-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Thé P~ársó~ñágé~ Gárd~éñ át~ Ñúéñ~éñ íñ~ Sprí~ñg (1884)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Síst sétt: Ñédérláñd
Méñs háñ éññå bóddé sámméñ méd fóréldréñé, málté Váñ Gógh déññé útsíktéñ óvér hágéñ tíl fáréñs préstégård í márs 1884. Stíléñ óg fárgéñé áñtýdér át détté ér ét áv háñs tídlígsté vérk. Déñ gámlé kírkéñ sés í dét fjérñé óg éñ kvíññé í svárt på véí íññ í bíldét véñdér ség tílbáké óg sér mót húsét. Préstégårdéñ óg hágéñ fíññés fórtsátt í Ñúéñéñ í Ñédérláñd, méñ máléríét ér fórsvúññét. Úñdér ét lýñkjápt tývérí déñ 30. márs 2020 blé dét stjålét på Váñ Góghs 167-årsdág. Dét máñglér fórtsátt, méñ dét ér håp óm át dét éñ dág víl dúkké ópp ígjéñ.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Pórt~ráít~ óf Dr~ Gách~ét (1884)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Síst sétt: ÚSÁ
Pórtréttét áv Dr Gáchét ér ét áv Váñ Góghs mést bérømté vérk. Éttér ét sámméñbrúdd dér háñ kúttét áv ség éñ dél áv ørét, lá Váñ Gógh ség frívíllíg íññ í på hélséíñstítúsjóñéñ dér Dr. Gáchét jóbbét. Tíl å bégýññé méd fáñt háñ íkké tóñéñ méd Gáchét, méñ éttér hvért ómbéstémté háñ ség: «Jég hár fúññét éñ sáññ véññ í Dr Gáchét ... ví lígñér mýé på hvéráñdré bådé fýsísk óg psýkísk.» Dét káñ sés í pórtréttét, sóm hár éñ víss líkhét méd kúñstñéréñ.
15. máí 1990 kjøpté déñ jápáñské fórrétñíñgsmáññéñ Rýóéí Sáító máléríét fór 82,5 míllíóñér dóllár, óg háñ øñskét séñéré å blí krémért méd kúñstvérkét éttér síñ død. Dét áñtás át kúñstvérkét í dág béfíññér ség í éñ prívát svéítsísk sámlíñg, méñ déñ gódésté légéñ hár íkké blítt sétt sídéñ 1990.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Thé P~áíñt~ér óñ~ Hís W~áý tó~ Wórk~]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Víñcéñt váñ Gógh, Ñédérláñd
Síst sétt: Týskláñd
Détté óljémáléríét áv Víñcéñt váñ Gógh frá 1888 ér múlígéñs ét sélvpórtrétt frá tídéñ háñ ópphóldt ség í Árlés, óg vísér tékñíkkéñ háñ ér mést kjéñt fór: kráftíg brúk áv týkk óg fét málíñg sóm ñærmést blír skúlptúréll. Dét áñtás át dét véd ét úhéll blé ødélágt áv éñ állíért bómbé på víllé véíér úñdér Áñdré vérdéñskríg, dá dét blé útstílt på Káísér-Fríédrích-múséét í Mágdébúrg, Týskláñd.
Váñ Gógh hár ófté vært ét mål fór kúñsttývérí. Í 1991 blé 20 vérk stjålét frá Váñ Gógh-múséét í Ámstérdám, tíl éñ sámlét éstímért vérdí på rúñdt 500 míllíóñér dóllár. Í 2002 blé tó Váñ Gógh-máléríér stjålét frá sámmé múséúm óg séñéré gjéñfúññét útéñfór Ñápólí í 2016.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Whít~é Dúc~k]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Jéáñ Báptísté Óúdrý, Fráñkríké
Síst sétt: Stórbrítáññíá
Óúdrý vár kjéñt sóm hóffmáléréñ tíl Lóúís XV. Háñ málté fór dét mésté pórtréttér, méñ háñ líkté állér bést å málé stíllébéñ méd frúkt óg dýr. Détté stíllébéñét frá 1800-tállét tíl éñ áñslått vérdí på 8 míllíóñér dóllár blé stjålét frá sámlíñgéñ tíl Márqúéss óf Chólmóñdéléý í Hóúghtóñ Háll í Ñórfólk í Éñgláñd í 1992.
Éttérfórskérñé méñér át máléríét kóm í héñdéñé på sígøýñéré sóm hóldt tíl í ómrådét. Ñóéñ gáñgér stjélér krímíñéllé méd éñ pláñ óm å fíññé éñ krímíñéll kúñstsámlér, slík máñ ófté sér í fílmér. Méñ bíldét héñgér vísstñók íkké på stúévéggéñ tíl éñ skúrk. Éñ tídlígéré pólítííñfórmáñt hár fórtált át máléríét ér gjémt på lóftét í ét ávsídéslíggéñdé, ñédslítt hús på mýréñé útéñfór Ñéwcástlé. Dét ér fórtsátt íkké fúññét.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Víéw~ óf Áú~vérs~-súr-Ó~ísé]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Páúl Cézáññé, Fráñkríké
Síst sétt: Stórbrítáññíá
Cézáññé étáblérté éñ áv kúñsthístóríéñs révólúsjóñéréñdé óg útfórdréñdé stílrétñíñgér sóm skílté ség frá ált dét sóm háddé éksístért tídlígéré óg íñspírérté dém sóm kóm éttér. Háñ vár spésíélt dýktíg tíl å fórdréídé pérspéktívét fór å skápé éñ drámátísk éffékt, sóm ávbíldét í déññé láñdskápsstúdíéñ áv éñ húsklýñgé på láñdét.
Ñóéñ íññbrúddstývér lót ség múlígéñs bétá áv háñs fórdréídé pérspéktívér, óg béñýttét féíríñgéñ áv ñýttårsáftéñ 1999 tíl å stjélé máléríét í réñ fílmstíl. Dé klátrét ópp í ét ñærlíggéñdé stíllás, kñústé ét tákvíñdú, slápp ñéd éñ táústígé óg skjúlté fóréstíllíñgéñ méd éñ røýkbómbé. Éñ bærbár vífté spréddé røýkéñ slík át óvérvåkñíñgskáméráéñé íkké fáñgét ópp bégívéñhétéñé. Álárméñé kímté, méñ røýkéñ lúrté síkkérhétspérsóñálét tíl å tró át dét vár éñ bráññ, så dé ríñgté bráññvéséñét í stédét fór å grípé íññ, ñóé sóm gá tývéñé tíd tíl å úññslíppé.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Lást~ Júdg~éméñ~t (1808)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Wíllíám Bláké, Stórbrítáññíá
Síst sétt: Stórbrítáññíá
Wíllíám Bláké vár ét múltítáléñt óg éñ mýstíkér íññéñ brítísk kúñst, háñ vár bl.á. éñ dýktíg málér óg útgívér, óg díktéñé háñs blír frémdélés lést áv skólébárñ óvér hélé vérdéñ (Tígér, Tígér Búrñíñg Bríght).
Blákés éñórmé tápté málérí ér íñspírért áv Míchéláñgélós vérk í Dét síxtíñské kápéll, óg vísér dé dødé sóm vékkés fór å blí séñdt tíl hímméléñ éllér hélvété. Háñ påstód át háñ háddé sétt «sýñér» hélé lívét, óg át máñgé áv máléríéñé óg díktéñé vár máñíféstásjóñér áv dém. Í déññé vérsjóñéñ áv «Dómmédág» mált í 1808, ér fígúréñé sýmbólér fór ídéér, óg dé háddé trólíg lívlígé fárgér. Máléríét skúllé væré hóvédvérkét í háñs stóré útstíllíñg í 1810, méñ útstíllíñgéñ blé ávlýst, óg détté, sámméñ méd máñgé áñdré vérk sóm skúllé vísés, gíkk tápt.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Súmm~ér (c. 1644)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Dávíd Téñíérs thé Ýóúñgér, Ñédérláñd
Síst sétt: Pórtúgál
Állégórí í kúñst ér ñår éñ fígúr éllér ét sýmból ér úttrýkk fór ét kóñsépt. Stúdíét áv sýmbólér í kúñstéñ, kált íkóñógráfí, tólkér bíldér sóm vísúéllé gåtér. Dér kúñstñéréñ víl át dú, bétráktéréñ, próáktívt skál éñgásjéré dég í kúñstvérkét óg prøvé å fórstå déñs bétýdñíñg.
«Sómmér» ér frá séríéñ Állégóríés óf thé Fóúr Séásóñs, fíré máléríér áv déñ ñédérláñdské kúñstñéréñ Dávíd Téñíérs déñ ýñgré. Háñ ér mést kjéñt fór å málé frékké scéñér frá vértshús, óg díssé állégóríské bíldéñé ér mér ñøktérñé. Ví sér árbéídéré sóm høstér hvété på éñ várm sómmérdág, ét kólléktívt bíldé sóm ér méñt å få óss tíl å téñké på sómméréñ. Téñíérs málté fléré vérsjóñér áv séríéñ. Ímídlértíd blé éñ vérsjóñ áv «Sómmér» stjålét frá Múséú Ñácíóñál dé Árté Áñtígá í Pórtúgál í 1974, óg jáktéñ fór å gjéñfíññé dét pågår fórtsátt fór fúllt.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé & Wá~térl~óó Br~ídgé~ (1899-1904)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Cláúdé Móñét, Fráñkríké
Síst sétt: Stórbrítáññíá, Rómáñíá óg Ñédérláñd
Móñét málté 37 vérsjóñér áv Cháríñg Cróss Brídgé óg míñst 40 vérsjóñér áv Wátérlóó Brídgé. Háñ vár ópptátt áv å stúdéré hvórdáñ lýs påvírkér óg éñdrér mótívéñé í máléríéñé síñé. Háñ véñdté fléré gáñgér tílbáké tíl máñgé mótívér fór å skíldré dé fórskjéllígé årstídéñé, hvér méd síñé dískré fórskjéllér. Vérsjóñéñé í fókús ér tó áv máléríéñé sóm blé stjålét í óktóbér 2012 frá Kúñsthál í Róttérdám. Móréñ tíl éñ áv dé dómfélté tývéñé hévdét át «Wátérlóó Brídgé» vár bláñt dé stjålñé máléríéñé húñ bráñt ópp í óvñéñ hjémmé í Rómáñíá. Ét trágísk fórsøk på å ødéléggé bévís mót søññéñ. Pólítíét fáñt spór áv pígméñtér í óvñéñ, méñ íkké ñók tíl å kúññé békréfté påstáñdéñé héññés.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Chár~íñg C~róss~ Bríd~gé & Wá~térl~óó Br~ídgé~ (1899-1904)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Cláúdé Móñét, Fráñkríké
Síst sétt: Stórbrítáññíá, Rómáñíá óg Ñédérláñd
Móñét málté 37 vérsjóñér áv Cháríñg Cróss Brídgé óg míñst 40 vérsjóñér áv Wátérlóó Brídgé. Háñ vár ópptátt áv å stúdéré hvórdáñ lýs påvírkér óg éñdrér mótívéñé í máléríéñé síñé. Háñ véñdté fléré gáñgér tílbáké tíl máñgé mótívér fór å skíldré dé fórskjéllígé årstídéñé, hvér méd síñé dískré fórskjéllér. Vérsjóñéñé í fókús ér tó áv máléríéñé sóm blé stjålét í óktóbér 2012 frá Kúñsthál í Róttérdám. Móréñ tíl éñ áv dé dómfélté tývéñé hévdét át «Wátérlóó Brídgé» vár bláñt dé stjålñé máléríéñé húñ bráñt ópp í óvñéñ hjémmé í Rómáñíá. Ét trágísk fórsøk på å ødéléggé bévís mót søññéñ. Pólítíét fáñt spór áv pígméñtér í óvñéñ, méñ íkké ñók tíl å kúññé békréfté påstáñdéñé héññés.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Láñd~scáp~é (1917)]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Józséf Lámpérth Ñémés, Úñgárñ
Síst sétt: Úñgárñ
Détté vákré láñdskápsmáléríét áv déñ úñgárské kúñstñéréñ Józséf Lámpérth Ñémés vár ét áv tó prívátéídé vérk sóm fórsváñt frá ét áv mágásíñéñé tíl MÓDÉM Céñtér fór Módérñ áñd Cóñtémpórárý Árt í Débrécéñ í Úñgárñ. Kúñsttývérí hár éñ téñdéñs tíl å téñké fílmátísk ñår dét gjéldér kúñsttývéríér, óg dét fíññés máñgé éksémplér sóm békréftér détté lítt rómáñtíské íññtrýkkét. Bláñt dé máñgé títúséñér áv kúñsttývéríér sóm blír ráppórtért hvért år (fór íkké å ñévñé dé sóm íkké blír ráppórtért), ér árkívér óg mágásíñér pópúlæré mål, éttérsóm dét káñ tá fléré måñédér før ñóéñ léggér mérké tíl dét.
Tývérí frá mágásíñér krévér ímídlértíd spésíálísért kúññskáp fór å fíññé máléríéñé. Dérfór íñdíkérér déññé týpéñ tývérí át tývéñé víssté hvá dé vár úté éttér på fórhåñd. Béstílté kúñsttývéríér ér ýttérst sjéldéñt, méñ í ákkúrát déññé sákéñ káñ máñ úñdré ség.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Á Mýt~hóló~gícá~l Scé~ñé wí~th á Ý~óúñg~ Bácc~hús]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Jácób Jórdáéñs, Bélgíá (Phótó Árchívé óf Múzéúm Sztúkí, Łódź)
Síst sétt: Póléñ
Détté méstérvérkét áv déñ stóré ñédérláñdské méstéréñ, Jácób Jórdáéñs, vár ét áv túséñ vérk sóm blé stjålét frá Póléñ úñdér Áñdré vérdéñskríg. Háñs påvírkñíñg áv Rúbéñs, sóm vár éñ géñérásjóñ éldré óg ógså frá Áñtwérpéñ, káñ týdélíg séés í vérkéñé. Hér vísés Bákkús, déñ gámlé gúdéñ fór jórdbrúk, víñ óg frúktbárhét, sóm ét líté bárñ ómgítt áv Máéñádér (kvíññélígé ñýmfér) óg sátýrér (hálvt máññ, hálvt géít).
Póléñs úsédváñlíg ríké kúltúrárvssámlíñgér blé kráftíg rédúsért áv déñ rússíské rødé ármé óg ñázístéñés dédíkérté éñhét fór kúñsttývéríér, ÉRR. Máñgé hár blítt gjéñfúññét, méñ dét ér fórtsátt máñgé sóm fórtsátt ér fórsvúññét, sóm détté máléríét áv Jórdáéñs. Dét blé stjålét frá J. K. Bártószéwícz Múséúm óf Hístórý áñd Árt í Lódz, óg dét ér fórtsátt ét mýstéríúm hvór dét béfíññér ség í dág.]
-
[Títt~él på k~úñst~vérk~:
Chló~é & Émm~á]
[Kúñstñér & óppríññélsé: Bárbórá Kýslíkóvá, Tsjékkíá
Síst sétt: Ñórgé
Íkké léñgé éttér át Bárbórá Kýslíkóvá flýttét tíl Ósló, fíkk húñ stjålét tó áv síñé víktígsté kúñstvérk. Vérkéñé héññés blé først ñýlíg vérdéñskjéñt dá héññés dókúméñtár «Thé Páíñtér áñd thé Thíéf» háddé prémíéré på Súñdáñcé Fílm Féstívál í 2020. Fílméñ fórtéllér déñ sáññé hístóríéñ óm hvórdáñ húñ spórét ópp éñ úñg máññ sóm háddé stjålét máléríéñé héññés óg útvíklét ét úsáññsýñlíg véññskáp méd hám.
Héññés stóré, fótóréálístíské vérk háddé ét bégréñsét públíkúm útéñfór Ñórgé tíl déññé áñérkjéñté fílméñ kóm út, ñóé sóm bétýr át tývéríét mést sáññsýñlíg vár drévét áv lídéñskáp, óg íkké ét fórsøk på å tjéñé péñgér. Dé flésté tývér vét íñgéñtíñg óm kúñstéñ dé stjélér, dé báré sér déñ sóm éñ bærbár háñdélsváré áv høý vérdí. Déññé sákéñ ér ógså úsédváñlíg fórdí dé pågrépñé tývéñé påstår át dé íkké húskér ñóé éllér hvá dé gjórdé méd máléríéñé fórdí dé vár útílrégñélígé í gjérñíñgsøýéblíkkét.]