[Míss~íñg M~ásté~rpíé~cés]
[L’éxp~ósít~íóñ d~’árt l~á plú~s réc~hérc~héé áú~ móñd~é prés~éñtéé~ súr T~hé Fr~ámé]
[Pérdúé dáñs lés méáñdrés dé l’hístóíré ét báígñéé dé sécréts, úñé gáléríé d’árt ést cáchéé áú résté dú móñdé. Ét sí vóús póúvíéz révóír cés œúvrés d’árt díspárúés ¿ L’éxpósítíóñ Míssíñg Mástérpíécés rássémblé póúr lá prémíèré fóís cértáíñés dés plús célèbrés œúvrés d’árt díspárúés. Úñé cólléctíóñ úñíqúé éxpóséé súr Thé Frámé.
Íl s’ágít là dé lá prémíèré cólléctíóñ ñúméríqúé d’árt ráré ét précíéúx áú móñdé, ávéc tóús lés mýstèrés qúí l’éñtóúréñt. Éñ párcóúráñt cés œúvrés d’árt éxcéptíóññéllés, rétróúvéz dérríèré chácúñé d’éñtré éllés l’ésprít brílláñt qúí l’á cóñçúé ét lés hístóírés qúí ý sóñt líéés, áússí óbscúrés qúé pássíóññáñtés.
Ñóús mérítóñs tóús dé décóúvrír cés œúvrés d’árt pérdúés cómmé lés gráñds máîtrés l’óñt vóúlú. Áújóúrd’húí, prófítéz d’úñé óccásíóñ úñíqúé dé lés ádmírér súr úñ écráñ QLÉD à lá póíñté dé lá téchñólógíé, éñ últrá háúté défíñítíóñ.]
[Dés c~héfs~-d’œúvr~é qúí~ rést~éñt ú~ñ mýs~tèré]
[« Ímág~íñéz~ úñ mú~séé d'~árt d~íspá~rú.
Íl~ ráss~émbl~éráí~t plú~s dé c~héfs~ d'œvr~é qúé~ tóús~ lés m~úséés~ dú mó~ñdé c~ómbí~ñés »
- Dr~ Ñóáh~ Chár~ñéý, p~rófé~ssíó~ñ d’Hí~stóí~ré dé~ l’árt~ ét sp~écíál~ísté~ éñ Cr~ímíñ~álít~é Ártí~stíq~úé]
[Éñ qúóí úñé œúvré d’árt séráít-éllé sí précíéúsé póúr qú’éllé sóít vóléé à 13 réprísés áú cóúrs dé sés 600 áñs d’éxístéñcé ¿ Théóríés, rúméúrs, hístóírés émpórtéés dáñs lá tómbé, cádéáúx ófférts pár lés chéfs dé lá máfíá, ñóúrrítúré póúr lés cóchóñs, lé Dr Ñóáh Chárñéý, éxpért íñtérñátíóñál éñ Crímíñálíté Ártístíqúé, ñóús écláíré súr cés mýstèrés párfóís plús gráñds qúé l’œúvré d’árt éllé-mêmé.]
[Éxám~íñér~ l’árt~ ñóñ v~ísíb~lé pá~r lé p~úblí~c
Éñ q~úálí~té 4K st~úpéfí~áñté~ súr ú~ñ écrá~ñ QLÉ~D.
Décó~úvré~z plú~s]
[Éxpó~sítí~óñ dé~
chéf~s d'œv~ré dí~spár~ús]
[Fáít~és có~ññáí~ssáñ~cé áv~éc lé~s œúvr~és d’á~rt dé~ ñótr~é cól~léct~íóñ ñ~úmérí~qúé]
[Lé já~rdíñ~ dú pr~ésbý~tèré d~é Ñúé~ñéñ á~ú prí~ñtém~ps (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Páýs-Bás
Váñ Gógh á péíñt cétté vúé dú járdíñ árríèré dú présbýtèré dé sóñ pèré éñ márs 1884, álórs qú’íl víváít éñcóré ávéc sés páréñts. Lé stýlé ét lés cóúléúrs súggèréñt qú’íl s’ágít là dé l’úñé dé sés prémíèrés œúvrés. Ávéc lá víéíllé églísé áú lóíñ, úñé fémmé vêtúé dé ñóír s’élóígñé ét sé rétóúrñé póúr régárdér vérs lá máísóñ. Lé présbýtèré ét lé járdíñ éxístéñt tóújóúrs à Ñúéñéñ, áúx Páýs-Bás, máís lá péíñtúré á díspárú. Súíté à úñé éffráctíóñ, lé 30 márs 2020, lé tábléáú á été déróbé lé jóúr mêmé dú 167é áññívérsáíré dé Váñ Gógh. Íl ñ’á pás éñcóré été rétróúvé máís óñ éspèré vívéméñt úñ déñóúéméñt héúréúx.]
[Pórt~ráít~ dú Dr~ Gách~ét (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : ÚSÁ
Lé Pórtráít dú Dr Gáchét ést l’úñé dés œúvrés lés plús célèbrés dé Váñ Gógh. Áprès úñé dépréssíóñ ét úñ gésté málhéúréúx qúí lúí á cóúpé úñé pártíé dé l’óréíllé, Váñ Gógh ést ádmís dáñs l’ásílé dé sáñté óù tráváílláít lé Dr Gáchét. Áú débút, lé péíñtré ñ’étáít pás líé à Gáchét, máís íl á éñsúíté cháñgé d’ávís : « J’áí tróúvé úñ vérítáblé ámí éñ lá pérsóññé dú Dr Gáchét… ñóús ñóús réssémblóñs táñt phýsíqúéméñt ét méñtáléméñt. » Óñ péút éñ éffét vóír dáñs lé pórtráít úñé cértáíñé réssémbláñcé ávéc l’ártísté.
Lé 15 máí 1990, l’hómmé d’áffáírés jápóñáís Rýóéí Sáító l’á áchété póúr 82,5 míllíóñs dé dóllárs, sóúháítáñt êtré íñcíñéré ávéc lúí à sá mórt. Óñ péñsé máíñtéñáñt qú’íl á été révéñdú à úñé cólléctíóñ prívéé súíssé, máís lé bóñ médécíñ ñ’á pás été révú dépúís 1990.]
[Lé pé~íñtr~é éñ r~óúté~ vérs~ lé tr~áváí~l][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Állémágñé
Péút-êtré úñ áútópórtráít dú péíñtré lórsqú’íl étáít à Árlés, cétté péíñtúré à l’húílé dé 1888 dé Víñcéñt Váñ Gógh mét éñ váléúr lá téchñíqúé póúr láqúéllé íl ést lé plús cóññú : úñ úságé íñtéñsíf dé l’émpâtéméñt, dé gróssés táchés dé péíñtúré présqúé scúlptúrálés. Óñ péñsé qú’íl á été áccídéñtélléméñt détrúít pár úñé bómbé állíéé pérdúé péñdáñt lá Sécóñdé Gúérré móñdíálé, álórs qú’íl sé tróúváít áú Múséé Káísér-Fríédrích à Mágdébóúrg, éñ Állémágñé.
Váñ Gógh á été sóúvéñt prís póúr cíblé. Éñ 1991, 20 œúvrés óñt été vóléés áú múséé Váñ Gógh d’Ámstérdám. Váléúr tótálé éstíméé : éñvíróñ 500 míllíóñs dé dóllárs. Éñ 2002, déúx péíñtúrés dé Váñ Gógh óñt été súbtílíséés áú mêmé múséé, púís récúpéréés dáñs lá máísóñ d’úñ chéf dé lá máfíá ítálíéññé près dé Ñáplés éñ 2016.]
[Cáñá~rd bl~áñc][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí
Óúdrý étáít cóññú cómmé lé péíñtré dé lá cóúr dé Lóúís XV. Pródúísáñt príñcípáléméñt dés pórtráíts, íl sé cóñsácráít áússí à lá répréséñtátíóñ dé ñátúré mórté ávéc frúíts ét áñímáúx. Éstíméé à 8 míllíóñs dé dóllárs, cétté ñátúré mórté dú XÍXé síèclé á été vóléé dáñs lá cólléctíóñ dú márqúís dé Chólmóñdéléý à Hóúghtóñ Háll, Ñórfólk, Áñglétérré éñ 1992.
Cértáíñs éñqúêtéúrs péñséñt qú’íl ést pássé éñtré lés máíñs d’úñ gáñg dé gítáñs dé lá régíóñ. Lés crímíñéls vóléñt párfóís éñ súppósáñt qú’íls tróúvéróñt úñ cólléctíóññéúr d’árt crímíñél, cómmé óñ éñ vóít dáñs lés fílms. Máís plútôt qúé d’êtré áccróché áú múr dú sálóñ d’úñ « mécháñt », úñ áñcíéñ íñfórmátéúr dé lá pólícé á décláré qúé lé tábléáú étáít cáché dáñs lé gréñíér d’úñé máísóñ ísóléé ét délábréé, dáñs lés láñdés près dé Ñéwcástlé. Lé tábléáú ñ’á pás éñcóré été rétróúvé.]
[Vúé d~’Áúvé~rs-sú~r-Óís~é][
Páúl Cézáññé, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí
Cézáññé, l’úñ dés révólútíóññáírés dé l’hístóíré dé l’árt, á créé úñ stýlé hállúcíñáñt qúí dífféráít dé tóút cé qúé l’óñ vóýáít áváñt ét qúí á íñspíré tóús céúx qúí l’óñt súíví. Íl étáít pártícúlíèréméñt dóúé póúr plíér lá pérspéctívé áfíñ d’óbtéñír úñ éffét drámátíqúé, cómmé lé móñtré cétté étúdé dé páýságé d’úñ gróúpé dé máísóñs rúrálés.
Dés cámbríóléúrs, péút-êtré áttírés pár sá fáçóñ dé cóúrbér lés pérspéctívés, óñt prófíté dés féstívítés dú révéíllóñ dú Ñóúvél Áñ 1999 póúr vólér lé tábléáú. Úñé scèñé dígñé d’úñ fílm hóllýwóódíéñ ¡ Íls óñt grímpé súr dés écháfáúdágés ádjácéñts, brísé úñé lúcárñé, óñt fáít tómbér úñé échéllé dé córdé ét cáché léúr prógréssíóñ grâcé à úñé bómbé fúmígèñé. À l’íñtéríéúr, úñ véñtílátéúr pórtáblé á pérmís dé sóúfflér lá fúméé, óbstrúáñt lá vísíbílíté dés cámérás dé súrvéílláñcé. Lés álármés óñt sóññé, à cáúsé dé lá fúméé, lé pérsóññél dé sécúríté á crú qú’íl s’ágíssáít d’úñ íñcéñdíé. Íls óñt dóñc áppélé lés pómpíérs plútôt qúé d’íñtérvéñír, láíssáñt áúx vóléúrs lé témps dé s’écháppér.]
[Júgé~méñt~ dérñ~íér (1808)][
Wíllíám Bláké, Róýáúmé-Úñí
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí
Gráñd mýstíqúé dé l’árt brítáññíqúé áúx múltíplés táléñts, Wíllíám Bláké étáít úñ brílláñt péíñtré, édítéúr, ét plús éñcóré… sá póésíé ést éñcóré lúé pár lés écólíérs dú móñdé éñtíér (« Tígér, Tígér Búrñíñg Bríght »).
Íñspíré pár lá frésqúé dú « Júgéméñt dérñíér » dé Míchél-Áñgé dáñs lá Chápéllé Síxtíñé, l’éñórmé tábléáú pérdú dé Bláké móñtré lés mórts sé léváñt póúr êtré éñvóýés áú cíél óú éñ éñfér póúr l’étérñíté. Íl á áffírmé ávóír été sújét à dés « vísíóñs » tóúté sá víé, dóñt béáúcóúp dé sés péíñtúrés ét póèmés étáíéñt dés répréséñtátíóñs. Dáñs cétté vérsíóñ pérdúé dú Júgéméñt dérñíér péíñté éñ 1808, lés pérsóññágés sóñt lés sýmbólés d’ídéés, ét étáíéñt próbábléméñt péíñts ávéc dés cóúléúrs vívés. Prévúé cómmé lá píècé máîtréssé dé sá gráñdé éxpósítíóñ dé 1810, céllé-cí fút áññúléé ét cétté tóílé, áíñsí qúé dé ñómbréúsés áútrés œúvrés qúí déváíéñt êtré éxpóséés, fút pérdúé.]
[L’été (vé~rs 1644)][
Dávíd Téñíérs lé jéúñé, áúx Bélgíqúé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Pórtúgál
Éñ árt, l’állégóríé ést lá répréséñtátíóñ d’úñé fígúré óú d’úñ sýmbólé éñ rémplácéméñt d’úñ cóñcépt. L’étúdé dés sýmbólés dáñs l’árt, áppéléé ícóñógráphíé, tráíté lés ímágés cómmé dés éñígmés vísúéllés. L’ártísté désíré qúé vóús, lé spéctátéúr, vóús éñgágíéz dé máñíèré próáctívé dáñs l’œúvré d’árt ét qúé vóús éssáýíéz d’éñ déchíffrér lá sígñífícátíóñ.
« L’été » ést tíré d’úñé séríé d’állégóríés dés qúátré sáísóñs, qúátré tábléáúx dé l’ártísté ñéérláñdáís Dávíd Téñíérs lé Jéúñé. Plús cóññúé póúr sés scèñés dé débáúché dáñs lés távérñés, cétté séqúéñcé állégóríqúé péút êtré cóñsídéréé cómmé úñ dépárt sóbré. Óñ ý vóít dés tráváílléúrs récóltáñt lé blé pár úñé cháúdé jóúrñéé. Úñé ímágé cólléctívé qúí súggèré l’été. Téñíérs á péíñt plúsíéúrs vérsíóñs dé lá séríé ; máís úñé vérsíóñ dé « L’été » á été vóléé áú Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá áú Pórtúgál éñ 1974. L’éñqúêté póúr récúpérér lá tóílé ést tóújóúrs éñ cóúrs.]
[Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí ét Róúmáñíé, Páýs-Bás
Móñét á péíñt 37 vérsíóñs dú Cháríñg Cróss Brídgé (Póñt dé Cháríñg Cróss) ét áú móíñs 40 vérsíóñs dú Wátérlóó Brídgé (Póñt dé Wátérlóó). Íl étáít fáscíñé pár lés étúdés dé péíñtúré pérméttáñt dé révélér lá fáçóñ dóñt lá lúmíèré áffécté ét módífíé sés sújéts. Íl révíéñdrá súr lés líéúx à dé múltíplés réprísés, cáptúráñt dífféréñtés sáísóñs, chácúñé ávéc dés dífféréñcés súbtílés. Lés vérsíóñs dóñt ñóús párlóñs ící sóñt déúx dés péíñtúrés vóléés éñ óctóbré 2012 áú Kúñsthál dé Róttérdám. Lá mèré dé l’úñ dés vóléúrs cóñdámñés á áffírmé qúé lé « Wátérlóó Brídgé » fáísáít pártíé dés péíñtúrés vóléés qú’éllé áváít brûléés dáñs sóñ póêlé éñ Róúmáñíé. Úñé drámátíqúé téñtátívé dé fáíré díspáráîtré lés préúvés cóñtré sóñ fíls. Lá pólícé á tróúvé dés trácés dé pígméñt dáñs sóñ póêlé, máís pás ásséz póúr cóñfírmér sés áffírmátíóñs.]
[Wáté~rlóó~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí ét Róúmáñíé, Páýs-Bás
Móñét á péíñt 37 vérsíóñs dú Cháríñg Cróss Brídgé (Póñt dé Cháríñg Cróss) ét áú móíñs 40 vérsíóñs dú Wátérlóó Brídgé (Póñt dé Wátérlóó). Íl étáít fáscíñé pár lés étúdés dé péíñtúré pérméttáñt dé révélér lá fáçóñ dóñt lá lúmíèré áffécté ét módífíé sés sújéts. Íl révíéñdrá súr lés líéúx à dé múltíplés réprísés, cáptúráñt dífféréñtés sáísóñs, chácúñé ávéc dés dífféréñcés súbtílés. Lés vérsíóñs dóñt ñóús párlóñs ící sóñt déúx dés péíñtúrés vóléés éñ óctóbré 2012 áú Kúñsthál dé Róttérdám. Lá mèré dé l’úñ dés vóléúrs cóñdámñés á áffírmé qúé lé « Wátérlóó Brídgé » fáísáít pártíé dés péíñtúrés vóléés qú’éllé áváít brûléés dáñs sóñ póêlé éñ Róúmáñíé. Úñé drámátíqúé téñtátívé dé fáíré díspáráîtré lés préúvés cóñtré sóñ fíls. Lá pólícé á tróúvé dés trácés dé pígméñt dáñs sóñ póêlé, máís pás ásséz póúr cóñfírmér sés áffírmátíóñs.]
[Páýs~ágé (1917)][
Józséf Ñémés Lámpérth, Hóñgríé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Hóñgríé
Cétté mágñífíqúé péíñtúré dé páýságé dé l’ártísté hóñgróís Józséf Ñémés Lámpérth ést l’úñé dés déúx œúvrés prívéés qúí óñt díspárú d’úñ éñtrépôt dé stóckágé dú Céñtré MÓDÉM cóñsácré à l’árt módérñé ét cóñtémpóráíñ à Débrécéñ, éñ Hóñgríé. Óñ ímágíñé sóúvéñt lé vól d’œúvré d’árt cómmé dés bráqúágés cíñémátógráphíqúés dé múséés ét, éñ éffét, íl éxísté dé ñómbréúx éxémplés qúí córréspóñdéñt à cétté déscríptíóñ plútôt rómáñtíqúé. Ávéc dés dízáíñés dé míllíérs dé vóls d’œúvrés sígñálés cháqúé áññéé (sáñs párlér qúí ñé sóñt pás sígñálés ¡), lés céñtrés d’árchívés ét lés éñtrépôts sóñt dés cíblés pópúláírés cár íl fáúdrá péút-êtré dés móís áváñt qúé qúícóñqúé ñé s’ápérçóívé dé lá díspárítíóñ.
Cépéñdáñt, lés œúvrés stóckéés éxígéñt dés cóññáíssáñcés spécíálíséés póúr lés lócálísér ét dóñc lés cíblér. Áíñsí, úñ vól cómmé célúí-cí súggèré qúé lés vóléúrs sáváíéñt cé qú’íls chércháíéñt à l’áváñcé. Mêmé sí lés vóls d’œúvrés d’árt súr cómmáñdé sóñt éxtrêméméñt rárés, óñ sé pósé qúáñd mêmé dés qúéstíóñs dáñs úñ cás cómmé célúí-cí.]
[Scèñé~ mýth~ólóg~íqúé~ ávéc~ úñ jé~úñé B~ácch~ús][
Jácób Jórdáéñs, Bélgíqúé (Árchívés phótógráphíqúés dú Múzéúm Sztúkí, Łódź)
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Pólógñé
Cé chéf-d’œúvré dú gráñd máîtré flámáñd, Jácób Jórdáéñs, fáít pártíé dés míllíérs d’œúvrés pílléés éñ Pólógñé péñdáñt lá Sécóñdé Gúérré móñdíálé. L’ártísté étáít très íñflúéñcé pár Rúbéñs, úñé géñérátíóñ plús âgéé ét égáléméñt órígíñáíré d’Áñvérs. Cés íñflúéñcés péúvéñt sé vóír dáñs cértáíñs áspécts dé sés œúvrés. Ící, Bácchús, l’áñcíéñ díéú dé l’ágrícúltúré, dú víñ ét dé lá fértílíté ést répréséñté sóús lá fórmé d’úñ jéúñé éñfáñt éñtóúré dé Méñádés (ñýmphés fémíñíñés) ét dé Sátýrés (mí-hómmé, mí-chèvré).
Lés cólléctíóñs dú pátrímóíñé cúltúrél pólóñáís, d’úñé ríchéssé éxcéptíóññéllé, óñt été décíméés pár l’Árméé róúgé rússé ét pár l’úñíté dé cóñfíscátíóñ d’œúvrés d’árt ét d’árchívés crééé pár lés ñázís, l’ÉRR. Sí béáúcóúp óñt été rétróúvéés, béáúcóúp d’áútrés réstéñt pérdúés, cómmé cé Jórdáéñs. Cóñfísqúéé áú Múséé d’hístóíré ét d’Árt J. K. Bártószéwícz dé Lódz, sá lócálísátíóñ áctúéllé résté úñ mýstèré.]
[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýslíkóvá, Répúblíqúé Tchèqúé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Ñórvègé
Péú áprès lé déméñágéméñt dé Bárbórá Kýslíkóvá à Ósló, lá péíñtré s’ést fáít vólér déúx dé sés plús ímpórtáñtés œúvrés d’árt. Sés œúvrés ñ’óñt ácqúís úñé réñómméé móñdíálé qúé récémméñt, lórsqúé sóñ dócúméñtáíré, « Lé péíñtré ét lé vóléúr », á été préséñté éñ prémíèré áú féstívál dú fílm dé Súñdáñcé 2020. Lé dócúméñtáíré rácóñté l’hístóíré vráíé dé lá fáçóñ dóñt éllé á súíví ét dévélóppé úñé ámítíé ímpróbáblé ávéc lé jéúñé hómmé qúí lúí á vólé sés péíñtúrés.
Sés œúvrés phótóréálístés súrdíméñsíóññéés óñt éú úñ súccès módéré áú-délà dé lá Ñórvègé — júsqú’à lá sórtíé dú fílm qúí fút très bíéñ áccúéíllí — cé qúí sémblé súggérér qúé lé vól téñáít plús dé l’ácté pássíóññél qúé dé lá téñtátívé dé prófít. Lá plúpárt dés vóléúrs ñé sávéñt ríéñ dés œúvrés dóñt íls s’émpáréñt. Íls lés cóñsídèréñt séúléméñt cómmé úñé márcháñdísé tráñspórtáblé dé gráñdé váléúr. Cétté áffáíré ést áússí íñhábítúéllé dáñs lá mésúré óù, éñ géñérál, lés vóléúrs áppréhéñdés áffírméñt ñé pás sé sóúvéñír dé cé qú’íls óñt fáít dés tábléáúx, táñt íls étáíéñt « íñcómpétéñts ».]
-
[Lé já~rdíñ~ dú pr~ésbý~tèré d~é Ñúé~ñéñ á~ú prí~ñtém~ps (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Páýs-Bás
Váñ Gógh á péíñt cétté vúé dú járdíñ árríèré dú présbýtèré dé sóñ pèré éñ márs 1884, álórs qú’íl víváít éñcóré ávéc sés páréñts. Lé stýlé ét lés cóúléúrs súggèréñt qú’íl s’ágít là dé l’úñé dé sés prémíèrés œúvrés. Ávéc lá víéíllé églísé áú lóíñ, úñé fémmé vêtúé dé ñóír s’élóígñé ét sé rétóúrñé póúr régárdér vérs lá máísóñ. Lé présbýtèré ét lé járdíñ éxístéñt tóújóúrs à Ñúéñéñ, áúx Páýs-Bás, máís lá péíñtúré á díspárú. Súíté à úñé éffráctíóñ, lé 30 márs 2020, lé tábléáú á été déróbé lé jóúr mêmé dú 167é áññívérsáíré dé Váñ Gógh. Íl ñ’á pás éñcóré été rétróúvé máís óñ éspèré vívéméñt úñ déñóúéméñt héúréúx.] -
[Pórt~ráít~ dú Dr~ Gách~ét (1884)][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : ÚSÁ
Lé Pórtráít dú Dr Gáchét ést l’úñé dés œúvrés lés plús célèbrés dé Váñ Gógh. Áprès úñé dépréssíóñ ét úñ gésté málhéúréúx qúí lúí á cóúpé úñé pártíé dé l’óréíllé, Váñ Gógh ést ádmís dáñs l’ásílé dé sáñté óù tráváílláít lé Dr Gáchét. Áú débút, lé péíñtré ñ’étáít pás líé à Gáchét, máís íl á éñsúíté cháñgé d’ávís : « J’áí tróúvé úñ vérítáblé ámí éñ lá pérsóññé dú Dr Gáchét… ñóús ñóús réssémblóñs táñt phýsíqúéméñt ét méñtáléméñt. » Óñ péút éñ éffét vóír dáñs lé pórtráít úñé cértáíñé réssémbláñcé ávéc l’ártísté.
Lé 15 máí 1990, l’hómmé d’áffáírés jápóñáís Rýóéí Sáító l’á áchété póúr 82,5 míllíóñs dé dóllárs, sóúháítáñt êtré íñcíñéré ávéc lúí à sá mórt. Óñ péñsé máíñtéñáñt qú’íl á été révéñdú à úñé cólléctíóñ prívéé súíssé, máís lé bóñ médécíñ ñ’á pás été révú dépúís 1990.] -
[Lé pé~íñtr~é éñ r~óúté~ vérs~ lé tr~áváí~l][
Víñcéñt váñ Gógh, Páýs-Bás
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Állémágñé
Péút-êtré úñ áútópórtráít dú péíñtré lórsqú’íl étáít à Árlés, cétté péíñtúré à l’húílé dé 1888 dé Víñcéñt Váñ Gógh mét éñ váléúr lá téchñíqúé póúr láqúéllé íl ést lé plús cóññú : úñ úságé íñtéñsíf dé l’émpâtéméñt, dé gróssés táchés dé péíñtúré présqúé scúlptúrálés. Óñ péñsé qú’íl á été áccídéñtélléméñt détrúít pár úñé bómbé állíéé pérdúé péñdáñt lá Sécóñdé Gúérré móñdíálé, álórs qú’íl sé tróúváít áú Múséé Káísér-Fríédrích à Mágdébóúrg, éñ Állémágñé.
Váñ Gógh á été sóúvéñt prís póúr cíblé. Éñ 1991, 20 œúvrés óñt été vóléés áú múséé Váñ Gógh d’Ámstérdám. Váléúr tótálé éstíméé : éñvíróñ 500 míllíóñs dé dóllárs. Éñ 2002, déúx péíñtúrés dé Váñ Gógh óñt été súbtílíséés áú mêmé múséé, púís récúpéréés dáñs lá máísóñ d’úñ chéf dé lá máfíá ítálíéññé près dé Ñáplés éñ 2016.] -
[Cáñá~rd bl~áñc][
Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí
Óúdrý étáít cóññú cómmé lé péíñtré dé lá cóúr dé Lóúís XV. Pródúísáñt príñcípáléméñt dés pórtráíts, íl sé cóñsácráít áússí à lá répréséñtátíóñ dé ñátúré mórté ávéc frúíts ét áñímáúx. Éstíméé à 8 míllíóñs dé dóllárs, cétté ñátúré mórté dú XÍXé síèclé á été vóléé dáñs lá cólléctíóñ dú márqúís dé Chólmóñdéléý à Hóúghtóñ Háll, Ñórfólk, Áñglétérré éñ 1992.
Cértáíñs éñqúêtéúrs péñséñt qú’íl ést pássé éñtré lés máíñs d’úñ gáñg dé gítáñs dé lá régíóñ. Lés crímíñéls vóléñt párfóís éñ súppósáñt qú’íls tróúvéróñt úñ cólléctíóññéúr d’árt crímíñél, cómmé óñ éñ vóít dáñs lés fílms. Máís plútôt qúé d’êtré áccróché áú múr dú sálóñ d’úñ « mécháñt », úñ áñcíéñ íñfórmátéúr dé lá pólícé á décláré qúé lé tábléáú étáít cáché dáñs lé gréñíér d’úñé máísóñ ísóléé ét délábréé, dáñs lés láñdés près dé Ñéwcástlé. Lé tábléáú ñ’á pás éñcóré été rétróúvé.] -
[Vúé d~’Áúvé~rs-sú~r-Óís~é][
Páúl Cézáññé, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí
Cézáññé, l’úñ dés révólútíóññáírés dé l’hístóíré dé l’árt, á créé úñ stýlé hállúcíñáñt qúí dífféráít dé tóút cé qúé l’óñ vóýáít áváñt ét qúí á íñspíré tóús céúx qúí l’óñt súíví. Íl étáít pártícúlíèréméñt dóúé póúr plíér lá pérspéctívé áfíñ d’óbtéñír úñ éffét drámátíqúé, cómmé lé móñtré cétté étúdé dé páýságé d’úñ gróúpé dé máísóñs rúrálés.
Dés cámbríóléúrs, péút-êtré áttírés pár sá fáçóñ dé cóúrbér lés pérspéctívés, óñt prófíté dés féstívítés dú révéíllóñ dú Ñóúvél Áñ 1999 póúr vólér lé tábléáú. Úñé scèñé dígñé d’úñ fílm hóllýwóódíéñ ¡ Íls óñt grímpé súr dés écháfáúdágés ádjácéñts, brísé úñé lúcárñé, óñt fáít tómbér úñé échéllé dé córdé ét cáché léúr prógréssíóñ grâcé à úñé bómbé fúmígèñé. À l’íñtéríéúr, úñ véñtílátéúr pórtáblé á pérmís dé sóúfflér lá fúméé, óbstrúáñt lá vísíbílíté dés cámérás dé súrvéílláñcé. Lés álármés óñt sóññé, à cáúsé dé lá fúméé, lé pérsóññél dé sécúríté á crú qú’íl s’ágíssáít d’úñ íñcéñdíé. Íls óñt dóñc áppélé lés pómpíérs plútôt qúé d’íñtérvéñír, láíssáñt áúx vóléúrs lé témps dé s’écháppér.] -
[Júgé~méñt~ dérñ~íér (1808)][
Wíllíám Bláké, Róýáúmé-Úñí
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí
Gráñd mýstíqúé dé l’árt brítáññíqúé áúx múltíplés táléñts, Wíllíám Bláké étáít úñ brílláñt péíñtré, édítéúr, ét plús éñcóré… sá póésíé ést éñcóré lúé pár lés écólíérs dú móñdé éñtíér (« Tígér, Tígér Búrñíñg Bríght »).
Íñspíré pár lá frésqúé dú « Júgéméñt dérñíér » dé Míchél-Áñgé dáñs lá Chápéllé Síxtíñé, l’éñórmé tábléáú pérdú dé Bláké móñtré lés mórts sé léváñt póúr êtré éñvóýés áú cíél óú éñ éñfér póúr l’étérñíté. Íl á áffírmé ávóír été sújét à dés « vísíóñs » tóúté sá víé, dóñt béáúcóúp dé sés péíñtúrés ét póèmés étáíéñt dés répréséñtátíóñs. Dáñs cétté vérsíóñ pérdúé dú Júgéméñt dérñíér péíñté éñ 1808, lés pérsóññágés sóñt lés sýmbólés d’ídéés, ét étáíéñt próbábléméñt péíñts ávéc dés cóúléúrs vívés. Prévúé cómmé lá píècé máîtréssé dé sá gráñdé éxpósítíóñ dé 1810, céllé-cí fút áññúléé ét cétté tóílé, áíñsí qúé dé ñómbréúsés áútrés œúvrés qúí déváíéñt êtré éxpóséés, fút pérdúé.] -
[L’été (vé~rs 1644)][
Dávíd Téñíérs lé jéúñé, áúx Bélgíqúé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Pórtúgál
Éñ árt, l’állégóríé ést lá répréséñtátíóñ d’úñé fígúré óú d’úñ sýmbólé éñ rémplácéméñt d’úñ cóñcépt. L’étúdé dés sýmbólés dáñs l’árt, áppéléé ícóñógráphíé, tráíté lés ímágés cómmé dés éñígmés vísúéllés. L’ártísté désíré qúé vóús, lé spéctátéúr, vóús éñgágíéz dé máñíèré próáctívé dáñs l’œúvré d’árt ét qúé vóús éssáýíéz d’éñ déchíffrér lá sígñífícátíóñ.
« L’été » ést tíré d’úñé séríé d’állégóríés dés qúátré sáísóñs, qúátré tábléáúx dé l’ártísté ñéérláñdáís Dávíd Téñíérs lé Jéúñé. Plús cóññúé póúr sés scèñés dé débáúché dáñs lés távérñés, cétté séqúéñcé állégóríqúé péút êtré cóñsídéréé cómmé úñ dépárt sóbré. Óñ ý vóít dés tráváílléúrs récóltáñt lé blé pár úñé cháúdé jóúrñéé. Úñé ímágé cólléctívé qúí súggèré l’été. Téñíérs á péíñt plúsíéúrs vérsíóñs dé lá séríé ; máís úñé vérsíóñ dé « L’été » á été vóléé áú Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá áú Pórtúgál éñ 1974. L’éñqúêté póúr récúpérér lá tóílé ést tóújóúrs éñ cóúrs.] -
[Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí ét Róúmáñíé, Páýs-Bás
Móñét á péíñt 37 vérsíóñs dú Cháríñg Cróss Brídgé (Póñt dé Cháríñg Cróss) ét áú móíñs 40 vérsíóñs dú Wátérlóó Brídgé (Póñt dé Wátérlóó). Íl étáít fáscíñé pár lés étúdés dé péíñtúré pérméttáñt dé révélér lá fáçóñ dóñt lá lúmíèré áffécté ét módífíé sés sújéts. Íl révíéñdrá súr lés líéúx à dé múltíplés réprísés, cáptúráñt dífféréñtés sáísóñs, chácúñé ávéc dés dífféréñcés súbtílés. Lés vérsíóñs dóñt ñóús párlóñs ící sóñt déúx dés péíñtúrés vóléés éñ óctóbré 2012 áú Kúñsthál dé Róttérdám. Lá mèré dé l’úñ dés vóléúrs cóñdámñés á áffírmé qúé lé « Wátérlóó Brídgé » fáísáít pártíé dés péíñtúrés vóléés qú’éllé áváít brûléés dáñs sóñ póêlé éñ Róúmáñíé. Úñé drámátíqúé téñtátívé dé fáíré díspáráîtré lés préúvés cóñtré sóñ fíls. Lá pólícé á tróúvé dés trácés dé pígméñt dáñs sóñ póêlé, máís pás ásséz póúr cóñfírmér sés áffírmátíóñs.] -
[Wáté~rlóó~ Bríd~gé (1899-1904)][
Cláúdé Móñét, Fráñcé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Róýáúmé-Úñí ét Róúmáñíé, Páýs-Bás
Móñét á péíñt 37 vérsíóñs dú Cháríñg Cróss Brídgé (Póñt dé Cháríñg Cróss) ét áú móíñs 40 vérsíóñs dú Wátérlóó Brídgé (Póñt dé Wátérlóó). Íl étáít fáscíñé pár lés étúdés dé péíñtúré pérméttáñt dé révélér lá fáçóñ dóñt lá lúmíèré áffécté ét módífíé sés sújéts. Íl révíéñdrá súr lés líéúx à dé múltíplés réprísés, cáptúráñt dífféréñtés sáísóñs, chácúñé ávéc dés dífféréñcés súbtílés. Lés vérsíóñs dóñt ñóús párlóñs ící sóñt déúx dés péíñtúrés vóléés éñ óctóbré 2012 áú Kúñsthál dé Róttérdám. Lá mèré dé l’úñ dés vóléúrs cóñdámñés á áffírmé qúé lé « Wátérlóó Brídgé » fáísáít pártíé dés péíñtúrés vóléés qú’éllé áváít brûléés dáñs sóñ póêlé éñ Róúmáñíé. Úñé drámátíqúé téñtátívé dé fáíré díspáráîtré lés préúvés cóñtré sóñ fíls. Lá pólícé á tróúvé dés trácés dé pígméñt dáñs sóñ póêlé, máís pás ásséz póúr cóñfírmér sés áffírmátíóñs.] -
[Páýs~ágé (1917)][
Józséf Ñémés Lámpérth, Hóñgríé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Hóñgríé
Cétté mágñífíqúé péíñtúré dé páýságé dé l’ártísté hóñgróís Józséf Ñémés Lámpérth ést l’úñé dés déúx œúvrés prívéés qúí óñt díspárú d’úñ éñtrépôt dé stóckágé dú Céñtré MÓDÉM cóñsácré à l’árt módérñé ét cóñtémpóráíñ à Débrécéñ, éñ Hóñgríé. Óñ ímágíñé sóúvéñt lé vól d’œúvré d’árt cómmé dés bráqúágés cíñémátógráphíqúés dé múséés ét, éñ éffét, íl éxísté dé ñómbréúx éxémplés qúí córréspóñdéñt à cétté déscríptíóñ plútôt rómáñtíqúé. Ávéc dés dízáíñés dé míllíérs dé vóls d’œúvrés sígñálés cháqúé áññéé (sáñs párlér qúí ñé sóñt pás sígñálés ¡), lés céñtrés d’árchívés ét lés éñtrépôts sóñt dés cíblés pópúláírés cár íl fáúdrá péút-êtré dés móís áváñt qúé qúícóñqúé ñé s’ápérçóívé dé lá díspárítíóñ.
Cépéñdáñt, lés œúvrés stóckéés éxígéñt dés cóññáíssáñcés spécíálíséés póúr lés lócálísér ét dóñc lés cíblér. Áíñsí, úñ vól cómmé célúí-cí súggèré qúé lés vóléúrs sáváíéñt cé qú’íls chércháíéñt à l’áváñcé. Mêmé sí lés vóls d’œúvrés d’árt súr cómmáñdé sóñt éxtrêméméñt rárés, óñ sé pósé qúáñd mêmé dés qúéstíóñs dáñs úñ cás cómmé célúí-cí.] -
[Scèñé~ mýth~ólóg~íqúé~ ávéc~ úñ jé~úñé B~ácch~ús][
Jácób Jórdáéñs, Bélgíqúé (Árchívés phótógráphíqúés dú Múzéúm Sztúkí, Łódź)
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Pólógñé
Cé chéf-d’œúvré dú gráñd máîtré flámáñd, Jácób Jórdáéñs, fáít pártíé dés míllíérs d’œúvrés pílléés éñ Pólógñé péñdáñt lá Sécóñdé Gúérré móñdíálé. L’ártísté étáít très íñflúéñcé pár Rúbéñs, úñé géñérátíóñ plús âgéé ét égáléméñt órígíñáíré d’Áñvérs. Cés íñflúéñcés péúvéñt sé vóír dáñs cértáíñs áspécts dé sés œúvrés. Ící, Bácchús, l’áñcíéñ díéú dé l’ágrícúltúré, dú víñ ét dé lá fértílíté ést répréséñté sóús lá fórmé d’úñ jéúñé éñfáñt éñtóúré dé Méñádés (ñýmphés fémíñíñés) ét dé Sátýrés (mí-hómmé, mí-chèvré).
Lés cólléctíóñs dú pátrímóíñé cúltúrél pólóñáís, d’úñé ríchéssé éxcéptíóññéllé, óñt été décíméés pár l’Árméé róúgé rússé ét pár l’úñíté dé cóñfíscátíóñ d’œúvrés d’árt ét d’árchívés crééé pár lés ñázís, l’ÉRR. Sí béáúcóúp óñt été rétróúvéés, béáúcóúp d’áútrés réstéñt pérdúés, cómmé cé Jórdáéñs. Cóñfísqúéé áú Múséé d’hístóíré ét d’Árt J. K. Bártószéwícz dé Lódz, sá lócálísátíóñ áctúéllé résté úñ mýstèré.] -
[Chló~é & Émm~á][
Bárbórá Kýslíkóvá, Répúblíqúé Tchèqúé
Vúé póúr lá dérñíèré fóís : Ñórvègé
Péú áprès lé déméñágéméñt dé Bárbórá Kýslíkóvá à Ósló, lá péíñtré s’ést fáít vólér déúx dé sés plús ímpórtáñtés œúvrés d’árt. Sés œúvrés ñ’óñt ácqúís úñé réñómméé móñdíálé qúé récémméñt, lórsqúé sóñ dócúméñtáíré, « Lé péíñtré ét lé vóléúr », á été préséñté éñ prémíèré áú féstívál dú fílm dé Súñdáñcé 2020. Lé dócúméñtáíré rácóñté l’hístóíré vráíé dé lá fáçóñ dóñt éllé á súíví ét dévélóppé úñé ámítíé ímpróbáblé ávéc lé jéúñé hómmé qúí lúí á vólé sés péíñtúrés.
Sés œúvrés phótóréálístés súrdíméñsíóññéés óñt éú úñ súccès módéré áú-délà dé lá Ñórvègé — júsqú’à lá sórtíé dú fílm qúí fút très bíéñ áccúéíllí — cé qúí sémblé súggérér qúé lé vól téñáít plús dé l’ácté pássíóññél qúé dé lá téñtátívé dé prófít. Lá plúpárt dés vóléúrs ñé sávéñt ríéñ dés œúvrés dóñt íls s’émpáréñt. Íls lés cóñsídèréñt séúléméñt cómmé úñé márcháñdísé tráñspórtáblé dé gráñdé váléúr. Cétté áffáíré ést áússí íñhábítúéllé dáñs lá mésúré óù, éñ géñérál, lés vóléúrs áppréhéñdés áffírméñt ñé pás sé sóúvéñír dé cé qú’íls óñt fáít dés tábléáúx, táñt íls étáíéñt « íñcómpétéñts ».]
[Chéf~s-d'œv~ré dí~spár~ús
éñ~ Árt M~ódé]
[Décóú~vréz~ úñé c~óllé~ctíó~ñ
éñ p~rémí~èré mó~ñdíá~lé]
[Ráss~émbl~ér lé~s íñd~ícés~]
[Úñé f~óís l~á trá~qúé l~áñcéé~, éllé~ ñé s’á~rrêté~ jámá~ís]
[Sélóñ lé FBÍ, móíñs dé 10% dés œúvrés d’árt vóléés sóñt rétróúvéés. Lés œúvrés d’árt díspárúés lés plús célèbrés sóñt sóúvéñt rétróúvéés grâcé à úñé óréíllé íñdíscrèté ét à dés rúméúrs.
Cómmé dáñs tóútés lés éñqúêtés, tóút íñdícé, tóúté íñtúítíóñ pótéñtíéllé ét tóúté súppósítíóñ écláíréé péúvéñt méñér à úñé písté. Sí vóús ávéz dés íñfós súscéptíblés dé lócálísér úñé œúvré díspárúé, cóñtáctéz míssíñgmástérpíécés@ártcríméréséárch.órg
Lá réchérché sé fáít súr #MíssíñgMástérpíécés]