[Våré f~ávór~íttk~úñst~vérk~ fór T~hé Fr~ámé]
[Våré f~ávór~ítté~r blá~ñt kl~ássí~ské k~úñst~vérk~ frá T~hé Fr~ámé Á~rt St~óré]
[Éñ úñík fúñksjóñ på Thé Frámé ér át dú káñ pýñté rómméñé díñé méd fáñtástíské kúñstvérk ñår déñ ér slått áv. Óg véd Árt Módé får dú tílgáñg tíl ét stórt útválg áv kúñstvérk – ált frá klássíské méstérvérk tíl sámtídskúñst.
Frá trádísjóñélt tíl póstmódérñísmé – Árt Stóré hár útrólígé kúñstvérk frá sámlíñgér vérdéñ óvér. Éñtéñ dét ér Búdápésts kúñstmúséúm, Thé V&Á, MÁGÑÚM PHÓTÓS, Thé Táté éllér Váñ Gógh-múséúmét í Ámstérdám, så får máñ múlíghétéñ tíl skáffé ség ékté kúñstvérk fór dé máñgé sámlíñgéñé.
Hér ér fém áv våré fávóríttér frá Árt Stóré sóm gír állé stúér kúltúr, fárgé óg lékéñhét.]
[Thé Á~rñó í~ñ Fló~réñc~é – Bér~ñárd~ó Bél~lótt~ó]
[Hvís dú tréñgér fléré grúññér tíl å bésøké Ítálíá, tréñgér dú íkké sé léñgér éññ tíl Bérñárdó Béllóttós áñérkjéñté málérí Árñó í Fíréñzé. Déñ véñétíáñské býmáléréñ vár éñ víktíg ártíst í Rókókóbévégélséñ, óg málté máñgé éúrópéíské láñdskápér på síñé dúkér. Ét áv háñs tídlígéré méstérvérk, Árñó í Fíréñzé, blé lágét í 1740 óg får frém – méd útsøkté détáljér – Fíréñzés árkítéktúr på béggé sídér áv déñ fáñtástíské élvéñ Árñó. Hvís dú sér véldíg ñøýé éttér så vísér skýggéñ óvér élvéñ óg hímméléñ Bóllóttós skárpé øýé fór ñátúrlíg lýs, ét klássísk kjéññétégñ fór kúñstéñ háñs.]
[Thé G~réát~ Wávé~ óff K~áñág~áwá
– K~átsú~shík~á Hók~úsáí~]
[Dú kjéññér stráks ígjéñ Kátsúshíká Hókúsáís Úñdér bølgéñ útéñfór Káñágáwá, ét éñkélt méñ fáscíñéréñdé pórtrétt áv dét méktígé hávét. Détté trésñíttét ér dél áv séríéñ 36 útsíktér áv fjéllét Fújí, sóm vísér ómrådét rúñdt fjéllét Fújí úñdér úlíké fórhóld. Déñ blé trýkt éñ gáñg méllóm 1829 óg 1832 í Édó-péríódéñ, méñ dét vár íkké før Jápáñs túrístbóóm 30 år séñéré sóm Úñdér bølgéñ móttók vérdéñs hýllést. Détté ér ét kúñstvérk sóm béløññér dég gáñg på gáñg, óg jó mér dú títtér på dét, jó mér fíññér dú í máléríéts práktfúllé éñkélhét. Í máléríéts kómpósísjóñ trúér déñ stóré bølgéñ tré fískébåtér sóm dáññér éñ sírkél rúñdt mídtéñ áv bíldét, óg í bákgrúññéñ sér máñ Fújí sóm éñ lítéñ ås.]
[Sãó Pá~úló, B~rází~l, 1960 – Réñ~é Búr~rí]
[Árt Stóré ér mér éññ fáñtástíské máléríér, hér fíññér dú ógså fáñtástíské fótógráfíér. Déñ kjéñté svéítsíské fótógráféñ Réñé Búrrí hár tátt bíldér áv víktígé pólítíské, hístóríské óg kúltúréllé héñdélsér óg víktígé pérsóñér úñdér áñdré hálvdél áv 1900-tállét. Sãó Páúló, Brásíl 1960 ér ét áv háñs mést íkóñíské bíldér. Ét svárt-hvítt bíldé áv fíré mýstíské fórrétñíñgsméññ på ét ták méd høýé hús í bákgrúññéñ, óg dé lívlígé óg røýkfýlté gátéñé í déñ brásílíáñské býéñ Sãó Páúló ñédéñfór. Fáñtástíské býgñíñgér, lýs óg skýggér kómbíñérés méd éñ grýñété følélsé í détté slåéñdé øýéblíkksbíldét áv Brásíl.]
[Cóss~ácks~, 1910-1 – Wáss~ílý K~áñdí~ñský~]
[Hvís dú líkér ábstrákt kúñst, káñ ví áñbéfálé å tá éñ títt på Kósákkér, 1910-1 áv Wássílý Káñdíñský. Káñdíñský vár éñ rússísk málér óg téórétíkér sóm méñté át máléríér íkké kúññé répréséñtéré déñ vírkélígé vérdéñ, óg détté kómmér dú tíl å mérké ñår dú sér kúñstéñ háñs. Kósákkéñé på máléríét ér dé rússíské káváléréñé, sóm kúñ káñ gjéñkjéññés på dé óráñsjé háttéñé í mídtéñ óg tíl høýré í máléríét. Éñ blék skýggé áv éñ hést ér sýñlíg í mídtéñ véd sídéñ áv ñóéñ úskárpé blå åsér méd fúglér sóm flýr sóm bókstávér óvéñfór. Dét ér íñgéñ tvíl óm át Káñdíñský gá úttrýkk fór éñ fáñtásífúll béháñdlíñg áv fárgé óg fórm í síñé kúñstvérk. Háñ pléídé fáktísk ófté å kóblé spésíéllé fárgér tíl tóñér óg rýtmér.]
[”Káñd~íñsk~ý gá ú~ttrý~kk fó~r éñ f~áñtá~sífú~ll bé~háñd~líñg~ áv fá~rgé ó~g fór~m í sí~ñé kú~ñstv~érk.”]
[Whéá~tfíé~ld wí~th Cr~óws
– V~íñcé~ñt vá~ñ Góg~h]
[Dét ér íkké múlíg å lágé éñ lísté óm kúñst útéñ å tá méd déñ frémsté póstímprésjóñístíské máléréñ í égéñ høý pérsóñ: Víñcéñt váñ Gógh. Déññé hólléñdéréñ tílhørér dé mést bérømté óg íññflýtélsésríké kúñstñérñé í véstlíg kúñsthístóríé, óg hár mált óvér 2000 kúñstvérk sóm állé kjéññétégñés áv drístígé fárgér óg úttrýkksfúllé péñsélstrøk. Hvétéfélt méd kråkér régñés fór å væré háñs sísté óg bésté bíldé. Hér sér ví lýségúlé félt úñdér éñ mørk hímmél méd svárté kråkér sóm flýr áv stéd í dét fjérñé. Dé rótété péñsélstrøkéñé gír bíldét éñ fórblåst følélsé, óg déñ éksprésjóñístíské stíléñ síér vírkélíg mér éññ túséñ órd. Át détté vár ét áv dé sísté máléríéñé háñ málté før háñ dødé hár ført tíl át máñgé hístóríkéré dískútérté kråkéñs sýmbólíkk.]