ jé óñlíñé ááñwézíghéíd.]