[Békñ~ópté~ pród~úcth~áñdl~éídí~ñg]

[Dézé háñdléídíñg bévát básísgébrúíksíñstrúctíés éñ vóórzórgsmáátrégéléñ vóór hét pródúct. Ráádpléég dé gébrúíkérsháñdléídíñg óp dé Sámsúñg-wébsíté vóór gédétáílléérdé pródúctíñfórmátíé.

* Dé háñdléídíñg víñdéñ
Stáp 1: Gá ñáár dé Sámsúñg-óñdérstéúñíñgswébsíté: htpps://és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/súppórt
Stáp 2: Zóék óp dé módélñáám óf márkétíñgñáám.]

[Ééñv~óúdí~gé gé~brúí~kérs~ááñw~íjzí~ñg]

[Dézé Prójéctór ís vóórzíéñ váñ dézé Ééñvóúdígé gébrúíkérsááñwíjzíñg éñ ééñ íñgébóúwdé Gébrúíksááñwíjzíñg.

Wáárschúwíñg¡ Béláñgríjké véílíghéídsvóórschríftéñ
Léés dé Véílíghéídsvóórschríftéñ dóór vóórdát ú úw Prójéctór gébrúíkt. Ráádpléég dé óñdérstááñdé tábél vóór úítlég váñ sýmbóléñ díé mógélíjk óp úw Sámsúñg- pródúct té víñdéñ zíjñ.

LÉT ÓP
RÍSÍCÓ ÓP ÉLÉKTRÍSCHÉ SCHÓK. ÑÍÉT ÓPÉÑÉÑ.
VÉRWÍJDÉR DÉ BÉHÚÍZÍÑG (ÓF ÁCHTÉRZÍJDÉ) ÑÍÉT, DÍT ÓM ÉLÉKTRÍSCHÉ SCHÓKKÉÑ TÉ VÓÓRKÓMÉÑ. DÍT ÁPPÁRÁÁT BÉVÁT GÉÉÑ ÓÑDÉRDÉLÉÑ DÍÉ DÉ GÉBRÚÍKÉR ZÉLF KÁÑ RÉPÁRÉRÉÑ. LÁÁT ÓÑDÉRHÓÚD ÚÍTVÓÉRÉÑ DÓÓR BÉVÓÉGD PÉRSÓÑÉÉL]

[Dít s~ýmbó~ól gé~éft á~áñ dá~t dé s~páññ~íñg b~íññé~ñ íñ h~ét áp~párá~át hó~óg ís~. Élk c~óñtá~ct mé~t óñd~érdé~léñ b~íññé~ñ íñ h~ét pr~ódúc~t ís g~éváá~rlíj~k.]

[Dít s~ýmbó~ól gé~éft á~áñ dá~t ér b~éláñ~gríj~ké íñ~fórm~átíé~ óvér~ hét g~ébrú~ík éñ~ óñdé~rhóú~d ís m~éégé~lévé~rd mé~t dít~ pród~úct.]

[Klássé ÍÍ-pródúct: Dít sýmbóól gééft ááñ dát vóór dít tóéstél gééñ véílíghéídsááñslúítíñg óp áárdé (mássá) ís véréíst. Áls dít sýmbóól ñíét ááñwézíg ís óp ééñ pródúct mét ééñ vóédíñgskábél, MÓÉT hét pródúct ééñ bétróúwbáré áárdvérbíñdíñg hébbéñ (áárdíñg).]

[Wíss~élsp~áññí~ñg: dí~t sým~bóól~ gééf~t ááñ~ dát d~é ñóm~íñál~é spá~ññíñ~g wís~séls~páññ~íñg í~s.]

[Gélí~jksp~áññí~ñg: dí~t sým~bóól~ gééf~t ááñ~ dát d~é ñóm~íñál~é spá~ññíñ~g gél~íjks~páññ~íñg í~s.]

[Vóór~zích~tíg. R~áádp~léég~ dé íñ~strú~ctíé~s vóó~r géb~rúík~: Dít s~ýmbó~ól gé~éft á~áñ dá~t dé g~ébrú~íkér~ dé há~ñdlé~ídíñ~g móé~t ráá~dplé~géñ v~óór m~éér í~ñfór~mátí~é óvé~r dé v~éílí~ghéí~d.]

[Áppá~ráát~][
• Vóórkóm óvérbélástíñg váñ stópcóñtáctéñ, vérléñgsñóéréñ éñ ádáptérs téñ ááñzíéñ váñ spáññíñg éñ cápácítéít. Áñdérs káñ ér bráñd óf ééñ éléktrísché schók óñtstááñ.
Ráádpléég hét gédéélté óvér stróómspécífícátíés íñ dé háñdléídíñg óf hét stróómvóórzíéñíñgsétíkét óp hét pródúct vóór méér íñfórmátíé óvér vóltágé éñ stróómstérkté.
• Éléktrícítéítssñóéréñ díéñéñ zódáñíg té wórdéñ gélégd dát ér ñíét óp wórdt gétrápt éñ dát zé ñíét wórdéñ áfgékñépéñ dóórdát ér vóórwérpéñ óp óf tégéñááñ wórdéñ gépláátst. Lét mét ñámé óp dé stékkér, hét stópcóñtáct éñ hét púñt wáár dé sñóéréñ hét áppáráát vérlátéñ.
• Stéék ñóóít métáléñ vóórwérpéñ íñ dé ópéñíñgéñ váñ hét áppáráát. Ér kúññéñ éléktrísché schókkéñ óñtstááñ.
• Ráák ñóóít dé bíññéñkáñt váñ hét áppáráát ááñ. Dít óm hét rísícó óp ééñ éléktrísché schók té vóórkóméñ. Dít áppáráát mág állééñ dóór gékwálífícéérdé téchñící wórdéñ géópéñd.
• Zórg dát dé stékkér córréct éñ stévíg ís ááñgéslótéñ. Wáññéér ú dé stékkér úít hét stópcóñtáct trékt, hóúd dáñ áltíjd dé stékkér zélf vást éñ ñíét hét sñóér. Trék ñóóít ááñ hét ñétsñóér. Ráák hét ñétsñóér ñíét ááñ mét ñátté háñdéñ.
• Áls dít áppáráát ñíét ñáár béhóréñ wérkt éñ mét ñámé áls hét óñgébrúíkélíjké gélúídéñ óf géúréñ áfgééft, háált ú óñmíddéllíjk dé stékkér úít hét stópcóñtáct éñ ñéémt ú cóñtáct óp mét ééñ érkéñdé déálér óf érkéñd Sámsúñg Sérvícécéñtér.
• Bíj óñwéér óf wáññéér hét áppáráát láñgéré tíjd ñíét wórdt gébrúíkt, díéñt ú dé
stékkér úít hét stópcóñtáct té háléñ éñ dé áñtéññé óf dé kábél té vérwíjdéréñ.
‒ Óphópíñg váñ stóf káñ résúltéréñ íñ ééñ éléktrísché schók, wéglékkéñd stróóm óf bráñd dóórdát hét ñétsñóér vóñkéñ áfgééft éñ vérhít ráákt óf hét ísólátíémátéríáál béschádígd ráákt.
• Gébrúík úítslúítéñd ééñ góéd géáárdé stékkér éñ stópcóñtáct.
‒ Vérkéérdé áárdíñg káñ ééñ éléktrísché schók óf schádé ááñ hét áppáráát
véróórzákéñ. (Állééñ áppárátúúr váñ klássé 1.)
• Háál dé stékkér úít hét stópcóñtáct áls ú hét áppáráát hélémáál wílt úítschákéléñ. Zórg érvóór dát ú ééñvóúdíg bíj hét stópcóñtáct éñ dé stékkér kúñt. Zó béñt ú ér zékér váñ dát ú hét áppáráát íñdíéñ ñóódzákélíjk díréct kúñt úítschákéléñ.

Íñstállátíé
• Plááts hét áppáráát ñíét dícht bíj óf bóvéñ óp ééñ rádíátór óf vérwármíñgsróóstér, óf óp ééñ plék wáár hét ááñ zóñlícht blóótstáát.
• Plááts gééñ vlóéístófhóúdéñdé óbjéctéñ (vázéñ é.d.) óp hét áppáráát, ááñgézíéñ dít rísícó óplévért óp bráñd óf éléktrísché schókkéñ.
• Stél dít áppáráát ñíét blóót ááñ wátér (régéñ) óf vócht.
• Íñstálléér úw Prójéctór ñíét óp ééñ plááts mét véél stóf, chémísché stófféñ, ééñ té hógé óf lágé témpérátúúr óf ééñ hógé vóchtíghéídsgráád, íñ ééñ áútó óf áñdér vóértúíg dát wórdt gébrúíkt vóór tráñspórt, óf óp ééñ plááts wáár dé Prójéctór gédúréñdé láñgéré tíjd cóñtíñú zál wérkéñ, zóáls ééñ lúchthávéñ óf tréíñstátíóñ. Íñdíéñ dé prójéctór óp dérgélíjké pláátséñ wórdt géïñstálléérd, káñ
ér dóór dé ómgévíñg ééñ érñstíg kwálítéítspróbléém óñtstááñ.
• Stél dít áppáráát ñíét blóót ááñ wátér óf áñdéré vlóéístófféñ.
• Stél dít áppáráát ñíét blóót ááñ ólíé óf ólíéñévél.
• Gébrúík gééñ ólíé óf sméérmíddéléñ. Hét áppáráát káñ híérdóór gááñ schéúréñ.

Zórgéñ vóór géschíkté véñtílátíé vóór úw Prójéctór
Hóúd bíj hét íñstálléréñ váñ úw Prójéctór ééñ áfstáñd váñ téñ míñsté 10 cm tússéñ dé Prójéctór éñ áñdéré vóórwérpéñ (wáñdéñ, zíjkáñtéñ váñ kástéñ éñzóvóórt) zódát ééñ góédé véñtílátíé mógélíjk ís. Wáññéér ú ñíét vóór ééñ góédé véñtílátíé zórgt, káñ dít dóór ééñ stíjgíñg váñ dé íñtérñé témpérátúúr résúltéréñ íñ bráñd óf áñdéré próbléméñ mét hét pródúct.
• Wáññéér ú dé Prójéctór íñ ééñ géslótéñ rúímté bédíéñt, móét ér míñstéñs 50 cm rúímté zíjñ róñd dé íñ- éñ áfvóérópéñíñgéñ.

Bédíéñíñg
• Dít áppáráát máákt gébrúík váñ báttéríjéñ. Íñ úw wóóñplááts zíjñ wéllícht mílíéúvóórschríftéñ váñ krácht díé véréíséñ dát ú dézé báttéríjéñ óp gépásté wíjzé áfvóért. Ñéém cóñtáct óp mét dé pláátsélíjké óvérhéídsíñstáñtíé vóór íñfórmátíé óvér wégwérpéñ óf récýclíñg.
• Béwáár dé áccéssóírés (áfstáñdsbédíéñíñg, éñz.) óp ééñ véílígé plááts búítéñ hét béréík váñ kíñdéréñ.
• Áls ú dé prójéctór vóllédíg móét úítschákéléñ, wácht dáñ tótdát dé véñtílátór vóllédíg ís géstópt. Dé Prójéctór móét vóór úítschákéléñ hélémáál áfkóéléñ.
• Wérp dé áfstáñdsbédíéñíñg óf báttéríjéñ ñíét íñ hét vúúr.
• Dé báttéríjéñ mógéñ ñíét wórdéñ gédémóñtéérd, kórtgéslótéñ óf óvérvérhít.
• Áls dé báttéríj íñ vúúr óf ééñ hété óvéñ wórdt gépláátst óf áls dé báttéríj mécháñísch wórdt géplét óf gésñédéñ, káñ dít léídéñ tót ééñ éxplósíé.
• Láát hét pródúct ñíét válléñ éñ stóót ér ñíét tégéñááñ. Áls hét áppáráát ís béschádígd, móét ú hét áppáráát úítschákéléñ, dé stékkér úít hét stópcóñtáct háléñ éñ cóñtáct ópñéméñ mét ééñ Sámsúñg Sérvícécéñtér.
• LÉT ÓP: Ér béstáát éxplósíégéváár áls ú dé gébrúíkté báttéríjéñ úít dé áfstáñdsbédíéñíñg vérváñgt dóór hét vérkéérdé týpé báttéríj. Vérváñg báttéríjéñ állééñ dóór áñdéré váñ hétzélfdé týpé.]

[• WÁÁR~SCHÚ~WÍÑG~ - HÓÚD~ KÁÁR~SÉÑ É~Ñ ÁÑD~ÉRÉ Z~ÁKÉÑ~ MÉT Ó~PÉÑ V~ÚÚR T~É ÁLL~ÉÑ TÍ~JDÉ Ú~ÍT DÉ~ BÚÚR~T VÁÑ~ DÍT Á~PPÁR~ÁÁT, Ó~M BRÁ~ÑD TÉ~ VÓÓR~KÓMÉ~Ñ.]

[• Ééñ báttéríj blóótstélléñ ááñ ééñ éxtréém hógé ómgévíñgstémpérátúúr káñ léídéñ tót ééñ óñtplóffíñg óf hét lékkéñ váñ bráñdbáré vlóéístóf óf gás;
• Ééñ báttéríj blóótstélléñ ááñ éxtréém lágé lúchtdrúk káñ léídéñ tót ééñ óñtplóffíñg óf hét lékkéñ váñ bráñdbáré vlóéístóf óf gás.
• WÁÁRSCHÚWÍÑG - Gébrúík gééñ vlóéíbáré fúmígátórs díé chémícálíëñ béváttéñ, zóáls múggéñspráý óf lúchtvérfríssér, íñ dé búúrt váñ hét pródúct. Áls stóóm íñ cóñtáct kómt mét hét óppérvlák váñ hét pródúct óf hét pródúct bíññéñdríñgt, káñ dít vlékkéñ óf stóríñgéñ véróórzákéñ.
• Wéés vóórzíchtíg áls ú dé Prójéctór ááñráákt áls dézé ál ééñ tíjd láñg ís íñgéschákéld. Sómmígé déléñ kúññéñ wárm ááñvóéléñ.

Lásér (állééñ Lásér Prójéctór)
• Blókkéér hét lícht dát tíjdéñs bédíéñíñg úít dé prójéctórléñs kómt ñíét. Hét lícht vérwármt hét blókkéréñdé óbjéct, wáárdóór dít káñ sméltéñ, éñ bráñdwóñdéñ óf bráñd véróórzákéñ.
• Kíjk ñíét díréct íñ hét lícht váñ dé Prójéctórléñs éñ prójéctéér hét lícht ñíét díréct íñ dé ógéñ váñ ééñ áñdér.
• Kíjk ñíét gédúréñdé láñgé tíjd ñáár hét géprójéctéérdé schérm. Dóór láñg ñáár ééñ géprójéctéérd schérm té kíjkéñ, kúñt ú vérmóéídé ógéñ kríjgéñ. Láát úw ógéñ régélmátíg rústéñ wáññéér ú hét pródúct gébrúíkt.
• Prójéctéér ñíét óp gláñzéñdé óppérvlákkéñ. Hét lícht káñ íñ úw ógéñ réfléctéréñ éñ úw zícht béschádígéñ.
• Éxtrá íñstrúctíés vóór súpérvísíé váñ kíñdéréñ, ñíét stáréñ éñ hét ñíét ébrúíkéñ váñ óptísché húlpmíddéléñ
‒ Kéññísgévíñg wórdt gégévéñ dát kíñdéréñ óñdér tóézícht móétéñ stááñ éñ dát hét zé vérbódéñ móét wórdéñ íñ dé prójéctórstráál té kíjkéñ, váñ wélké áfstáñd dáñ óók.
‒ Kéññísgévíñg wórdt gégévéñ dát ú dé áfstáñdsbédíéñíñg vóórzíchtíg móét gébrúíkéñ bíj hét stártéñ váñ dé prójéctór, áls ú vóór dé prójéctórléñs stáát.
‒ Kéññísgévíñg wórdt gégévéñ ááñ dé gébrúíkér óm gééñ óptísché húlpmíddéléñ, zóáls ééñ vérrékíjkér óf téléscóóp, té gébrúíkéñ íñ dé stráál.
• Ópéñ óf démóñtéér dé prójéctór ñíét. Híérdóór káñ schádé óñtstááñ dóór blóótstéllíñg ááñ lásérstrálíñg.

Dé Prójéctórvérzórgéñ
• Réíñíg dít áppáráát dóór hét ñétsñóér úít hét stópcóñtáct té háléñ éñ véég hét pródúct schóóñ mét ééñ záchté, drógé dóék. Gébrúík gééñ chémísché míddéléñ zóáls wás, béñzééñ, álcóhól, vérdúññíñgsmíddéléñ, íñséctéñwéréñdé míddéléñ, lúchtvérfríssérs, sméérmíddéléñ óf réíñígíñgsmíddéléñ. Dérgélíjké chémísché stófféñ kúññéñ lélíjké plékkéñ véróórzákéñ óp dé Prójéctór óf érvóór zórgéñ dát dé ópdrúk éróp wórdt vérwíjdérd.
• Bíj hét réíñígéñ váñ dé béhúízíñg váñ dé Prójéctór kúññéñ ér krásséñ óñtstááñ. Zórg érvóór dát ú dé béhúízíñg vóórzíchtíg áfñéémt mét ééñ záchté dóék óm krásséñ té vóórkóméñ.
• Spúít gééñ wátér óf ééñ áñdéré vlóéístóf réchtstrééks óp dé Prójéctór. Vlóéístófféñ díé íñ hét pródúct téréchtkóméñ kúññéñ ééñ stóríñg, bráñd óf éléktrísché schók véróórzákéñ.

Éérsté íñstéllíñg
Áls ú úw Prójéctór vóór dé éérsté kéér íñschákélt, wórdt áútómátísch dé bégíñcóñfígúrátíé géstárt. Vólg dé íñstrúctíés díé wórdéñ wéérgégévéñ óp hét schérm éñ cóñfígúréér dé géwéñsté básísíñstéllíñgéñ váñ dé Prójéctór díé bíj úw kíjkómgévíñg pásséñ.
• Ú hébt ééñ Sámsúñg-áccóúñt ñódíg óm tóégáñg té kríjgéñ tót óñzé slímmé ñétwérksérvícés. Áls ú zích ñíét wílt ááñméldéñ, kúñt ú állééñ vérbíñdíñg mákéñ mét térréstrísché tv (állééñ váñ tóépássíñg óp áppárátéñ mét túñérs) éñ éxtérñé áppárátéñ, bíjvóórbééld víá HDMÍ.

Próbléméñ óplósséñ
Zíé vóór méér íñfórmátíé "Próbléméñ óplósséñ" íñ dé Gébrúíksááñwíjzíñg.
Áls gééñ váñ dé típs íñ dézé líjst váñ tóépássíñg zíjñ, gáát ú ñáár és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm éñ klíkt ú dáár óp Súppórt, óf ñéémt ú cóñtáct óp mét hét sérvícécéñtrúm váñ Sámsúñg Sérvícécéñtér.
• Ú kúñt úw Prójéctór íñ óptímálé cóñdítíé hóúdéñ dóór ééñ úpgrádé ñáár dé ñíéúwsté fírmwáré úít té vóéréñ.

á. Dé Prójéctór káñ ñíét wórdéñ íñgéschákéld.
• Cóñtróléér óf hét ñétsñóér córréct óp dé Prójéctór éñ hét stópcóñtáct ís ááñgéslótéñ.
• Cóñtróléér óf hét stópcóñtáct fúñctíóñéért éñ dé séñsór vóór dé áfstáñdsbédíéñíñg váñ dé Prójéctór bráñdt.
• Drúk óp dé ááñ-/úítkñóp óp dé Prójéctór óm té cóñtróléréñ óf hét próbléém ñíét bíj dé áfstáñdsbédíéñíñg lígt. Áls dé Prójéctór wórdt íñgéschákéld, ráádpléég dáñ 'Dé áfstáñdsbédíéñíñg wérkt ñíét'.

b. Dé áfstáñdsbédíéñíñg wérkt ñíét.
• Cóñtróléér óf dé áfstáñdsbédíéñíñgsséñsór váñ dé Prójéctór kñíppért wáññéér ú óp dé ááñ-/úítkñóp óp dé áfstáñdsbédíéñíñg drúkt.
‒ Wáññéér dé báttéríj váñ dé áfstáñdsbédíéñíñg gééñ ládíñg méér hééft, láádt ú dé báttéríj óp víá dé ÚSB-ópláádpóórt (C-týpé) óf drááít ú dé áfstáñdsbédíéñíñg óm dé zóññécél ááñ hét lícht blóót té stélléñ.
• Próbéér dé áfstáñdsbédíéñíñg réchtstrééks óp dé Prójéctór té ríchtéñ váñáf 1,5- 1,8 m áfstáñd.
• Zórg érvóór dát dé áfstáñdsbédíéñíñg mét dé Prójéctór ís gékóppéld.

Ópmérkíñgéñ
• Dít ís ééñ dígítáál áppáráát váñ klássé B.
• Zíé vóór íñfórmátíé óvér dé stróómvóórzíéñíñg éñ méér íñfórmátíé óvér hét éñérgíévérbrúík hét étíkét óp hét pródúct.
‒ Dé lábélclássífícátíé víñdt ú óp hét vlák ááñ dé óñdérzíjdé váñ dé Prójéctór.
• Dé áfbééldíñgéñ éñ íllústrátíés íñ dézé Ééñvóúdígé gébrúíkérsááñwíjzíñg díéñéñ állééñ tér référéñtíé éñ kúññéñ áfwíjkéñ váñ hét dáádwérkélíjké úítérlíjk váñ hét pródúct. Hét óñtwérp éñ dé spécífícátíés váñ hét pródúct kúññéñ zóñdér vóóráfgááñdé kéññísgévíñg wórdéñ géwíjzígd.
Gá ñáár és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/súppórt vóór méér íñfórmátíé óvér éxtérñé vóédíñgsádáptérs éñ áfstáñdsbédíéñíñgéñ íñ mét bétrékkíñg tót dé ÉÚ Écódésígñ- díréctívé / ÉrP-régúlátíóñ.
Íñ dé vólgéñdé géválléñ kúññéñ ádmíñístrátíékóstéñ íñ rékéñíñg wórdéñ gébrácht:
(á) Áls óp úw vérzóék ééñ móñtéúr wórdt géstúúrd, máár hét pródúct ñíét déféct ís (wáññéér ú hébt ñágélátéñ dé gébrúíksááñwíjzíñg té lézéñ).
(b) Áls ú hét tóéstél ñáár hét Sámsúñg Sérvícécéñtér bréñgt, máár hét pródúct ñíét déféct blíjkt (bíjv. wáññéér ú hébt ñágélátéñ dé gébrúíksááñwíjzíñg té lézéñ).
Vóórdát dé móñtéúr ú bézóékt, kríjgt ú íñfórmátíé óvér dé ádmíñístrátíékóstéñ.

Ñá répárátíé dóór ééñ ñíét-géáútóríséérdé sérvícépróvídér, zélfrépárátíé óf ñíét- próféssíóñélé répárátíé váñ hét pródúct, ís Sámsúñg ñíét ááñsprákélíjk vóór éñígé schádé ááñ hét pródúct, létsél óf éñíg áñdér pródúctvéílíghéídspróbléém
véróórzáákt dóór ééñ pógíñg óm hét pródúct té répáréréñ. Schádé ááñ hét pródúct díé ís véróórzáákt dóór ééñ pógíñg hét pródúct té répáréréñ dóór íémáñd áñdérs dáñ ééñ dóór Sámsúñg gécértífícéérdé sérvícépróvídér, wórdt ñíét gédékt dóór dé gáráñtíé.

Hét vérlágéñ váñ hét éñérgíévérbrúík
Áls ú dé Prójéctór úítzét, gáát dézé ñáár dé Stáñd-býmódús. Íñ dé stáñdbý-stáñd blíjft dé tv ééñ kléíñé hóévéélhéíd stróóm vérbrúíkéñ. Ú kúñt hét stróómvérbrúík vérmíñdéréñ dóór hét ñétsñóér lós té kóppéléñ áls ú váñ pláñ béñt dé Prójéctór gédúréñdé láñgé tíjd ñíét té gébrúíkéñ.]

[Hét p~íctó~grám~ dát h~ét áp~párá~át áá~ñgéé~ft, má~g ñíé~t mét~ hét h~úísv~úíl w~órdé~ñ wég~gégó~óíd]

[Córr~écté~ vérw~íjdé~ríñg~ váñ d~ít pr~ódúc~t (élé~ktrí~sché~ & élék~tróñ~ísch~é áfv~áláp~párá~túúr~)
(Váñ t~óépá~ssíñ~g íñ l~áñdé~ñ wáá~r áfv~ál gé~sché~ídéñ~ wórd~t íñg~ézám~éld)]

[Dít mérktékéñ óp hét pródúct, dé áccéssóírés óf hét íñfórmátíémátéríáál dúídt éróp dát hét pródúct éñ zíjñ éléktróñísché áccéssóírés (bv. ládér, héádsét, ÚSB-kábél) ñíét mét áñdér húíshóúdélíjk áfvál vérwíjdérd mógéñ wórdéñ ááñ hét éíñdé váñ húñ
gébrúíksdúúr. Óm mógélíjké schádé ááñ hét mílíéú óf dé méñsélíjké gézóñdhéíd dóór óñgécóñtróléérdé áfválvérwíjdéríñg té vóórkóméñ, móét ú dézé ártíkéléñ váñ áñdéré sóórtéñ áfvál schéídéñ éñ óp ééñ véráñtwóórdé máñíér récýcléñ, zódát hét dúúrzámé hérgébrúík váñ mátéríáálbróññéñ wórdt bévórdérd.
Húíshóúdélíjké gébrúíkérs móétéñ cóñtáct ópñéméñ mét dé wíñkél wáár zé dít pródúct hébbéñ gékócht óf mét dé gémééñté wáár zé wóñéñ óm té vérñéméñ wáár éñ hóé zé dézé ártíkéléñ mílíéúvríéñdélíjk kúññéñ látéñ récýcléñ.
Zákélíjké gébrúíkérs móétéñ cóñtáct ópñéméñ mét húñ lévéráñcíér éñ dé álgéméñé vóórwáárdéñ váñ dé kóópóvérééñkómst ñálézéñ. Dít pródúct éñ zíjñ éléktróñísché áccéssóírés mógéñ ñíét mét áñdér bédríjfsáfvál vóór vérwíjdéríñg wórdéñ géméñgd.

Dé báttéríj vérwíjdéréñ
• Áls ú dé báttéríj wílt vérwíjdéréñ, ñéémt ú cóñtáct óp mét ééñ góédgékéúrd sérvícécéñtér. Gá ñáár és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/glóbál/écódésígñ_éñérgý.
vóór íñstrúctíés vóór hét vérwíjdéréñ váñ dé báttéríj.
• Vóór úw éígéñ véílíghéíd móét ú ñíét próbéréñ dé báttéríj té vérwíjdéréñ. Áls dé báttéríj ñíét córréct wórdt vérwíjdérd, káñ dít schádé ááñ dé báttéríj éñ hét
áppáráát véróórzákéñ, pérsóóñlíjk létsél véróórzákéñ éñ/óf érvóór zórgéñ dát hét
áppáráát ñíét méér véílíg ís.

‒ Vóór íñgébóúwdé báttéríjéñ]

[Córr~écté~ béhá~ñdél~íñg v~áñ éé~ñ géb~rúík~té ác~cú úí~t dít~ pród~úct
(V~áñ tó~épás~síñg~ íñ lá~ñdéñ~ wáár~ áfvá~l gés~chéí~déñ w~órdt~ íñgé~zámé~ld)]

[Hét mérktékéñ óp dé áccú, háñdléídíñg óf vérpákkíñg gééft ááñ dát dé áccú íñ dít pródúct ñíét sáméñ mét áñdér húíshóúdélíjk áfvál mág wórdéñ wéggégóóíd. Dé chémísché sýmbóléñ Hg, Cd óf Pb gévéñ ááñ dát hét kwík-, cádmíúm- óf lóódgéhálté íñ dé áccú hógér ís dáñ dé référéñtíéñívéáús íñ dé Ríchtlíjñ 2006/66/ÉC.
Dé áccú íñ dít pródúct mág ñíét dóór dé gébrúíkér zélf wórdéñ vérváñgéñ. Ñéém cóñtáct óp mét úw sérvícépróvídér vóór íñfórmátíé óvér vérváñgíñg. Vérwíjdér dé áccú ñíét éñ góóí dézé ñíét íñ hét vúúr. Démóñtéér, plét óf dóórbóór dé áccú ñíét. Áls ú
hét pródúct wéggóóít, wórdéñ óp dé áfválíñzámélíñgslócátíé pásséñdé máátrégéléñ géñóméñ vóór hét récýcléñ éñ vérwérkéñ váñ hét pródúct, íñclúsíéf dé áccú.]

[Háñd~léíd~íñg í~ñzák~é vóó~rsch~ríft~éñ]

[Récý~clíñ~gíñf~órmá~tíé (t~érúg~ñámé~ááñb~ód)]
[
Ñéém vóór íñfórmátíé óvér récýclíñg vóór óñs pródúct éñ óñzé vérpákkíñg cóñtáct óp mét hét bédríjf íñ dé régíó wáár ú wóóñt.
Áls ú íñ ééñ áñdér láñd wóóñt, ñéém dáñ cóñtáct óp mét ééñ díchtstbíjzíjñdé lókálé Sámsúñg-déálér vóór íñfórmátíé óvér récýclíñg vóór dé pródúctéñ díé óp ééñ mílíéúvríéñdélíjké máñíér móétéñ wórdéñ béháñdéld.
Dé íñfórmátíé óvér régíóñálé térúgñáméprógrámmá's víñdt ú óp dé wébsíté váñ Sámsúñg: http://és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/récýclíñg_cómplíáñcé

Dé Éúrópésé cóñsúméñt káñ híéróñdér térúgñámé-íñfórmátíé víñdéñ: https://és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/úk/sústáíñábílítý/éñvíróñméñt/éñvíróñméñt-dátá/
Gá vóór íñfórmátíé óvér dé mílíéúvérplíchtíñgéñ váñ Sámsúñg éñ dé pródúctspécífíéké wéttélíjké régélgévíñg, bíjvóórbééld RÉÁCH, WÉÉÉ éñ mét bétrékkíñg tót báttéríjéñ, ñáár: https://és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/úk/sústáíñábílítý/éñvíróñméñt/éñvíróñméñt-dátá/ (Ítálíë: https://és-ús-284fcd07851162dád.gétsmártlíñg.cóm/ít/sústáíñábílítý/éñvíróñméñt/éñvíróñméñt-dátá/)]

[Ícóñ~ íñdí~cátí~ñg dé~vícé~ shóú~ld ñó~t bé d~íspó~séd ó~f wít~h hóú~séhó~ld wá~sté]

[Gá vó~ór éé~ñ cór~réct~é vér~wíjd~éríñ~g váñ~ hét p~ródú~ct ñá~ár ht~tp://és~-ús-284fc~d07851162dád~.géts~márt~líñg~.cóm/w~ééé.p~df]

[Véré~ísté~ñ íñz~áké é~cóló~gísc~h óñt~wérp~ vóór~ éxté~rñé v~óédí~ñgéñ~: Íñfó~rmát~íévé~réís~téñ (á~lléé~ñ mód~él mé~t ádá~ptér~)
és-ús~-284fcd07851162d~ád.gé~tsmá~rtlí~ñg.có~m/gló~bál/é~códé~sígñ~_cóm~póñé~ñt]

[Dé st~ékké~r íñ h~ét st~ópcó~ñtác~t sté~kéñ (á~lléé~ñ VK)]
[
BÉLÁÑGRÍJKÉ MÉDÉDÉLÍÑG
Dé vóédíñgskábél váñ dézé áppárátúúr wórdt gélévérd mét ééñ gégótéñ stékkér mét ééñ zékéríñg. Dé stérkté váñ dé zékéríñg stáát ááñgégévéñ óp dé péñzíjdé váñ dé stékkér. Áls dé zékéríñg vérváñgéñ móét wórdéñ, móét ééñ éxémpláár mét dézélfdé stérkté wórdéñ gébrúíkt dát ís góédgékéúrd vólgéñs ñórm BSÍ1362.
Gébrúík dé stékkér ñóóít zóñdér hét zékéríñgkápjé, íñdíéñ dít áfñéémbáár ís. Áls ééñ vérváñgéñd zékéríñgkápjé ñódíg ís, móét dít dézélfdé kléúr hébbéñ áls dé péñzíjdé váñ dé stékkér. Vérváñgíñgskápjés zíjñ vérkríjgbáár bíj úw déálér.
Áls dé gémóñtéérdé stékkér ñíét géschíkt ís vóór dé stópcóñtáctéñ íñ úw húís óf áls dé kábél ñíét láñg géñóég ís óm ééñ stópcóñtáct té béréíkéñ, móét ú ééñ géschíkté véílíghéídsgóédgékéúrdé vérléñgkábél ááñscháfféñ óf úw déálér óm húlp vrágéñ. Áls ér échtér gééñ áñdér áltérñátíéf ís dáñ dé stékkér áf té sñíjdéñ, vérwíjdér dáñ dé zékéríñg éñ góóí dé stékkér véílíg wég.
Slúít dé stékkér ÑÍÉT ááñ óp ééñ stópcóñtáct, ómdát ér géváár vóór schókkéñ béstáát dóór dé blóté fléxíbélé kábél.

BÉLÁÑGRÍJK
Dé drádéñ íñ dé vóédíñgskábél zíjñ gékléúrd vólgéñs dé vólgéñdé códé:
BLÁÚW - ÑÚL BRÚÍÑ - FÁSÉ
Ááñgézíéñ dézé kléúréñ mógélíjk ñíét óvérééñkóméñ mét dé gékléúrdé márkéríñgéñ díé dé ááñslúítíñgéñ íñ úw stékkér ídéñtífícéréñ, gáát ú áls vólgt té wérk:
Dé dráád mét dé kléúr BLÁÚW móét wórdéñ ááñgéslótéñ óp dé klém gémárkéérd mét dé léttér Ñ óf mét dé kléúr BLÁÚW óf ZWÁRT. Dé dráád mét dé kléúr BRÚÍÑ móét wórdéñ ááñgéslótéñ óp dé klém gémárkéérd mét dé léttér L óf mét dé kléúr BRÚÍÑ óf RÓÓD.]

[WÁÁR~SCHÚ~WÍÑG~: SLÚÍ~T GÉÉ~Ñ DRÁ~ÁD ÁÁ~Ñ ÓP D~É ÁÁR~DKLÉ~M, DÍÉ~ ÍS GÉ~MÁRK~ÉÉRD~ MÉT D~É LÉT~TÉR É~ ÓF MÉ~T HÉT~ ÁÁRD~ÍÑGS~SÝMB~ÓÓL, Ó~F DÍÉ~ GRÓÉ~Ñ ÓF G~RÓÉÑ~ ÉÑ GÉ~ÉL ÍS~ GÉKL~ÉÚRD~.]

[Fábr~íkáñ~t : Sám~súñg~ Éléc~tróñ~ícs P~Ó Bóx~ 12987, Dúbl~íñ. ÍÉ~]

[Ñéém~ cóñt~áct ó~p]

[Cóñt~áct]

[Víñd~ áñtw~óórd~ óp jé~ vráá~g óf k~óm íñ~ cóñt~áct m~ét óñ~zé kl~áñté~ñsér~vícé~]

[Méér~ íñfó~rmát~íé]

[Répá~rátí~ésér~vícé~s]

[Békí~jk éé~ñ óvé~rzíc~ht vá~ñ óñz~é rép~árát~íésé~rvíc~és]

[Méér~ íñfó~rmát~íé]

Comunidad Samsung

[Stél~ jé vr~áág á~áñ dé~ cómm~úñít~ý éñ p~ráát~ méé m~ét áñ~déré~ Mémb~érs]

[Méér~ íñfó~rmát~íé]

[Békí~jk mé~ér]