[Míss~íñg M~ásté~rpíé~cés]
['s Wé~réld~s méé~st bé~géér~dé kú~ñstt~éñtó~óñst~éllí~ñg wó~rdt v~értó~óñd ó~p Thé~ Frám~é]
[Vérdwááld íñ dé géschíédéñís éñ géhúld íñ géhéímzíññíghéíd, wórdt ééñ kúñstvérzámélíñg vérbórgéñ géhóúdéñ vóór dé wéréld. Máár wát áls jíj dézé kúñstwérkéñ wél wéér zóú kúññéñ zíéñ¿ Dé Míssíñg Mástérpíécés téñtóóñstéllíñg bréñgt vóór hét éérst éñkélé váñ dé béróémdsté vérlóréñ géráákté kúñstwérkéñ sáméñ. Té zíéñ óp Thé Frámé.
Hét ís dé éérsté dígítálé cólléctíé váñ zéldzámé éñ gékóéstérdé kúñst tér wéréld, ómhúld dóór mýstéríé. Ééñ príméúr¡ Wát zóú jé -íñ dé zóéktócht ñáár élk óñtbrékéñd mééstérwérk- kúññéñ óñtdékkéñ óvér dé géñíálé gééstéñ éñ vérháléñ áchtér élk váñ dézé kúñstwérkéñ¿
Íédérééñ vérdíéñt hét óm dé vérlóréñ géráákté kúñstwérkéñ váñ dé wéréld té zíéñ, zóáls dé gróté mééstérs hét bédóéld hébbéñ. Éñ dát káñ ñú óp ééñ QLÉD-schérm mét dé állérñíéúwsté téchñíék, íñ últráhógé défíñítíé.]
[Méés~térw~érké~ñ blí~jvéñ~
ééñ m~ýsté~ríé]
[“Stél~ jé éé~ñ mús~éúm v~áñ vé~rlór~éñ kú~ñst v~óór. H~ét zó~ú
méé~r méé~stér~wérk~éñ bé~vátt~éñ dá~ñ áll~é mús~éá vá~ñ dé w~érél~d bíj~ élká~ár”
- Dr~ Ñóáh~ Chár~ñéý, P~rófé~ssór~ Kúñs~tgés~chíé~déñí~s & Kúñ~stcr~ímíñ~álít~éít]
[Wát zóú ééñ kúñstwérk zó kóstbáár mákéñ dát hét íñ dé lóóp váñ zíjñ 600-járígé béstááñ 13 kéér ís méégéñóméñ¿ Váñ théóríéëñ, gérúchtéñ éñ vérháléñ díé zíjñ méégéñóméñ íñ hét gráf, tót géschéñkéñ váñ máffíábázéñ éñ hét vóéréñ váñ várkéñs, Dr. Ñóáh Chárñéý, éxpért óp hét gébíéd váñ íñtérñátíóñálé kúñstcrímíñálítéít, wérpt ééñ lícht óp dé mýstéríés díé sóms grótér zíjñ dáñ dé kúñstwérkéñ zélf.]
[Óñtd~ék kú~ñst d~íé ñí~ét zí~chtb~áár í~s vóó~r hét~ públ~íék,
Ó~p ééñ~ QLÉD~-sché~rm íñ~ schí~ttér~éñdé~ 4K kwá~líté~ít.
Óñ~tdék~ méér~]
[Míss~íñg M~ásté~rpíé~cés
T~éñtó~óñst~éllí~ñg]
[Máák~ kéññ~ís mé~t dé k~úñst~wérk~éñ úí~t óñz~é díg~ítál~é cól~léct~íé]
[Dé Pá~stór~íétú~íñ íñ~ Ñúéñ~éñ íñ~ hét v~óórj~áár (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Láátst gézíéñ: Ñédérláñd
Térwíjl híj bíj zíjñ óúdérs wóóñdé, schíldérdé Váñ Gógh íñ máárt 1884 dít úítzícht óp dé áchtértúíñ váñ zíjñ vádérs pástóríé. Dé stíjl éñ dé kléúréñ súggéréréñ dát dít ééñ váñ zíjñ vróégsté wérkéñ wás. Mét dé óúdé kérk íñ dé vérté lóópt ééñ íñ hét zwárt géklédé vróúw wég, áchtérómkíjkéñd ñáár hét húís. Dé pástóríé éñ dé túíñ stááñ ñóg stééds íñ Ñúéñéñ, máár hét schíldéríj ís vérdwéñéñ. Tíjdéñs ééñ rámkráák, óp 30 máárt 2020, wérd hét óp Váñ Gógh’s 167é vérjáárdág, géstóléñ. Hét kústwérk ís ñóg ñíét térécht, máár ér ís óptímístísché hóóp dát hét wéér bóvéñ wátér zál kóméñ.]
[Pórt~rét v~áñ Dr~ Gách~ét (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Láátst gézíéñ: VS
Pórtrét váñ Dr. Gáchét ís ééñ váñ Váñ Gógh's méést gévíérdé wérkéñ. Ñá ééñ íñzíñkíñg éñ hét áfsñíjdéñ váñ ééñ déél váñ zíjñ óór, líét Váñ Gógh zích ópñéméñ íñ hét géstícht wáár Dr. Gáchét wérkté. Ááñváñkélíjk hád híj gééñ báñd mét Gáchét, máár látér véráñdérdé híj váñ gédáchtéñ: "Ík héb ééñ échté vríéñd gévóñdéñ íñ Dr. Gáchét... zóvéél líjkéñ wé fýsíék éñ óók méñtáál óp élkáár." Zíchtbáár íñ hét pórtrét, dát ééñ vlúchtígé gélíjkéñís vértóóñt mét dé kúñstéñáár.]
[Dé Sc~híld~ér óp~ Wég Ñ~áár Z~íjñ W~érk][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Láátst gézíéñ: Dúítsláñd
Wáárschíjñlíjk ééñ zélfpórtrét úít zíjñ tíjd íñ Árlés, tóóñt dít ólíévérfschíldéríj váñ Víñcéñt váñ Gógh úít 1888 dé téchñíék wááróm híj hét méést békéñd stáát; íñtéñsíéf gébrúík váñ ímpástó: bíjñá scúlptúrálé, vétté klóddérs vérf. Hét wérk zóú pér óñgélúk zíjñ vérñíétígd dóór ééñ dóléñdé géállíéérdé bóm tíjdéñs dé Twéédé Wéréldóórlóg, tóéñ hét wérd óñdérgébrácht íñ hét Káísér-Fríédrích Múséúm íñ Máágdéñbúrg, Dúítsláñd.
Váñ Gógh's wérk ís váák hét dóélwít váñ díéfstál géwéést; íñ 1991 wérdéñ 20 wérkéñ géstóléñ úít hét Váñ Gógh Múséúm íñ Ámstérdám, mét ééñ gézáméñlíjké géschátté wáárdé váñ óñgévéér 500 míljóéñ dóllár. Íñ 2002 wérd ééñ páár schíldéríjéñ váñ Váñ Gógh úít hétzélfdé múséúm méégéñóméñ éñ íñ 2016 bíj ééñ bérúcht óñdérwéréldfígúúr búítéñ Ñápéls ááñgétrófféñ.]
[Wítt~é Ééñ~d][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk
Óúdrý stóñd békéñd áls dé hófschíldér váñ Lódéwíjk XV. Híj máákté vóórál pórtréttéñ, máár hád ééñ bíjzóñdéré vóórkéúr vóór hét stíllévéñ mét vrúchtéñ éñ díéréñ. Dít 19é ééúwsé stíllévéñ, géschát óp 8 míljóéñ dóllár, wérd íñ 1992 géstóléñ úít dé cólléctíé váñ dé Márkíés váñ Chólmóñdéléý íñ Hóúghtóñ Háll íñ Ñórfólk, Éñgéláñd.
Sómmígé óñdérzóékérs gélóvéñ dát hét íñ dé háñdéñ váñ ééñ zígéúñérbéñdé úít dé régíó ís géválléñ. Díévéñ stéléñ sóms íñ dé véróñdérstéllíñg dát zé ééñ crímíñélé kúñstvérzáméláár víñdéñ díé ér véél géld vóór ñéérlégt, zóáls íñ fílms. Máár íñ plááts váñ ááñ dé húískámérmúúr váñ ééñ schúrk té háñgéñ, zéí ééñ vóórmálígé pólítíé-íñfórmáñt dát hét schíldéríj vérbórgéñ wás óp dé zóldér váñ ééñ áfgélégéñ, vérlóédérd húís íñ dé héídé búítéñ Ñéwcástlé. Hét wácht ñóg stééds óm gévóñdéñ té wórdéñ.]
[Zích~t óp Á~úvér~s-súr~-Óísé~][
Páúl Cézáññé, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk
Cézáññé, ééñ váñ dé révólútíóñáíréñ úít dé kúñstgéschíédéñís, hééft ééñ éígéñzíññígé stíjl óñtwíkkéld díé áfwíjkt váñ dé géñérátíés vóór hém, máár géñérátíés ñá hém hééft géïñspíréérd. Híj wás vóórál bédrévéñ íñ hét vérbrédéñ váñ hét pérspéctíéf vóór ééñ drámátísch éfféct, zóáls wéérgégévéñ íñ dézé láñdschápsstúdíé váñ ééñ rééks húízéñ óp hét pláttéláñd.
Íñbrékérs, díé mógélíjkérwíjs dóór zíjñ vérbrédé pérspéctíéf wérdéñ gégrépéñ, mááktéñ váñ dé féstívítéítéñ óp Óúdéjáársávóñd 1999 gébrúík óm hét schíldéríj mét fílmísché ésthétíék té stéléñ. Zé béklómméñ ñáástgélégéñ stéígérs, brákéñ ééñ dákráám, líétéñ ééñ tóúwláddér válléñ éñ schérmdéñ húñ pád áf mét ééñ róókbóm. Bíññéñ blíés ééñ dráágbáré véñtílátór dé róók óp, wáárdóór dé CCTV-cámérá's wérdéñ vérdúístérd. Dé álárméñ gíñgéñ áf, máár dé róók líét hét bévéílígíñgspérsóñéél íñ dé wááñ dát hét ééñ bráñd wás. Dús béldéñ zé dé bráñdwéér íñ plááts váñ íñ té gríjpéñ, wáárdóór dé díévéñ állé tíjd krégéñ óm té óñtsñáppéñ.]
[Láát~sté Ó~órdé~él (1808)][
Wíllíám Bláké, Véréñígd Kóñíñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk
Wíllíám Bláké wás ééñ gróté, véélzíjdígé mýstícús váñ dé Brítsé kúñst éñ ééñ bríljáñt schíldér, úítgévér éñ méér... zíjñ póëzíé wórdt ñóg stééds gélézéñ dóór schóólkíñdéréñ óvér dé hélé wéréld ("Tígér, Tígér Búrñíñg Bríght").
Géïñspíréérd dóór Míchéláñgéló's fréscó váñ hét 'Láátsté Óórdéél' íñ dé Síxtíjñsé Kápél, tóóñt Bláké's gígáñtísché zóékgéráákté schíldéríj dé dódéñ díé ópstááñ óm vóór ééúwíg ñáár dé hémél óf ñáár dé hél té wórdéñ géstúúrd. Híj béwéért zíjñ hélé lévéñ ál óñdérwórpéñ té zíjñ géwéést ááñ 'vísíóéñéñ', véél váñ zíjñ schíldéríjéñ éñ gédíchtéñ wáréñ dáár máñíféstátíés váñ. Íñ dézé vérsíé váñ hét vérlóréñ géráákté 'Láátsté Óórdéél', géschíldérd íñ 1808, zíjñ dé fígúréñ sýmbólísch vóór wááñbééldéñ, éñ zóúdéñ zé wáárschíjñlíjk lévéñdíg gékléúrd zíjñ. Gépláñd áls hét míddélpúñt váñ zíjñ gróté téñtóóñstéllíñg íñ 1810, wérd dé téñtóóñstéllíñg géáññúléérd éñ dít wérk, sáméñ mét vélé áñdéré wérkéñ díé té zíéñ wáréñ, gíñgéñ vérlóréñ.]
[Zómé~r (c. 1644)][
Dávíd Téñíérs dé Jóñgé, Bélgíë
Láátst gézíéñ: Pórtúgál
Állégóríé íñ dé kúñst ís wáár ééñ fígúúr óf ééñ sýmbóól stáát vóór ééñ cóñcépt. Dé stúdíé váñ sýmbóléñ íñ dé kúñst, ícóñógráfíé géñáámd, béháñdélt bééldéñ áls vísúélé ráádséls. Wáár dé kúñstéñáár wíl dát jíj, dé tóéschóúwér, jé próáctíéf mét hét kúñstwérk bézíghóúdt éñ próbéért dé bétékéñís érváñ té óñtcíjféréñ.
‘Zómér’ kómt úít ééñ séríé váñ Állégóríéëñ váñ dé Víér Jáárgétíjdéñ; víér schíldéríjéñ váñ dé Bélgísché kúñstéñáár Dávíd Téñíérs dé Jóñgé. Híj stóñd vóórál békéñd óm hét schíldéréñ váñ schúññígé táféréléñ íñ hérbérgéñ, ís dézé állégórísché rééks vóór zíjñ dóéñ térúghóúdéñd. Wé zíéñ árbéídérs díé óp ééñ wármé dág tárwé óógstéñ, ééñ cólléctíéf bééld dát bédóéld ís óm dé zómér íñ héríññéríñg té bréñgéñ. Téñíérs schíldérdé vérschílléñdé vérsíés váñ dé séríé; ééñ vérsíé váñ dé zómér wérd échtér íñ 1974 géstóléñ úít hét Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá íñ Pórtúgál éñ dé zóéktócht érñáár ís ñóg stééds gááñdé.]
[Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk & Róéméñíë, Ñédérláñd
Móñét schíldérdé 37 vérsíés váñ dé Cháríñg Cróss Brídgé éñ míñstéñs 40 vérsíés váñ dé Wátérlóó Brídgé. Híj wás géfáscíñéérd dóór hét schíldéréñ váñ stúdíés óvér hóé hét lícht zíjñ óñdérwérpéñ béïñvlóédt éñ véráñdért. Éñ híj kéérdé térúg ñáár vélé váñ zíjñ óñdérwérpéñ, wáárbíj híj vérschílléñdé séízóéñéñ vástlégdé, élk mét súbtíélé vérschílléñ. Dé vérsíés íñ fócús zíjñ twéé váñ dé schíldéríjéñ díé íñ óktóbér 2012 zíjñ géstóléñ úít dé Kúñsthál íñ Róttérdám. Dé móédér váñ ééñ váñ dé véróórdééldé díévéñ béwéérdé dát dé 'Wátérlóó Brídgé' tót dé géstóléñ schíldéríjéñ béhóórdé díé zé íñ Róéméñíë íñ háár káchél vérbráñddé. Ééñ grúwélíjké pógíñg óm béwíjsmátéríáál tégéñ háár zóóñ té vérñíétígéñ. Dé pólítíé vóñd wél spóréñ váñ pígméñt íñ háár káchél, máár ñíét géñóég óm háár béwéríñgéñ té bévéstígéñ.]
[Wáté~rlóó~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk & Róéméñíë, Ñédérláñd
Móñét schíldérdé 37 vérsíés váñ dé Cháríñg Cróss Brídgé éñ míñstéñs 40 vérsíés váñ dé Wátérlóó Brídgé. Híj wás géfáscíñéérd dóór hét schíldéréñ váñ stúdíés óvér hóé hét lícht zíjñ óñdérwérpéñ béïñvlóédt éñ véráñdért. Éñ híj kéérdé térúg ñáár vélé váñ zíjñ óñdérwérpéñ, wáárbíj híj vérschílléñdé séízóéñéñ vástlégdé, élk mét súbtíélé vérschílléñ. Dé vérsíés íñ fócús zíjñ twéé váñ dé schíldéríjéñ díé íñ óktóbér 2012 zíjñ géstóléñ úít dé Kúñsthál íñ Róttérdám. Dé móédér váñ ééñ váñ dé véróórdééldé díévéñ béwéérdé dát dé 'Wátérlóó Brídgé' tót dé géstóléñ schíldéríjéñ béhóórdé díé zé íñ Róéméñíë íñ háár káchél vérbráñddé. Ééñ grúwélíjké pógíñg óm béwíjsmátéríáál tégéñ háár zóóñ té vérñíétígéñ. Dé pólítíé vóñd wél spóréñ váñ pígméñt íñ háár káchél, máár ñíét géñóég óm háár béwéríñgéñ té bévéstígéñ.]
[Láñd~schá~p (1917)][
Józséf Lámpérth Ñémés, Hóñgáríjé.
Láátst gézíéñ: Hóñgáríjé.
Dít práchtígé láñdschápsschíldéríj váñ dé Hóñgáársé kúñstéñáár Józséf Ñémés Lámpérth wás ééñ váñ dé twéé prívé-wérkéñ díé vérdwéñéñ zíjñ úít ééñ ópslág váñ hét MÓDÉM Céñtrúm vóór Módérñé éñ Hédéñdáágsé Kúñst íñ Débrécéñ, Hóñgáríjé. Kúñstdíéfstál wórdt mééstál íñ térméñ váñ fílmísché múséúmóvérválléñ gézíéñ, éñ ér zíjñ véél vóórbééldéñ díé bíj dézé ñógál gérómáñtíséérdé íñdrúk pásséñ. Mét tíéñdúízéñdéñ kúñstdíéfstálléñ díé élk jáár wórdéñ géméld (óm ñóg máár té zwíjgéñ váñ dé ñíét-géráppórtéérdé), zíjñ árchíévéñ éñ pákhúízéñ pópúláíré dóélwíttéñ. Zó káñ hét mááñdéñ dúréñ vóórdát íémáñd hét ópmérkt.
Wérkéñ íñ ópslág véréíséñ échtér géspécíálíséérdé kéññís óm zé té lókálíséréñ éñ dús óm zé óp té spóréñ. Ééñ díéfstál áls dézé súggéréért dús dát dé díévéñ óp vóórháñd wístéñ wáár zé áchtérááñ zátéñ. Térwíjl kúñstdíéfstál íñ ópdrácht íñ úítérst zéldzámé géválléñ vóórkómt, wórdt hét íñ dít gévál bétwíjféld.]
[Ééñ M~ýthó~lógí~sché~ Scèñé~ mét é~éñ Jó~ñgé B~ácch~ús][
Jácób Jórdáéñs, Bélgíë (Fótó Árchíéf váñ Múzéúm Sztúkí, Łódź)
Láátst gézíéñ: Póléñ
Dít mééstérwérk váñ dé gróté Bélgísché Óúdé Mééstér, Jácób Jórdáéñs, wás ééñ váñ dé vélé dúízéñdéñ díé tíjdéñs dé Twéédé Wéréldóórlóg úít Póléñ wérdéñ géplúñdérd. Zíjñ stíjl wérd stérk béïñvlóéd dóór Rúbéñs, díé ééñ géñérátíé óúdér wás éñ évéñééñs áfkómstíg úít Áñtwérpéñ, éñ dát ís té zíéñ íñ véél áspéctéñ váñ zíjñ wérk. Bácchús, dé óúdé gód váñ dé láñdbóúw, dé wíjñ éñ dé vrúchtbáárhéíd, wórdt híér áls jóñg kíñd gétóóñd, ómríñgd dóór Máéñádéñ (vróúwélíjké ñímféñ) éñ Sátérs (hálf méñs, hálf géít).
Dé búítéñgéwóóñ ríjké cúltúrélé érfgóédcólléctíés váñ Póléñ wérdéñ gédécíméérd dóór hét Rússísché Ródé Légér éñ dé spécíálé kúñst- éñ árchíéfdíéfstálúñít váñ dé ñází's, dé ÉRR. Hóéwél ér véél wérkéñ zíjñ térúggévóñdéñ, zíjñ ér ñóg véél méér vérlóréñ gégááñ, zóáls dézé Jórdáéñs. Géstóléñ úít hét J.K. Bártószéwícz Múséúm vóór Géschíédéñís éñ Kúñst íñ Lódz. Dé vérblíjfplááts ís tót óp hédéñ ééñ gróót mýstéríé.]
[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýsílkóvá, Tsjéchísché Répúblíék
Láátst gézíéñ: Ñóórwégéñ
Kórt ñádát Bárbórá Kýslíkóvá ñáár Ósló íñ Ñóórwégéñ vérhúísdé, wérdéñ twéé váñ háár béláñgríjksté kúñstwérkéñ géstóléñ. Háár wérkéñ wérdéñ pás óñláñgs wéréldbéróémd, tóéñ háár dócúméñtáíré 'Thé Páíñtér áñd thé Thíéf' óp hét Súñdáñcé Fílm Féstívál váñ 2020 íñ prémíèré gíñg. Hét ís hét wáré vérháál váñ hóé zé ééñ óñwáárschíjñlíjké vríéñdscháp óñtwíkkéldé mét ééñ jóñgémáñ díé háár schíldéríjéñ zóú hébbéñ géstóléñ.
Háár óvérsízéd, fótóréálístísché wérkéñ háddéñ ééñ bépérkt públíék búítéñ Ñóórwégéñ - tótdát dézé véélgéprézéñ fílm úítkwám - mét dé bédóélíñg dát dé díéfstál éérdér ééñ dáád váñ pássíé wás, dáñ ééñ pógíñg tót wíñstbéjág. Dé méésté díévéñ wétéñ ñíéts váñ dé kúñst díé zé stéléñ, zé zíéñ hét állééñ áls ééñ dráágbáár, hóógwáárdíg góéd. Dézé záák ís óók óñgéwóóñ ómdát dé ááñgéhóúdéñ díévéñ béwéréñ zích ñíéts té héríññéréñ váñ wát zé mét dé schíldéríjéñ hébbéñ gédááñ, ómdát zé zó 'óñbékwáám' wáréñ.]
-
[Dé Pá~stór~íétú~íñ íñ~ Ñúéñ~éñ íñ~ hét v~óórj~áár (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Láátst gézíéñ: Ñédérláñd
Térwíjl híj bíj zíjñ óúdérs wóóñdé, schíldérdé Váñ Gógh íñ máárt 1884 dít úítzícht óp dé áchtértúíñ váñ zíjñ vádérs pástóríé. Dé stíjl éñ dé kléúréñ súggéréréñ dát dít ééñ váñ zíjñ vróégsté wérkéñ wás. Mét dé óúdé kérk íñ dé vérté lóópt ééñ íñ hét zwárt géklédé vróúw wég, áchtérómkíjkéñd ñáár hét húís. Dé pástóríé éñ dé túíñ stááñ ñóg stééds íñ Ñúéñéñ, máár hét schíldéríj ís vérdwéñéñ. Tíjdéñs ééñ rámkráák, óp 30 máárt 2020, wérd hét óp Váñ Gógh’s 167é vérjáárdág, géstóléñ. Hét kústwérk ís ñóg ñíét térécht, máár ér ís óptímístísché hóóp dát hét wéér bóvéñ wátér zál kóméñ.] -
[Pórt~rét v~áñ Dr~ Gách~ét (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Láátst gézíéñ: VS
Pórtrét váñ Dr. Gáchét ís ééñ váñ Váñ Gógh's méést gévíérdé wérkéñ. Ñá ééñ íñzíñkíñg éñ hét áfsñíjdéñ váñ ééñ déél váñ zíjñ óór, líét Váñ Gógh zích ópñéméñ íñ hét géstícht wáár Dr. Gáchét wérkté. Ááñváñkélíjk hád híj gééñ báñd mét Gáchét, máár látér véráñdérdé híj váñ gédáchtéñ: "Ík héb ééñ échté vríéñd gévóñdéñ íñ Dr. Gáchét... zóvéél líjkéñ wé fýsíék éñ óók méñtáál óp élkáár." Zíchtbáár íñ hét pórtrét, dát ééñ vlúchtígé gélíjkéñís vértóóñt mét dé kúñstéñáár.] -
[Dé Sc~híld~ér óp~ Wég Ñ~áár Z~íjñ W~érk][
Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Láátst gézíéñ: Dúítsláñd
Wáárschíjñlíjk ééñ zélfpórtrét úít zíjñ tíjd íñ Árlés, tóóñt dít ólíévérfschíldéríj váñ Víñcéñt váñ Gógh úít 1888 dé téchñíék wááróm híj hét méést békéñd stáát; íñtéñsíéf gébrúík váñ ímpástó: bíjñá scúlptúrálé, vétté klóddérs vérf. Hét wérk zóú pér óñgélúk zíjñ vérñíétígd dóór ééñ dóléñdé géállíéérdé bóm tíjdéñs dé Twéédé Wéréldóórlóg, tóéñ hét wérd óñdérgébrácht íñ hét Káísér-Fríédrích Múséúm íñ Máágdéñbúrg, Dúítsláñd.
Váñ Gógh's wérk ís váák hét dóélwít váñ díéfstál géwéést; íñ 1991 wérdéñ 20 wérkéñ géstóléñ úít hét Váñ Gógh Múséúm íñ Ámstérdám, mét ééñ gézáméñlíjké géschátté wáárdé váñ óñgévéér 500 míljóéñ dóllár. Íñ 2002 wérd ééñ páár schíldéríjéñ váñ Váñ Gógh úít hétzélfdé múséúm méégéñóméñ éñ íñ 2016 bíj ééñ bérúcht óñdérwéréldfígúúr búítéñ Ñápéls ááñgétrófféñ.] -
[Wítt~é Ééñ~d][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk
Óúdrý stóñd békéñd áls dé hófschíldér váñ Lódéwíjk XV. Híj máákté vóórál pórtréttéñ, máár hád ééñ bíjzóñdéré vóórkéúr vóór hét stíllévéñ mét vrúchtéñ éñ díéréñ. Dít 19é ééúwsé stíllévéñ, géschát óp 8 míljóéñ dóllár, wérd íñ 1992 géstóléñ úít dé cólléctíé váñ dé Márkíés váñ Chólmóñdéléý íñ Hóúghtóñ Háll íñ Ñórfólk, Éñgéláñd.
Sómmígé óñdérzóékérs gélóvéñ dát hét íñ dé háñdéñ váñ ééñ zígéúñérbéñdé úít dé régíó ís géválléñ. Díévéñ stéléñ sóms íñ dé véróñdérstéllíñg dát zé ééñ crímíñélé kúñstvérzáméláár víñdéñ díé ér véél géld vóór ñéérlégt, zóáls íñ fílms. Máár íñ plááts váñ ááñ dé húískámérmúúr váñ ééñ schúrk té háñgéñ, zéí ééñ vóórmálígé pólítíé-íñfórmáñt dát hét schíldéríj vérbórgéñ wás óp dé zóldér váñ ééñ áfgélégéñ, vérlóédérd húís íñ dé héídé búítéñ Ñéwcástlé. Hét wácht ñóg stééds óm gévóñdéñ té wórdéñ.] -
[Zích~t óp Á~úvér~s-súr~-Óísé~][
Páúl Cézáññé, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk
Cézáññé, ééñ váñ dé révólútíóñáíréñ úít dé kúñstgéschíédéñís, hééft ééñ éígéñzíññígé stíjl óñtwíkkéld díé áfwíjkt váñ dé géñérátíés vóór hém, máár géñérátíés ñá hém hééft géïñspíréérd. Híj wás vóórál bédrévéñ íñ hét vérbrédéñ váñ hét pérspéctíéf vóór ééñ drámátísch éfféct, zóáls wéérgégévéñ íñ dézé láñdschápsstúdíé váñ ééñ rééks húízéñ óp hét pláttéláñd.
Íñbrékérs, díé mógélíjkérwíjs dóór zíjñ vérbrédé pérspéctíéf wérdéñ gégrépéñ, mááktéñ váñ dé féstívítéítéñ óp Óúdéjáársávóñd 1999 gébrúík óm hét schíldéríj mét fílmísché ésthétíék té stéléñ. Zé béklómméñ ñáástgélégéñ stéígérs, brákéñ ééñ dákráám, líétéñ ééñ tóúwláddér válléñ éñ schérmdéñ húñ pád áf mét ééñ róókbóm. Bíññéñ blíés ééñ dráágbáré véñtílátór dé róók óp, wáárdóór dé CCTV-cámérá's wérdéñ vérdúístérd. Dé álárméñ gíñgéñ áf, máár dé róók líét hét bévéílígíñgspérsóñéél íñ dé wááñ dát hét ééñ bráñd wás. Dús béldéñ zé dé bráñdwéér íñ plááts váñ íñ té gríjpéñ, wáárdóór dé díévéñ állé tíjd krégéñ óm té óñtsñáppéñ.] -
[Láát~sté Ó~órdé~él (1808)][
Wíllíám Bláké, Véréñígd Kóñíñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk
Wíllíám Bláké wás ééñ gróté, véélzíjdígé mýstícús váñ dé Brítsé kúñst éñ ééñ bríljáñt schíldér, úítgévér éñ méér... zíjñ póëzíé wórdt ñóg stééds gélézéñ dóór schóólkíñdéréñ óvér dé hélé wéréld ("Tígér, Tígér Búrñíñg Bríght").
Géïñspíréérd dóór Míchéláñgéló's fréscó váñ hét 'Láátsté Óórdéél' íñ dé Síxtíjñsé Kápél, tóóñt Bláké's gígáñtísché zóékgéráákté schíldéríj dé dódéñ díé ópstááñ óm vóór ééúwíg ñáár dé hémél óf ñáár dé hél té wórdéñ géstúúrd. Híj béwéért zíjñ hélé lévéñ ál óñdérwórpéñ té zíjñ géwéést ááñ 'vísíóéñéñ', véél váñ zíjñ schíldéríjéñ éñ gédíchtéñ wáréñ dáár máñíféstátíés váñ. Íñ dézé vérsíé váñ hét vérlóréñ géráákté 'Láátsté Óórdéél', géschíldérd íñ 1808, zíjñ dé fígúréñ sýmbólísch vóór wááñbééldéñ, éñ zóúdéñ zé wáárschíjñlíjk lévéñdíg gékléúrd zíjñ. Gépláñd áls hét míddélpúñt váñ zíjñ gróté téñtóóñstéllíñg íñ 1810, wérd dé téñtóóñstéllíñg géáññúléérd éñ dít wérk, sáméñ mét vélé áñdéré wérkéñ díé té zíéñ wáréñ, gíñgéñ vérlóréñ.] -
[Zómé~r (c. 1644)][
Dávíd Téñíérs dé Jóñgé, Bélgíë
Láátst gézíéñ: Pórtúgál
Állégóríé íñ dé kúñst ís wáár ééñ fígúúr óf ééñ sýmbóól stáát vóór ééñ cóñcépt. Dé stúdíé váñ sýmbóléñ íñ dé kúñst, ícóñógráfíé géñáámd, béháñdélt bééldéñ áls vísúélé ráádséls. Wáár dé kúñstéñáár wíl dát jíj, dé tóéschóúwér, jé próáctíéf mét hét kúñstwérk bézíghóúdt éñ próbéért dé bétékéñís érváñ té óñtcíjféréñ.
‘Zómér’ kómt úít ééñ séríé váñ Állégóríéëñ váñ dé Víér Jáárgétíjdéñ; víér schíldéríjéñ váñ dé Bélgísché kúñstéñáár Dávíd Téñíérs dé Jóñgé. Híj stóñd vóórál békéñd óm hét schíldéréñ váñ schúññígé táféréléñ íñ hérbérgéñ, ís dézé állégórísché rééks vóór zíjñ dóéñ térúghóúdéñd. Wé zíéñ árbéídérs díé óp ééñ wármé dág tárwé óógstéñ, ééñ cólléctíéf bééld dát bédóéld ís óm dé zómér íñ héríññéríñg té bréñgéñ. Téñíérs schíldérdé vérschílléñdé vérsíés váñ dé séríé; ééñ vérsíé váñ dé zómér wérd échtér íñ 1974 géstóléñ úít hét Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá íñ Pórtúgál éñ dé zóéktócht érñáár ís ñóg stééds gááñdé.] -
[Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk & Róéméñíë, Ñédérláñd
Móñét schíldérdé 37 vérsíés váñ dé Cháríñg Cróss Brídgé éñ míñstéñs 40 vérsíés váñ dé Wátérlóó Brídgé. Híj wás géfáscíñéérd dóór hét schíldéréñ váñ stúdíés óvér hóé hét lícht zíjñ óñdérwérpéñ béïñvlóédt éñ véráñdért. Éñ híj kéérdé térúg ñáár vélé váñ zíjñ óñdérwérpéñ, wáárbíj híj vérschílléñdé séízóéñéñ vástlégdé, élk mét súbtíélé vérschílléñ. Dé vérsíés íñ fócús zíjñ twéé váñ dé schíldéríjéñ díé íñ óktóbér 2012 zíjñ géstóléñ úít dé Kúñsthál íñ Róttérdám. Dé móédér váñ ééñ váñ dé véróórdééldé díévéñ béwéérdé dát dé 'Wátérlóó Brídgé' tót dé géstóléñ schíldéríjéñ béhóórdé díé zé íñ Róéméñíë íñ háár káchél vérbráñddé. Ééñ grúwélíjké pógíñg óm béwíjsmátéríáál tégéñ háár zóóñ té vérñíétígéñ. Dé pólítíé vóñd wél spóréñ váñ pígméñt íñ háár káchél, máár ñíét géñóég óm háár béwéríñgéñ té bévéstígéñ.] -
[Wáté~rlóó~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñkríjk
Láátst gézíéñ: Véréñígd Kóñíñkríjk & Róéméñíë, Ñédérláñd
Móñét schíldérdé 37 vérsíés váñ dé Cháríñg Cróss Brídgé éñ míñstéñs 40 vérsíés váñ dé Wátérlóó Brídgé. Híj wás géfáscíñéérd dóór hét schíldéréñ váñ stúdíés óvér hóé hét lícht zíjñ óñdérwérpéñ béïñvlóédt éñ véráñdért. Éñ híj kéérdé térúg ñáár vélé váñ zíjñ óñdérwérpéñ, wáárbíj híj vérschílléñdé séízóéñéñ vástlégdé, élk mét súbtíélé vérschílléñ. Dé vérsíés íñ fócús zíjñ twéé váñ dé schíldéríjéñ díé íñ óktóbér 2012 zíjñ géstóléñ úít dé Kúñsthál íñ Róttérdám. Dé móédér váñ ééñ váñ dé véróórdééldé díévéñ béwéérdé dát dé 'Wátérlóó Brídgé' tót dé géstóléñ schíldéríjéñ béhóórdé díé zé íñ Róéméñíë íñ háár káchél vérbráñddé. Ééñ grúwélíjké pógíñg óm béwíjsmátéríáál tégéñ háár zóóñ té vérñíétígéñ. Dé pólítíé vóñd wél spóréñ váñ pígméñt íñ háár káchél, máár ñíét géñóég óm háár béwéríñgéñ té bévéstígéñ.] -
[Láñd~schá~p (1917)][
Józséf Lámpérth Ñémés, Hóñgáríjé.
Láátst gézíéñ: Hóñgáríjé.
Dít práchtígé láñdschápsschíldéríj váñ dé Hóñgáársé kúñstéñáár Józséf Ñémés Lámpérth wás ééñ váñ dé twéé prívé-wérkéñ díé vérdwéñéñ zíjñ úít ééñ ópslág váñ hét MÓDÉM Céñtrúm vóór Módérñé éñ Hédéñdáágsé Kúñst íñ Débrécéñ, Hóñgáríjé. Kúñstdíéfstál wórdt mééstál íñ térméñ váñ fílmísché múséúmóvérválléñ gézíéñ, éñ ér zíjñ véél vóórbééldéñ díé bíj dézé ñógál gérómáñtíséérdé íñdrúk pásséñ. Mét tíéñdúízéñdéñ kúñstdíéfstálléñ díé élk jáár wórdéñ géméld (óm ñóg máár té zwíjgéñ váñ dé ñíét-géráppórtéérdé), zíjñ árchíévéñ éñ pákhúízéñ pópúláíré dóélwíttéñ. Zó káñ hét mááñdéñ dúréñ vóórdát íémáñd hét ópmérkt.
Wérkéñ íñ ópslág véréíséñ échtér géspécíálíséérdé kéññís óm zé té lókálíséréñ éñ dús óm zé óp té spóréñ. Ééñ díéfstál áls dézé súggéréért dús dát dé díévéñ óp vóórháñd wístéñ wáár zé áchtérááñ zátéñ. Térwíjl kúñstdíéfstál íñ ópdrácht íñ úítérst zéldzámé géválléñ vóórkómt, wórdt hét íñ dít gévál bétwíjféld.] -
[Ééñ M~ýthó~lógí~sché~ Scèñé~ mét é~éñ Jó~ñgé B~ácch~ús][
Jácób Jórdáéñs, Bélgíë (Fótó Árchíéf váñ Múzéúm Sztúkí, Łódź)
Láátst gézíéñ: Póléñ
Dít mééstérwérk váñ dé gróté Bélgísché Óúdé Mééstér, Jácób Jórdáéñs, wás ééñ váñ dé vélé dúízéñdéñ díé tíjdéñs dé Twéédé Wéréldóórlóg úít Póléñ wérdéñ géplúñdérd. Zíjñ stíjl wérd stérk béïñvlóéd dóór Rúbéñs, díé ééñ géñérátíé óúdér wás éñ évéñééñs áfkómstíg úít Áñtwérpéñ, éñ dát ís té zíéñ íñ véél áspéctéñ váñ zíjñ wérk. Bácchús, dé óúdé gód váñ dé láñdbóúw, dé wíjñ éñ dé vrúchtbáárhéíd, wórdt híér áls jóñg kíñd gétóóñd, ómríñgd dóór Máéñádéñ (vróúwélíjké ñímféñ) éñ Sátérs (hálf méñs, hálf géít).
Dé búítéñgéwóóñ ríjké cúltúrélé érfgóédcólléctíés váñ Póléñ wérdéñ gédécíméérd dóór hét Rússísché Ródé Légér éñ dé spécíálé kúñst- éñ árchíéfdíéfstálúñít váñ dé ñází's, dé ÉRR. Hóéwél ér véél wérkéñ zíjñ térúggévóñdéñ, zíjñ ér ñóg véél méér vérlóréñ gégááñ, zóáls dézé Jórdáéñs. Géstóléñ úít hét J.K. Bártószéwícz Múséúm vóór Géschíédéñís éñ Kúñst íñ Lódz. Dé vérblíjfplááts ís tót óp hédéñ ééñ gróót mýstéríé.] -
[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýsílkóvá, Tsjéchísché Répúblíék
Láátst gézíéñ: Ñóórwégéñ
Kórt ñádát Bárbórá Kýslíkóvá ñáár Ósló íñ Ñóórwégéñ vérhúísdé, wérdéñ twéé váñ háár béláñgríjksté kúñstwérkéñ géstóléñ. Háár wérkéñ wérdéñ pás óñláñgs wéréldbéróémd, tóéñ háár dócúméñtáíré 'Thé Páíñtér áñd thé Thíéf' óp hét Súñdáñcé Fílm Féstívál váñ 2020 íñ prémíèré gíñg. Hét ís hét wáré vérháál váñ hóé zé ééñ óñwáárschíjñlíjké vríéñdscháp óñtwíkkéldé mét ééñ jóñgémáñ díé háár schíldéríjéñ zóú hébbéñ géstóléñ.
Háár óvérsízéd, fótóréálístísché wérkéñ háddéñ ééñ bépérkt públíék búítéñ Ñóórwégéñ - tótdát dézé véélgéprézéñ fílm úítkwám - mét dé bédóélíñg dát dé díéfstál éérdér ééñ dáád váñ pássíé wás, dáñ ééñ pógíñg tót wíñstbéjág. Dé méésté díévéñ wétéñ ñíéts váñ dé kúñst díé zé stéléñ, zé zíéñ hét állééñ áls ééñ dráágbáár, hóógwáárdíg góéd. Dézé záák ís óók óñgéwóóñ ómdát dé ááñgéhóúdéñ díévéñ béwéréñ zích ñíéts té héríññéréñ váñ wát zé mét dé schíldéríjéñ hébbéñ gédááñ, ómdát zé zó 'óñbékwáám' wáréñ.]
[Míss~íñg M~ásté~rpíé~cés í~ñ
Árt~ Módé~]
[Óñtd~ék dé~zé úñ~íéké~ cóll~éctí~é]
[Bézí~chtí~g ‘s Wé~réld~s Méé~st Bé~géér~dé Kú~ñstc~óllé~ctíé~'. Árt~ Módé~ óp dé~ Thé F~rámé~ bréñ~gt jé~ dích~tér d~áñ óó~ít bí~j lég~éñdá~rísc~hé kú~ñst í~ñ déz~é wér~éldp~rímé~úr vá~ñ ééñ~ dígí~tálé~ cóll~éctí~é, vól~ vérd~wéñé~ñ éñ g~ékóé~stér~dé kú~ñstw~érké~ñ váñ~ dé mé~ésté~rs.]
[Ááñw~íjzí~ñgéñ~ bíj é~lkáá~r púz~zélé~ñ]
[Dé zó~éktó~cht í~s ááñ~ éñ zá~l ñóó~ít st~óppé~ñ]
[Vólgéñs dé FBÍ wórdt míñdér dáñ 10% váñ dé géstóléñ kúñstwérkéñ térúggévóñdéñ. Dé béróémdsté vérmísté kúñstwérkéñ wórdéñ váák gévóñdéñ dóór wíé zíjñ óór té lúístéréñ légt óf víá víá.
Zóáls állé óñdérzóékéñ káñ élké híñt, élk vérmóédéñ éñ élké gók léídéñ tót ééñ ááñwíjzíñg.
Áls jíj wéét wáár ééñ vérdwéñéñ mééstérwérk zích bévíñdt, stúúr dáñ jé ááñwíjzíñgéñ ñáár:
míssíñgmástérpíécés@ártcríméréséárch.órg
Dé zóéktócht ís ááñ éñ stáát óp #MíssíñgMástérpíécés]