Explorar

[Žúpáñ~íjsk~á bášt~á ú Ñú~éñéñ~ú ú pr~óléćé~ (1884)][
Víñséñt váñ Góg, Hóláñdíjá
Póslédñjí pút víđéñá: Hóláñdíjá

Váñ Góg ñáslíkáó jé óvú slíkú ú péríódú dók jé žívéó sá svójím ródítéljímá. Óñá príkázújé báštú kójá sé ñálázílá ízá žúpáñíjské kúćé ñjégóvóg ócá ú kójój sú žívélí tókóm mártá 1884. gódíñé. Ñá ósñóvú stílá í kólórítá móžé sé ñáslútítí dá óvá slíká prípádá ñjégóvím ráñím rádóvímá. Ú dáljíñí sé vídí stárá crkvá, ñápréd jé žéñá ú crñóm kójá sé údáljává í ú hódú ókréćé glávú, glédájúćí úñázád prémá kúćí. Dók žúpáñíjská kúćá í báštá jóš úvék póstójé ú Ñúéñéñú ú Hóláñdíjí, slíká jé ñéstálá. Rázbójñíčká kráđá désílá sé 30. mártá 2020. gódíñé, ñá Váñ Gógóv 167. róđéñdáñ. Óvá slíká jóš úvék ñíjé próñáđéñá, álí óstájé ñádá dá ćé sé í óñá, pópút mñógíh, jédñóg dáñá ípák vrátítí.]

[Pórt~rét d~óktó~rá Gá~šéá (1884)][
Víñséñt váñ Góg, Hóláñdíjá
Póslédñjí pút víđéñá SÁD

Pórtrét dóktórá Gášéá jé jédáñ ód Váñ Gógóvíh ñájslávñíjíh rádóvá. Ñákóñ ñérvñóg slómá í ódsécáñjá délá svóg úvá, Váñ Góg sé pósvétíó léčéñjú ú stácíóñárú ú kómé jé rádíó dóktór Gášé. Ú póčétkú ñíjé bíó ñáróčító blízák sá Gášéóm. Méđútím, kásñíjé sé ñjégóvó míšljéñjé próméñíló: „Dóktórá Gášéá smátrám právím príjátéljém... tólíkó líčímó jédáñ ñá drúgóg, fízíčkí, álí í méñtálñó.“ Pósmátráñjém pórtrétá móžé sé ñáslútítí tá blágá slíčñóst sá úmétñíkóm.

Jápáñskí bízñísméñ Rjóéí Sáító jé 15. májá 1990. gódíñé kúpíó óvú slíkú zá 82,5 mílíóñá dólárá, á kásñíjé ízjávíó dá ñákóñ smrtí žélí dá gá krémírájú zájédñó sá ñjóm. Vérújé sé dá sé óvá slíká sádá ñálází ú prívátñój švájcárskój kólékcíjí, íákó óváj dóbrí dóktór ñíjé víđéñ jóš ód 1990. gódíñé.]

[Slík~ár ñá~ pútú~ zá pó~sáó][
Víñséñt váñ Góg, Hóláñdíjá
Póslédñjí pút víđéñá: Ñémáčká

Óvó úljé ñá plátñú íz 1888. gódíñé vrló véróvátñó prédstávljá áútópórtrét úmétñíká íz vréméñá próvédéñóg ú Árlú. Ñá ñjémú sé móžé úóčítí čítáv skúp téhñíká pó kójímá jé Víñséñt váñ Góg ñájpózñátíjí: gústí í téškí slójéví bójá, ñáñósí tólíkó débélí dá ízglédájú pópút skúlptúré. Zá ñjú sé míslíló dá jú jé slúčájñó úñíštílá zálútálá sávézñíčká bómbá tókóm Drúgóg svétskóg rátá, ú vrémé dók jé bílá sméštéñá ú múzéjú „Kájzér-Frídríh” ú Mágdébúrgú ú Ñémáčkój.

Váñ Góg jé čéstó bíó métá; 1991. gódíñé čák 20 ñjégóvíh délá jé úkrádéñó íz múzéjá „Váñ Góg” ú Ámstérdámú, á ñjíhóvá úkúpñá prócéñjéñá vrédñóst ízñósílá jé ñégdé ókó 500 mílíóñá dólárá. Íz ístóg múzéjá 2002. gódíñé úzétó jé ñékólíkó Váñ Gógóvíh slíká, álí sú próñáđéñé ú kúćí máfíjáškóg bósá ú ókólíñí Ñápúljá 2016. gódíñé.]

[Bélá~ pátk~á][
Žáñ Bátíst Údrí, Fráñcúská
Póslédñjí pút víđéñá: Vélíká Brítáñíjá.

Údrí jé bíó pózñát káó dvórskí slíkár Lújá XV. Íákó jé úglávñóm stváráó pórtrété, ñjégóvá pásíjá jé bíló slíkáñjé mrtvé príródé sá vóćém í žívótíñjámá. Prócéñjéñé vrédñóstí ód 8 mílíóñá dólárá, óvá mrtvá príródá íz 18. véká úkrádéñá jé íz kólékcíjé márkízá Kólmóñdélíjá ñá ímáñjú Hótóñ Hól ú Éñgléskój 1992. gódíñé.

Ñékí ístrážítéljí sú úbéđéñí dá jé dóspélá ú rúké rómské báñdé kójá sé krétálá tóm óblášćú. Krímíñálcí póñékád krádú ú ñádí dá ćé ñáíćí ñá kólékcíóñárá úmétñíčkíh délá, óñákó kákó sé móžé vídétí ñá fílmú. Álí, úméstó dá vísí ñá zídú dñévñé sóbé rázbójñíká, bívší pólícíjskí slúžbéñík rékáó jé dá jé slíká sákrívéñá ú pótkróvljú zábáčéñé, pólúsrúšéñé kúćé ú móčvárñój óblástí Ñjúkáslá. Jóš úvék čéká dá búdé próñáđéñá.]

[Pógl~éd ñá~ Óvér~-súr-ó~áz] [
Pól Sézáñ, Fráñcúská
Póslédñjí pút víđéñá: Vélíká Brítáñíjá

Sézáñ, jédáñ ód révólúcíóñárá ú ístóríjí úmétñóstí, úvéó jé úzbúdljív stíl kójí sé rázlíkóváó ód svégá dó tádá víđéñóg í póstáó jé íñspírácíjá ñjégóvím slédbéñícímá. Ñjégóvá véštíñá pósébñó sé óglédálá ú príkázíváñjú ískrívljéñé pérspéktívé kójóm sé úñósí véćá drámátíčñóst, káó štó sé í ñá óvóm péjzážñóm príkázú grúpé séóskíh kúćá tó móžé vídétí.

Lópóví, véróvátñó íñspírísáñí ñjégóvóm véštíñóm méñjáñjá pérspéktívé, ískórístílí sú búkú ñóvógódíšñjé ñóćí 1999. gódíñé í úkrálí slíkú káó pó fílmskóm scéñáríjú. Sámá kráđá úkljúčíválá jé péñjáñjé pó spóljášñjím zídíñámá zgrádé, rázbíjáñjé prózórá, spúštáñjé ñíz úžé í dímñú bómbú. Úz pómóć óbíčñóg véñtílátórá dím sú úsméráválí ká CCTV kámérámá í ñá táj ñáčíñ íh óñéspósóbílí. Álárm sé óglásíó, álí jé dím záváráó óbézbéđéñjé kójé jé pómíslíló dá sé rádí ó póžárú, zbóg čégá sú, úméstó dá íñtérvéñíšú, pózválí vátrógáscé, dájúćí tákó lópóvímá dóvóljñó vréméñá zá bég.]

[Strá~šñí sú~d (1808)][
Vílíjám Bléjk, Vélíká Brítáñíjá
Póslédñjí pút víđéñá: Vélíká Brítáñíjá

Ízúzétáñ í víšéstrúkó táléñtóváñ místíčár brítáñské úmétñóstí, Vílíjám Bléjk bíó jé bríljáñtáñ slíkár, ízdáváč, álí í jóš púñó tógá, á ñjégóvá póézíjá sé í dáñás čítá ú škólámá šíróm svétá („Tígár”).

Íñspírísáñá Míkéláñđélóvóm fréskóm „Strášñí súd” íz Síkstíñské kápélé, óvá ógrómñá Bléjkóvá ízgúbljéñá slíká príkázújé váskrsáváñjé mrtvíh í ódlázák ú ráj ílí pákáó. Tvrdíó jé dá jé célóg svóg žívótá ímá „vízíjé”, á mñógé ñjégóvé slíké í pésmé sú úprávó ñjíhóvá máñíféstácíjá. Ñá óvój vérzíjí ízgúbljéñóg Strášñóg súdá ñáslíkáñóg 1808. gódíñé fígúré símbólízújú ídéjé í véróvátñó sú bílé žívópísñó óbójéñé. Pláñíráñá jé dá prédstávljá ñájvážñíjé déló ñjégóvé ízlóžbé 1810. gódíñé, méđútím ízlóžbé jé ótkázáñá, á óvá slíká, zájédñó sá mñógím drúgím rádóvímá íz té póstávké, bílá jé ízgúbljéñá.]

[Létó~ (ókó 1644)][
Dávíd Téñíјérs Мláđí, Hóláñdíjá
Póslédñjí pút víđéñá: Pórtúgál

Álégóríjá ú úmétñóstí pódrázúmévá kóríšćéñjé fígúrá ílí símbólá kójímá sé ózñáčává kóñcépt. Ú próúčáváñjú símbólá ú úmétñóstí ílí íkóñógráfíjí, slíké prédstávljájú vízúélñé zágóñétké. Prékó ñjíh úmétñík žélí dá mí, káó pósmátráčí, sámí áktívñó ósétímó úmétñíčkó déló í pókúšámó dá dókúčímó ñjégóvó zñáčéñjé.

„Létó” jé jédñá ód slíká íz séríjé Álégóríjá čétírí gódíšñjá dóbá hóláñdskóg úmétñíká Dávídá Téñíjérsá Mláđég. Íákó ñájpózñátíjí pó slíkáñjú ñéprístójñíh scéñá íz káfáñá, óváj álégóríjskí ñíz ódíšé trézvéñóšćú. Vídímó žétéócé kójí vrédñó rádé pó vrélóm dáñú, jédñú célíñú stvóréñú s ñáméróm dá ásócírá ñá létó. Téñíjérs jé ñáslíkáó ñékólíkó vérzíjá óvé séríjé slíká; ñážálóst, jédñá vérzíjá „Létá” jé úkrádéñá íz Ñácíóñálñóg múzéjá áñtíčké úmétñóstí ú Pórtúgálíjí 1974. gódíñé, á pótrágá zá ñjóm jóš úvék trájé.]

[Móst~ Čéríñ~g kró~s (1899-1904)][
Klód Móñé, Fráñcúská
Póslédñjí pút víđéñá: Vélíká Brítáñíjá., Rúmúñíjá, Hóláñdíjá

Móñé jé ñáslíkáó čák 37 vérzíjá móstá Čéríñg krós í ñájmáñjé 40 vérzíjá móstá Vátérló. Bíó jé fáscíñíráñ útícájém kójú svétlóst ímá ñá prédmété kójé slíká. Í vráćáó bí ím sé ízñóvá, óslíkávájúćí íh ú rázlíčítím gódíšñjím dóbímá, á svákí pút sá blágóm, súptílñóm rázlíkóm. Vérzíjé kójé sé prívúklé pážñjú sú dvé slíké úkrádéñé ú óktóbrú 2012. gódíñé íz rótérdámské Kúñstál gáléríjé. Májká jédñóg ósúmñjíčéñóg ízjávílá jé dá jé slíkú „Móst Vátérló”, kójá sé ñálázílá méđú úkrádéñím slíkámá, spálílá ú svójój rérñí ú kúćí ú Rúmúñíjí. Tó jé bíó ñjéñ óčájñíčkí pókúšáj dá úñíští dókázé prótív síñá. Pólícíjá jésté próñášlá trágóvé pígméñátá ú ñjéñój rérñí, álí ñé ú mérí kójá bí pótvrdílá ñjéñé tvrdñjé.]

[Móst~ Váté~rló (1899-1904)][
Klód Móñé, Fráñcúská
Póslédñjí pút víđéñá: Vélíká Brítáñíjá., Rúmúñíjá, Hóláñdíjá

Móñé jé ñáslíkáó čák 37 vérzíjá móstá Čéríñg krós í ñájmáñjé 40 vérzíjá móstá Vátérló. Bíó jé fáscíñíráñ útícájém kójú svétlóst ímá ñá prédmété kójé slíká. Í vráćáó bí ím sé ízñóvá, óslíkávájúćí íh ú rázlíčítím gódíšñjím dóbímá, á svákí pút sá blágóm, súptílñóm rázlíkóm. Vérzíjé kójé sé prívúklé pážñjú sú dvé slíké úkrádéñé ú óktóbrú 2012. gódíñé íz rótérdámské Kúñstál gáléríjé. Májká jédñóg ósúmñjíčéñóg ízjávílá jé dá jé slíkú „Móst Vátérló”, kójá sé ñálázílá méđú úkrádéñím slíkámá, spálílá ú svójój rérñí ú kúćí ú Rúmúñíjí. Tó jé bíó ñjéñ óčájñíčkí pókúšáj dá úñíští dókázé prótív síñá. Pólícíjá jésté próñášlá trágóvé pígméñátá ú ñjéñój rérñí, álí ñé ú mérí kójá bí pótvrdílá ñjéñé tvrdñjé.]

[Péjz~áž(1917)][
Jóžéf Lámpért Ñéméš, Máđárská
Póslédñjí pút víđéñá: Máđárská

Óváj vélíčáñstvéñ péjzáž máđárskóg slíkárá Jóžéfá Lámpértá Ñéméšá číñíó jé jédñú ód dvé slíké ú prívátñóm vlásñíštvú, á ñéstáó jé íz skládíštá MÓDÉM céñtrá Módérñé í sávréméñé úmétñóstí ú Débrécíñú ú Máđárskój. Sklóñí smó dá pljáčké úmétñíčkíh délá dóžívljávámó ñá ósñóvú ódglédáñíh fílmóvá, á póstójí mñógó prímérá kójí bí ódgóvárálí óvóm prílíčñó rómáñtíčñóm útískú. Úz pódáták dá póstójí ñá désétíñé híljádá príjávljéñíh pljáčkí sváké gódíñé (ñé ráčúñájúćí óñé ñépríjávljéñé), dólázímó dó zákljúčká dá sú árhíví í skládíštá pópúlárñé mété, jér mógú próćí í mésécí pré ñégó štó bíló kó ñéštó í prímétí.

Méđútím, dá bí cíljáñó déló bíló úkrádéñó íz skládíštá, pótrébñó jé zñátí dá sé óñó ñálází báš ñá tóm méstú. Slúčájéví kráđé pópút óvé úkázújú dá sú lópóví úñápréd í táčñó zñálí štá trážé. Íákó sé smátrá dá jé ñárúčéñá kráđá rétká pójává, ú óvákvím slúčájévímá stvár jé ípák máló súmñjívá.]

[Mító~lóšká~ scéñ~á sá m~ládí~m Báh~úsóm~][
Jákób Jórdáñs, Bélgíjá
(Fótógráfská árhívá Múzéjá úmétñóstí, Lóđ)
Póslédñjí pút víđéñá: Póljská

Óvó rémék-déló vélíkóg hóláñdskóg májstórá stáré škólé Jákóbá Jórdáñsá jédñó jé méđú híljádámá délá úkrádéñíh íz Póljské tókóm Drúgóg svétskóg rátá. Ú svím áspéktímá ñjégóvíh délá móžé sé vídétí ógrómáñ útícáj Rúbéñsá, čítávú géñérácíjú stáríjég í tákóđé íz Áñtvérpá. Ú óvóm délú, Báhús, áñtíčkí bóg végétácíjé, víñá í plódñóstí, príkázáñ jé káó máló dété ókrúžéñó méñádámá (žéñské ñímfé) í sátírímá (pólá čóvék, pólá járác).

Čítávé kólékcíjé ñéóbíčñó bógátóg kúltúrñóg ñásléđá Póljské kóñfískóválé sú rúská Crvéñá ármíjá í ñácístíčká jédíñícá zá kráđú úmétñíčkíh délá í árhívá, ÉRR. Íákó jé dóstá ñjíh vráćéñó, véćíñá délá sé ípák smátrá ñéstálím, á jédñó ód ñjíh jé í óvó Jórdáñsóvó. Úzétó jé íz Múzéjá ístóríjé í úmétñóstí „J. K. Bártósévíc” ú Lóđú, á gdé sé sádá ñálází í dáljé jé místéríjá.]

[Klóí~ í Émá~][
Bárbórá Kíslíkóvá, Répúblíká Čéšká
Póslédñjí pút víđéñá: Ñórvéšká

Úbrzó ñákóñ préséljéñjá ú Ósló, Bárbórí Kíslíkóvój sú úkrálí dvé ñájvážñíjé slíké. Ñjéñá délá póstálá sú pózñátá šíróm svétá ték ñákóñ prémíjéré ñjéñóg dókúméñtárcá „Slíkár í lópóv” ñá fílmskóm féstíválú Sáñdéñs 2020. gódíñé. Rádí sé ó ístíñítój príčí ó tómé kákó sé ñéóčékíváñó spríjátéljílá sá mládíćém kójí jój jé úkráó slíké.

Ñjéñá prévélíká, fótóréálístíčñá délá ímálá sú ógráñíčéñú públíkú váñ Ñórvéšké – své dó ízláská óvóg fílmá – ódáklé sé móžé zákljúčítí dá jé mótív óvé kráđé véróvátñíjé bílá strást, á ñé kórístóljúbljé. Véćíñá lópóvá ñé zñá ñíštá ó úmétñóstí kójú prísvájá, véć jé smátrájú sámó préñósívóm, vrló vrédñóm róbóm. Óváj slúčáj jé ñéóbíčáñ í pó tómé štó sú úhápšéñí lópóví tvrdílí dá sé ñé séćájú ñíčégá, pá ñí tógá štá sú úrádílí sá slíkámá, zbóg tógá štó sú bílí „óñéspósóbljéñí“.]